Van értelme a budapesti atlétikai világbajnokságnak?
A kulcskérdés az, hogy legyen-e stadionépítés. Ha felépítik a stadiont, akkor nem kérdés, hogy rendezzünk-e vb-t, hiszen innentől ez egy jó projekt. Azt át kell gondolni, érdemes-e felhúzni a létesítményt. Hasonló a helyzet a 2017-es vizes világbajnoksághoz. A Duna Aréna az esemény miatt épült és nem nyitották meg olyan mértékben az amatőr sportnak, ahogy azt ígérték. Ez pedig csökkenti a hasznosságot. Tisztelem, becsülöm a profi sportolókat, amikor elmondják, nekik mekkora élmény hazai közönség előtt szerepelni, valójában viszont az számít, hogy amit felépítettünk, tudjuk-e később használni. A politika próbálja eltolni a vitát érzelmi irányba, de most azt látom, szerencsére elkezdtünk szakmai kérdésekkel foglalkozni.
Milyennek látja a koncepciót?
Az jó ötlet, hogy a kérdéses területet bekapcsolják a város vérkeringésébe, zöldövezetet alakítanak ki, kvázi Margitsziget 2-t szeretnének. Ez ugyanakkor nehezen összeegyeztethető azzal, hogy egy 40 ezres stadiont húznak fel a világbajnokság idejére, ezután pedig visszabontják 15 ezresre. Van erre nemzetközi példa, az osztrákok 2008-ban a foci Eb idején kisebb arányban ezt csinálták.
Ez mennyibe kerülne? Annyiba, mint az építés?
Még az is lehet. A Duna Aréna építése előtt mindenféle összeget bemondtak, majd volt olyan terv, amelyről maga Fürjes Balázs (a kiemelt fővárosi beruházások kormánybiztosa - a szerk) közölte, hogy csak blöff volt. Egyébként nem nagyon láttam még a világon olyat, hogy egy 40 ezres stadiont visszabontanak 15 ezresre, de ettől még lehetséges. A Dallas Cowboys amerikai focicsapat stadionjában mobiltelefonos applikáción keresztül lehet beállítani a székek hőmérsékletét. Mindent meg lehet csinálni, csak meg kell vizsgálni van-e értelme. Amennyiben arra jutnánk, hogy nincs, akkor még mindig elővehető a Margitsziget 2-koncepció és nem rendezünk atlétikai vb-t. Hozzáteszem, ez a legvalószínűtlenebb opció. Mindenféle látványterv és konkrét ismeret nélkül is egyértelmű, hogy százmilliárd forint alatt nem lehet felépíteni a stadiont. Minél nagyobb egy létesítmény, annál drágább a fenntartása, az állagmegóvása, a működtetése. Éppen ezért én még a 15 ezres – visszabontott – stadiont is sokallom. Egy ilyen modern aréna éves fenntartása nagyjából 100 millió forintos nagyságrendű.
Ezt közpénzpazarlásnak látja?
Nyilvánvalóan nem igaz, hogy ez minden pénzt megér. A százmilliós éves fenntartási költséget mindenesetre reálisnak gondolom, ugyanakkor ha ez felszalad több százmillióra éves szinten, akkor el kell gondolkodni.
A Duna Aréna – ahogy mondta – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az alapkoncepció ott is nagyon jó volt. Rendeztünk egy vizes vb-t azért, hogy javítsuk az ország megítélését, és felépítettünk egy impozáns létesítményt, amit később is használni fogunk. A költségek finoman szólva sem voltak átláthatók és jól tervezettek. Hetente adódtak újabb és újabb emelkedések. Ez nyilván nagyon rossz benyomást keltett az emberekben, még akkor is, ha ezek nagyrészt indokoltak voltak. A Duna Aréna úgy lett eladva – ez nekem szimpatikus is volt –, hogy a nagyközönségnek is nyitva lesz, tehát a profi és az amatőr sport összekapcsolódhat. Ezt a kettőt pedig nem szabadna egymással szembe állítani. Az sokat dob a motiváción, ha valaki ugyanabban a medencében úszhat, mint Hosszú Katinka. Most viszont ez a cél nem valósult meg.
Budapest és Balatonfüred a 2021-es vizes világbajnokság rendezési jogát szerezte meg, Mexikó visszalépése után 2015-ben beugróként vállalta el Magyarország a 2017-es vb-t. Ez indokolhatta a Duna Aréna árának csaknem hétszeresére emelkedését (a pályázati anyagban 7,5 milliárd forint szerepelt, a végösszeg 49 milliárd lett – a szerk.)?
Ha valamit a tervezettnél gyorsabban kell felépíteni, akkor ez minden alkalommal növeli a költségeket, ez teljesen normális. A mértéket azonban én túlzottnak tartom, ezt a projektet költséghatékonyabban is meg lehetett volna oldani. Ráadásul volt más túlzott kiadás is. Nem emlékszem korábbi vizes világbajnokságok esetében olyan megnyitóra, amit mi rendeztünk. Látványos volt, de ne felejtsük el, ez nem olimpia volt. Vannak szükséges, elkerülhetetlen költségek, a megnyitóra fordított összeg nem ebbe a kategóriába tartozik.
