Rossz élmények feldolgozásáért felelős sejteket találtak magyar kutatók

Publikálás dátuma
2019.11.29. 17:17
Illusztráció
Fotó: EDUARD MUZHEVSKYI / SCIENCE PHOT / AFP
A tudósok szerint a negatív tapasztalatok feldolgozásában kulcsfontosságú agysejtek lehetőséget teremthetnek a depresszió kezelésének új módjára is.
Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak cikkében a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön - közölte a kutatóintézet.
Az agy működésének egyik nélkülözhetetlen része, hogy negatív tapasztalatokra megfelelő válaszokat adjon, amelyekre aztán később is emlékszünk. Így tudjuk elkerülni a ránk nézve ártalmas események megismétlődését. Ezért nem égetjük meg például minden alkalommal a szánkat a forró levessel. Ennek a veszélyelkerülő működésnek azonban nagyon kiegyensúlyozottnak kell lennie, ellenkező esetben képtelenség normális életet élni. Elég csak a két végletbe belegondolnunk: ha minden újabb kanál forró leves iránt ellenállhatatlan vágyat érzünk, majd újra és újra megégetjük a szánkat; vagy ha annyi mindent észlelünk negatív tapasztalatként, hogy folyamatos, gyötrő szorongás lesz úrrá rajtunk – írták.
A kutatók különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, hogy mely idegsejtek nyúlványai (axonjai) közvetítik a negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok az agytörzs egy korábban még nem ismert serkentő sejtcsoportjához vezettek. A sejtcsoport különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat közvetítő érzékszervi központoktól, az idegsejtek kimenő nyúlványai pedig éppen a negatív tapasztalatokat feldolgozó agyterületeket érik el. Ettől még lehet több ilyen központ is, azonban a kutatók élő egerek vizsgálatával kimutatták, hogy ezeknek a sejtcsoportnak az aktiválása éppen azokat a reakciókat - agresszív vagy depresszív, szorongó viselkedés - váltották ki, amelyeket a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk. Gátlása pedig meggátolta a negatív élmények megtanulását.
A felfedezésre a gyógyszerkutatóknak is érdemes lehet odafigyelniük – hívták fel a figyelmet. A kísérletek egereken zajlottak ugyan, de alapvető funkciókról, valamint az agy evolúciósan igen ősi területéről, az agytörzsről van szó, így minden remény megvan arra, hogy ez a rendszer az emberi agyban is hasonlóan működik. Mivel ennek a sejtcsoportnak a tagjai helyzetük mellett genetikai jellemzőikben is hasonlítanak egymásra, ez lehetőséget ad olyan gyógymódok kifejlesztésére, amelyek kifejezetten ezekre a sejtekre hatnak. A negatív tapasztalatok feldolgozásának hibás működése számos hangulatzavar forrása, így a szóban forgó sejtek működésének szelektív befolyásolásával esély nyílhat a kezelésükre, és talán a népbetegségnek számító depresszió új terápiás módszereinek kidolgozására is.

