Ne vásárolj semmit!

Publikálás dátuma
2019.11.30. 11:00

Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
A karácsonyi konzumőrület helyett a termékek javítását, 5-10 éves garanciát és a "tervezett elavulás" tiltását javasolják civil szervezetek.
A Black Friday őrületre válaszul, a Ne Vásárolj Semmit! Nap keretében már a jövő évi "Black Friday akcióját" hirdeti meg a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Fenntarthatóság Felé Egyesület (FFE) – közölte a két civil szervezet. Emellett követelik, hogy legyen tíz év garancia a 2020 őszén piacra kerülő termékekre, illetve addigra tiltsák be a „tervezett elavulást” is. A szeretet ünnepe előtti, valaha a fény születését váró adventi időszak mára a bolygónk tönkretételében kulcsszerepet játszó fogyasztási őrületté vált – fogalmaznak. A Black Friday akciók során többnyire különféle elektronikai termékek – például okostelefonok, tabletek, számítógépek, televíziók vagy hűtők - beszerzése kapcsán „tapossák egymást az emberek”. Pedig lehet, hogy nem is lenne ezekre szükség. Nem kizárt, hogy az igényt csak az "akciók” és a reklámok keltik életre. Az elektronikai eszközök beszerzése érdekében más trükköket is bevetnek a gyártók. Ilyen a termékekbe „épített”, úgynevezett tervezett elavulás. Ennek jele, ha a számítógép épp egy héttel az amúgy is nagyon rövid garancia lejárta után romlik el, a mosógépet havonta kell javítani, a mobiltelefon lelassul, vagy az új tintapatron beszerelése után a nyomtató nem akar működni. Ilyenkor már érkeznek is a boltokba az „újabb”, „divatosabb” készülékek. Pedig a tervezett elavulás miatt az „akciósan” megvásárolt eszközök, telefonok hosszú távon valójában drágák. Sokszor ugyanis másfél-kétévente arra kényszerülünk, hogy újabb és újabb okostelefont vagy más elektronikai eszközt vegyünk. Ez nem csak a pénztárcánkat terheli meg, de az új készülékek előállítása komoly környezetterheléssel is jár. A két civil szervezet ezért azt kéri, ne dőljenek be az emberek a Black Friday akciós reklámjainak: inkább csatlakozzanak a Ne Vásárolj Semmit! Naphoz. Így ahelyett, hogy az üzletekbe sietnének, dőljenek hátra, és gondolkodjanak el, tényleg szükségük van-e az adott termékre – idézik Éger Ákost, az MTVSZ ügyvezető elnökét. Környezeti szempontból az a legjobb megoldás, ha igyekszünk meghosszabbítani az elektronikai eszközeink életét. Amit lehet, próbáljunk megjavítani, -javíttatni. Ha pedig mégis a vásárlás mellett döntünk, próbáljunk felújított eszközöket vásárolni, lehetőleg legalább három év garanciával. Ha új terméket veszünk, akkor is keressünk olyat, amelyhez legalább 3, vagy akár 5 év garancia jár – teszi hozzá Fidrich Róbert, az FFE programfelelőse. A tervezett elavulás betiltásáért folytatott, illetve a tartós, hosszú életű termékek melletti küzdelem jegyében az MTVSZ és az FFE törvénymódosítást kezdeményez. Ebben javasolják a tartós fogyasztási cikkek fokozatos, először 5, majd 10 éves jótállási idejének előírását. Emellett pénzbírságot, vagy akár börtönbüntetést is szükségesnek tartanának arra a gyártóra, amely szándékosan tervezett elavulással építi meg készülékeit. Így már most meghirdetik a jövő évi „Black Friday akciójukat” annak érdekében, hogy egy év múlva az okostelefonokat már 5 év garanciával, a tartós fogyasztási cikket pedig 10 év garanciával lehessen vásárolni – összegezte Fidrich Róbert.   

