A Roszkoszmosz a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott pénteki közleményében azt közölte: legközelebb decemberben ülnek le tárgyalni a magyar együttműködésről és a magyar űrhajósok esetleges kiképzéséről. A közlemény szerint a magyar kormány még idén májusban tette meg a javaslatát az orosz-magyar űrprogramról, azóta az orosz hivatalok még csak dolgoznak ennek kidolgozásán.
A magyar miniszter mindenesetre csütörtökön már arról beszélt az RTL Klub Híradójának, hogy az űrprogram három év alatt 7-10 milliárd forintba kerülne. Ez az összeg egyébként csak egy igen „fapados” űrutazásra lenne elég: a bajkonuri orosz űrközpontot és az onnan indított Szojuz űrhajókat ugyanis az amerikai NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósai is használják, ám ennél lényegesen nagyobb összegért.
Az NBC híradása szerint utoljára a NASA 75 millió dollárért - 22 milliárd forintért - vett a Szojuzra jegyet. Az amerikaiak az idén várhatóan befejezik az oroszokkal való együttműködést és inkább a Space X űrhajóval repülnek a nemzetközi űrállomásra, ám várhatóan ez is 58 millió dollárba - 17 milliárd forintba – kerül majd. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője tavaszi nyilatkozatából ráadásul az is kiderült: az oroszok ennél lényegesen olcsóbban nem tudnak űrutazást biztosítani.
Lapunk kérdéseire a Külgazdasági- és Külügyminisztérium nem válaszolt, így egyelőre nem tudni, hogy az új magyar asztronauta kiképzését a tárca az oroszokkal képzeli-e el, és ha igen, akkor miért lesz kevesebb pénz is elég erre. Az oroszokkal való együttműködés egyébként azért lenne különös, mert Magyarország 2015 óta tagja az európai űrkutatásban érdekelt cégeket, kormányokat tömörítő Európai Űrügynökségnek (ESA) és a szervezetnek van saját űrhajós képzési programja is. Ugyanakkor az is tény, hogy eddig az európai űrhajósok kilövése is az orosz Szojuz űrhajókkal történt.
Szijjártó Péter nyilatkozatában arra is utalt, hogy lesznek más ESA-programok, amelyekben a magyarok is részt vesznek. Erről csak annyit tudni, hogy - azzal egy időben, hogy az űripar ügye a külügyi tárcához került - az ágazat plusz 2,3 milliárdos támogatást kapott. Ezt a pénzt arra használnák, hogy Magyarország beléphessen az ESA távközlés fejlesztő, valamint űridőjárás- és űrszemét előrejelző programjaiba.
Szakmai forrásaink szerint önmagában egy magyar űrhajós kiképzésének és fellövésének kevés tudományos-technikai hozadéka lenne, hasznot inkább csak az ágazat cégeibe fektetett pénz hajtana. Ugyanakkor hangsúlyozták: régi adósságát törleszti a magyar kormány, azzal, hogy a sok évtizeden át elhanyagolt űrkutatási ágazatot ismét kormányzati tényezővé teszik.
Bárczy Pál, az űriparban érintett magyar vállalkozásokat tömörítő Magyar Űripari Klaszter volt elnöke – aki az űriparban dolgozó cég, az Admatis Kft. vezetője - korábban úgy számolt: egy eurónyi befektetés később 4 eurós hasznot hoz a nemzetgazdaságnak. Ferenczi Orsolya miniszteri biztos korábban a 24.hu-nak adott interjújában azt mondta, a 2019-es évre 4,5 milliárd forintot tettek félre űripari célokra.
Korábban egyébként az okozta a finanszírozással kapcsolatos alapproblémát, hogy a döntéshozók fejében nem is tudatosult, hogy milyen súlyú ágazat az űripar. Márpedig a megrendelői oldal óriási: a javarészt távközlési vállalkozásokat - GPS, kábeltelevíziózás - felsorakoztató szektor mára éves szinten 300 milliárd dolláros forgalmú ágazattá bővült. Itthon ugyanakkor ahhoz is a szakma hosszas lobbizása kellett, hogy Magyarország belépjen az ESA-ba, pedig az oda befizetett - éves szinten 6-8 millió eurós - tagsági díj legnagyobb része visszacsorgott a résztvevő cégekhez megrendelés formájában.