Alvást, de az ébrenlétet is támogató kék fényrendszert fejlesztettek

Publikálás dátuma
2019.11.29. 11:30
Illusztráció
Fotó: IAN HOOTON/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Az éberség és a teljesítmény növelésében is segíthet az ausztrál tudósok által alkotott módszer.
A kutatók szerint még a vizuálisan nem érzékelt fénynek is hatalmas hatása lehet szervezetünk belső órájára. A kék fény mennyiségének váltakozásával segíthet az alvásminőség javításában, az éberség és a produktivitás fejlesztésében egy ausztrál tudósok által kifejlesztett fényrendszer.
A fényrendszer az éberség, biztonság és produktivitás kutatóközpont (Alertness CRC) és a melbourne-i Monash Egyetem szakembereinek közreműködésével két évnyi munkával valósult meg. Sean Cain, a kutatóközpont munkatársa szerint a kék fény - amelyet az elektromos eszközök, mint az okostelefonok és a táblagépek is kibocsátanak - a legradikálisabb hatással lehet a cirkadián ritmusra, a szervezet biológiai órájára. "Éjszaka az elektromos fény nagy mennyisége nagyon összezavarhatja a biológiai órát és zavart alváshoz vezethet, ami egy idő után hatással van az ember egészségére és hangulatára. Részben ezért vannak egészségi problémái a hosszú távon éjszakai munkát végző dolgozóknak" - mondta Cain. 
"Ugyanakkor az embereknek ébereknek kell lenniük munkájuk során, főleg akkor, ha biztonsági szempontból kritikus szerepet töltenek be. Ekkor válhat fontossá, hogy több kék fénynek legyenek kitéve" - tette hozzá. Ennek az egyensúlynak az eléréséhez egy ledekből álló rendszert fejlesztettek: a Biogen beprogramozható arra, hogy változtassa a kék fény mennyiségét egy épületen belül. Készítői szerint a fényrendszer hatalmas hatással lehet több területen, például a kórházakban, ahol egyes esetekben a nővéreknek ébren és ébernek kell maradniuk, miközben a pácienseknek minőségi alvásra van szükségük, így igény szerint egyes termekben lehet növelni, másokban csökkenteni a kék fény mennyiségét.
Szerző
Témák
Kék Fény alvás
Frissítve: 2019.11.29. 12:25

Lehetetlenül nagy lyukat találtak a Tejútrendszerben

Publikálás dátuma
2019.11.29. 11:15

Fotó: XINHUA / AFP
Az LB-jelű fekete lyuk tömege 70-szer nagyobb a Napénál, a megdöbbent szakértők szerint ekkora "nem is létezhetne" a galaxisban
A kutatókat is megdöbbentő méretű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben: a szakértők szerint olyan hatalmas, hogy "nem is létezhetne" a galaxisban. Az LB-1 jelű fekete lyuk 15 ezer fényévnyi távolságra van a Földtől, tömege 70-szer nagyobb a Napénál - olvasható a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányban.
A Tejútrendszer a becslések szerint 100 millió steláris fekete lyukat tartalmaz, de az LB-1 kétszer akkora tömegű, mint amekkora a tudósok szerint egyáltalán elképzelhető lenne - mondta Liu Csi-feng, a Kínai Nemzeti Csillagvizsgáló professzora, a kutatás vezetője. "A csillagfejlődés jelenlegi modelljei szerint ilyen hatalmas tömegű fekete lyukak nem is létezhetnének a galaxisunkban" - mondta.
A kutatók szerint a fekete lyukaknak alapvetően két típusa létezik. A kisebb, csillagtömegű fekete lyukak a Napnál legfeljebb 20-szor nagyobb tömegűek, akkor keletkeznek, amikor egy nagyon nagy csillag összeomlik. A szupernagy tömegű fekete lyukak viszont legalább több milliószor nagyobbak, mint a Nap, eredetük pedig ismeretlen.
A kutatók azonban úgy vélték, hogy a Tejútrendszerre jellemző csillagok gázaikat kiárasztják a csillagszéllel, emiatt nem alakulhatnak ki akkora fekete lyukak, mint az LB-1 - mondta Liu Csi-feng. Hozzátette: a csillagászoknak most magyarázatot kell találniuk a jelenségre. Egyelőre még csak kezdik felmérni a fekete lyukak óriási mennyiségét és formálódásuk mechanizmusát - mondta David Reitze, Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban.
Az LB-1 fekete lyukat egy nemzetközi kutatócsoport fedezte fel a kínai LAMOST teleszkóp segítségével azáltal, hogy hosszú időn át figyelték több nagyobb csillag mozgását. Az eredményeket megerősítette a világ legnagyobb optikai teleszkópjai közül kettő is. Ezt a módszert évtizedeken át kevés sikerrel alkalmazták az eszközök korlátozottsága miatt, a 2001 és 2008 között épült LAMOST azonban lehetővé teszi a kutatók számára, hogy egyszerre akár négyezer csillagot is megfigyeljenek. Liu szerint a módszer segítségével még több fekete lyukat fedezhetnek fel a tudósok a jövőben.
Szerző