Előfizetés

Kincses nagyot nyert – Új elnöke van a MOK-nak

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.11.30. 11:18

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Szombaton délelőtt Kincses Gyulát, az Újratervezés csoport jelöltjét választották az orvosok a Magyar Orvosi Kamara elnökévé.
Míg Éger István 120, addig Kincses Gyula 202 szavazatot kapott. Álmos Pétert és Lénárd Ritát alelnökké választották, mindketten az Újratervezés csoport tagjai. A fogorvosi alelnök az őszi fogorvossztrájk szervezője, Nagy Ákos lett. Mint arról korábban beszámoltunk, hárman indultak az elnöki tisztségért: Éger István az orvosi kamara elnök, az Újratervezés csoportot képviselő Kincses Gyula orr-fül-gégész, egykori államtitkár. A másik rivális a posztért harmadszor induló Lotz Gábor, a Semmelweis Egyetem patológusa, aki úgy tartotta, mindkét nagy csoporttal – Éger István és Kincses Gyula támogatóival is – tudna együttműködni. Lotz Gábor végül visszalépett, így az elnöki posztért csak ketten maradtak versenyben.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón az újságírók elé csak Kincses Gyula állt ki, Éger István nélkül. Az új elnök is úgy tudta, hogy az előző elnök mutatja be őt a sajtónak, de végül nem érkezett meg a tájékoztató helyszínére. Éger István 16 évig vezette a kamarát, a mostani indulását sokáig, november 22-ig halogatta. Éger István elnöki beszámolóját pénteken már nem fogadta el a küldöttközgyűlés. „A választásnak vége, és ezzel új időszak kezdődik – mondta első elnöki sajtóeseményén Kincses Gyula, s rögtön hozzátette: a kampányban ugyan egyesek próbálták politikai megosztottság látszatát kelteni, de ennek most vége. A feladat mostantól az, hogy az orvosi kamara egységes, a szakma politika meghatározó köztestületévé váljon. „A direkt politikai nyomásgyakorlástól tartózkodni fogunk, de ha valami nem jó a szakmának, vagy a betegeknek, azt szóvá fogjuk tenni”- mondta. „A tárgyalásokban keményebbek leszünk, mint az előző vezetés, de reformokban együttműködőbbek. A cél az, hogy orvosok egy munkahelyről tisztességes munkával meg tudjanak élni. Ehhez is pénz kell, de ha a kormányzat partnernek tekint bennünket, konstruktívabbak leszünk.” A sajtótájékoztató végén az új alelnökök – Álmos Péter, Lénárd Rita, Nagy Ákos – is kiültek az elnök mellé. Kincses megjegyezte: a jövőben ez mindig így lesz, a kamarát nem kizárólag az elnök, hanem ők valamennyien együtt fogják képviselni.

„A gyerekeink jövője miatt vagyunk itt” – A Kossuth téren tüntettek a tanárok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.30. 11:04

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az eredménytelen tárgyalások és az oktatás gyászos helyzete miatt tiltakoztak a pedagógusok. A demonstráció végén fekete esernyős akciót hirdettek.
Három év után újból az utcára hívta a tanárokat a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), miután az elmúlt időszakban az oktatási kormányzattal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, a 2016-os, több tízezres esernyős tüntetés óta pedig csak rosszabb lett az iskolák, pedagógusok helyzete. A szakszervezet arra kérte tagjait, szimpatizánsait: hozzanak magukkal fekete esernyőt, az oktatás gyászos állapotának kifejezésére. A PSZ évek óta figyelmeztet: a tanárok és a diákok túlterheltek, kevés a pályakezdő, alacsony bérük miatt elhagyják a szakmát, sok a nyugdíjba vonuló pedagógus, így nem lesz elég tanár, aki tanítsa a felnövekvő generációt. Az oktatást segítők bére is alacsony, nincs elég óvoda- és gyógypedagógus, a hatévesek kötelező beiskolázása pedig csak a káoszt növeli, a gyermekvédelemben dolgozók anyagi helyzete is megalázó. A kormány legutóbb szakmai egyeztetés nélkül fogadta el az új szakképzési törvényt, ami kiszervezi a szakképzésben dolgozókat a nagyobb jogi védelmet biztosító közalkalmazotti törvény hatálya alól és – béremelés ígéretével – a munka törvénykönyve előírásait alkalmazza rájuk. A PSZ levélben kérte az államfőt, ne írja alá a törvényt, ám Áder János a tőle megszokott módon gondolkodás nélkül szignózta a dokumentumot.