A franciák már léptek

Franciaországban keresztes hadjáratot indítottak a vásárlási láz ellen. Parlamenti képviselők törvényben tiltanák be az akció reklámozását. A parlamenti szakbizottság nagy többséggel továbbengedte a képviselők beadványát. Elsősorban a hatalmas környezeti szennyezésnek akarnak gátat szabni, amit generál. "Tavaly az internetes vásárlások miatti csomagküldés a tízszeresére nőtt, ami a szállítás révén az üvegházhatást erősíti. A másik gond a fogyasztók tömeges megtévesztése hamis reklámokkal" - mondta Delphine Batho korábbi környezetvédelmi miniszter, aki jelenleg zöldpárti parlamenti képviselő. "Ma reggel kiskereskedőkkel találkoztam, akik azt mondták, hogy ők ezzel a nappal egyáltalán nem nyernek. Tudják, hogy mindez kizárólag az internetes óriáscégek javát szolgálja, de ennek ellenére ők is kénytelenek beszállni a versenybe" - közölte a francia zöldpárti képviselő.  Olaszországból és Németországból is hallani tiltakozásokat.  

Szerző

Harmincezer magyar építőipari szakember dolgozik külföldön

Publikálás dátuma
2019.11.30. 10:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az ÉVOSZ elnöke azt mondta, elégedett lenne, ha 10 százalékukat haza tudnák csábítani.
Az év végéig eléri a magyar építőipar teljesítménye a 4000 milliárd forintot – mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke péntek este az M1 műsorában. Koji László közölte: az ágazat teljesítménye idén 25 százalékkal haladta meg a tavalyit, ami magasabb értéket jelent, mint a recesszió előtti utolsó jó év. Az ágazatot jellemző munkaerőhiányra kitérve az ÉVOSZ elnöke arról beszélt, hogy
elégedett lenne, ha a külföldön dolgozó 30 ezer magyar építőipari szakember 10 százalékát haza tudnák csábítani.

Álláspontja szerint ehhez szükséges, hogy a külföldön dolgozók számára hiteles képet tudjanak adni a hazai ágazat jelenlegi helyzetéről. Koji László úgy vélekedett: ha a szakmunkások és mérnökök külföldi bérük – juttatásokkal együtt – 60 százalékát meg tudják keresni Magyarországon, annak „nagyon erős hazahívó ereje van”.
Szerző
Témák
építőipar

Tavaly milliárdossá vált valaki, aki mára elvesztette vagyonát - és lehet, hogy az egészről semmit sem tud

Publikálás dátuma
2019.11.30. 09:46

Fotó: Shutterstock
Nem jelentkezett valaki egy 1,7 milliárd forintos lottó-nyereményért.
2018 nyarán az Ötöslottó akkori nyertese nem vette át a jackpotért járó 1 milliárd 688 millió forintos nyereményét - értesült a Szerencsejáték Zrt.-től a Pénzcentrum. A Hatoslottó esetében pedig utoljára 2015-ben volt olyan, hogy egy nagy összegű főnyereményért nem jelentkeztek, akkor 242,2 millió forint került az át nem vett nyeremények közé.
A statisztikákból az látszik, hogy a legkisebb nyerőosztályokban fordul elő gyakrabban, hogy a nyeremények nem kerülnek átvételre. Ezen felül a társaság azt is közölte a Pénzcentrummal, hogy - a 2018. 21. és 2019. 34. közti heteket nézve -
az Ötös- és Hatoslottó esetében a nyertes alapjátékok 4 százaléka kerül az át nem vett nyeremények alapjába.

Az át nem vett nyeremények egy alapba kerülnek, az alapban gyűlő pénzeket pedig jellemzően különsorsolások formájában meghirdetett nyereményekre fordítja a Szerencsejáték Zrt., vagy az egyes játékok nyereményalapja kerül kiegészítésre, mint azt válaszaikban közölék. Tehát azok a pénznyeremények, amelyekért nem jelentkeznek a rendelkezésre álló határidőn belül a nyertesek, végül szintén a játékosokat gazdagíthatják.
Szerző
Témák
lottó nyeremény