A 24.hu cikkéből megtudhattuk, hogy Hosszú Katinka ingyen használhatja az arénát.
Ez persze felfogható támogatásnak, amelyet az ország legjobb úszója kap, ezzel szerintem nincs is gond. Azzal viszont van, hogy titkolóznak és ki kellett perelni az adatokat. Sokkal kisebb lett volna a közvélemény felháborodása, ha az illetékesek az első pillanatban elmondják, hogy Hosszú Katinka a háromszoros olimpiai bajnoki címéért kap egy ilyen kivételes lehetőséget. Egy ekkora létesítményt egyébként jobban is ki lehetne használni.
A Puskás Stadion képes fenntartani magát?
A többség szerintem egyetért azzal, hogy a Puskás Stadionra szükség volt. Én azt gondolom, hogy 190 milliárdos építési költség nem fog visszajönni, de reális esélye lesz az önfenntartásra. Nyilvánvalóan nem csak a futballból. Sok olyan giga-koncert van, amely elkerülte az utóbbi években Magyarországot. A világsztárok most újra felléphetnek Budapesten, ráadásul a Puskás Aréna a térség legnagyobb stadionja. Eddig Bécsbe, vagy Prágába kellett menni egy nagy koncertért, most ez lehet fordítva lesz.
Már Bajnokok Ligája döntőt is vizionálnak. Egy esetleges rendezés miatt mekkora összeget fizetnének?
A nagyja az UEFA-nál csapódik le. Ettől függetlenül persze van pénzügyi haszna egy ilyen eseménynek, például a szurkolók költenek a létesítményben és rengeteg külföldi érkezik a városba. Az idelátogatókat általában megkérdezik, hogy visszatérnének-e az országba és a válaszok nagyon magas százaléka igen szokott lenni. Persze azt lehetetlen megbecsülni, hogy ebből valójában mennyien térnek vissza. Azt gondolom, rengeteget számít az országimázs, akár abból a szempontból is, hogy Németországban valaki egy szupermarketben spanyol, vagy magyar bort tesz a kosarába.
A sportba hosszú évek óta áramlik a megszámlálhatatlan mennyiségű közpénz. Ehhez képest új – többnyire – üres stadionokon kívül nem látunk semmi mást. A magyar válogatott simán kikap sorsdöntő meccsen ugyanúgy, mint tíz éve, ráadásul a MOB azt vizionálja, hogy a második világháború utáni időszak leggyengébb magyar eredményei várhatók jövő nyáron a tokiói olimpián.
Kérdés, hogy mit várunk el. Olimpiai aranyakat, foci csapatok Bajnokok Ligájában szereplését, vagy, hogy erősek legyenek a helyi közösségek az identitásképző hatás miatt. Nem akarom megkerülni a kérdést: sokkal hatékonyabban el lehetne költeni azokat a pénzeket amiket a magyar kormány a hivatásos sportra szán. A kabinet adja a pénzt, neki kell számon kérni, hogy miként használják fel. A számonkérés viszont nem igazán látható.
A korrupción kívül miért van ez ennyire elrontva?
A TAO-összegek tipikusan olyanok, amelyeknél jobban oda kellene figyelni. Van rengeteg olyan kis megyei szintű, amatőr csapat, amelynek az életben maradásához kell. Látjuk, hogy rosszul van elköltve ez a rengeteg pénz: ha ugyanazoknak lesz több fizetése, akik eddig sem voltak szakemberek, a millióktól sem válnak azzá. A Puskás Aréna kellett az országnak, de sok más stadion felesleges volt, és 20 stadionból kettő-három tudja magát nagyjából fenntartani. Az NB1-ben is sok olyan település csapata szerepel, amelyek nyilvánvalóan csak a politikai kapcsolataik miatt lehetnek ott.
Az EU 2023-ig engedélyezi a TAO jelenlegi rendszerének működtetését. Mi lesz utána?
Az EU nem fogja megszüntetni ezt a rendszert, de az biztos, hogy ez nem marad fenn örökre. Amit aggasztónak tartok, hogy senki sem készül fel a TAO utáni időszakra. A kormány már jelezte, hogy nem lesz mindig korlátlan forrás a TAO-ra, emlékezzünk, mekkora volt a pánik, amikor meg akarták húzni a TAO-összegek felső határát. Egy idő után elapadhat ez a forrás, és ehhez még kormányt sem kell váltani. Bármilyen, nem piaci alapon működő rendszer fenntartható egy ideig, de mivel nincs igazi alapja, előbb vagy utóbb összedőlhet az egész, aminek beláthatatlan következményei lennének.