Petíciót adtak át az Emminek és az ITM-nek

A tüntetők 12 órától a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt gyülekeztek, ahonnan a Kossuth térre vonultak. Útközben petíciót adtak át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviselőinek.
Az Emminek átadott petícióban az áll, hogy a PSZ a magyar köznevelési rendszer problémáinak megoldása érdekében, valamint a tanulók, a szülők és a köznevelésben foglalkoztatottak érdekeit, szempontjait figyelembe véve követeli
  • 2020. január 1-től egyszeri 30 százalékos pedagógus béremelést,
  • a vetítési alap 2022 januárjától érje el a tárgyévi minimálbér 100 százalékát,
  • a gyakornokok bérezése 2020-tól 250 ezer forinttól kezdődjön,
  • a pedagógusok heti fix kötelező óraszáma a 2019/2020-as tanév második félévétől heti fix 24 óra, 2020. szeptember 1-től heti fix 23 óra, 2021. szeptembertől pedig heti fix 22 óra legyen. Az efölötti tanórák fizetett túlórák legyenek,
  • a nevelést-oktatást segítők és a technikai munkások bérének emelését,
  • a pályakezdő pedagógusok támogatási rendszerének kiterjesztését a Pedagógus II. minősítési eljárás időpontjáig. Lakhatási támogatást,
  • 2021-től érje el a költségvetési kiadások beruházási keretének 5 százalékát a köznevelési beruházások aránya,
  • és állítsák vissza a rugalmas iskolakezdés lehetőségét.
Az ITM-nek átadott petíció:

„Nem akarunk túlterhelt pedagógusokat”

A Kossuth téren tudósítónk szerint nagyjából három-négyezer ember gyűlt össze. 14 órától elkezdődtek a beszédek. Az első felszólaló, Valeryia Desaphine, az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség képviselője arról beszélt: szolidárisak a magyarországi tanárokkal és támogatják követeléseiket. Az oktatásügyre Európa-szerte óriási nyomás nehezedik, az alacsony bérek, a bizonytalan munkakörülmények számos európai országban vezettek pedagógushiányhoz. Az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség felszólítja Magyarország kormányát, hogy tartsa tiszteletben vállalásait – emelte ki. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke felidézte, hogy a parlament egy éve elfogadott egy gyalázatos törvényt, a „rabszolgatörvényt”. Akkor egy összefogásnak lehettünk tanúti, és „nem lett a rabszolgatörvénynek nyoma a munkahelyeken, csak nagyon-nagyon kevés esetben”. „Azért jöttünk el, mert hívtatok, mert baj van” – jelentette ki. „Nem akarunk túlterhelt pedagógusokat, nem akarunk túlterhelt gyerekeket sem” – folytatta, és hangsúlyozta, hogy az intézményekben tisztességgel megbecsült pedagógusokat akarnak látni. Azt mondta, ez a rendszer nem ilyen, csak a kiváltságosok jutnak el egyetemekre, főiskolára. „Ha sztrájkra kerül a sor, mellettetek leszünk” – üzente. Csóti Csaba egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy tisztességes munkáért tisztességes bér jár a közszférában is, a pedagógusnak is. „Hiszünk abban, hogy érdemes összefogni, hogy együtt többek vagyunk” – fogalmazott a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke.
Szolga Bálint 16 éves diákaktivista beszédében hangsúlyozta: nem azok a hibásak, akik egy külön oktatásügyi minisztériumot sem képesek létrehozni? Tanulni akarunk, de nem mindegy hogyan, itt az idő, hogy szülő, tanár és diák kart karba öltve harcoljon. Ittaz idő, hogy belépjünk a XXI. századba. Tóth Margit a szülők képviselőjeként közölte: mindenki ugyanazt szeretné, boldog gyermekeket, de ehhez együttműködés kell. Tíz pontot fogalmazott meg: egyebek mellett szeretné, hogy tekintsenek úgy a szülőkre, a pedagógusokra és gyermekekre, mint valódi partnerekre, alakuljon ki párbeszéd az oktatással kapcsolatban, vegyék figyelembe a legfrissebb kutatások eredményét és egyeztessenek szakértőkkel, vonják vissza a kötelező, hat éves beiskolázást, szüntessék meg a gyermekek túlterheltségét, a lexikális ismeretek bemagolása helyett a készségfejlesztésen legyen a hangsúly, ismerjék el a tanárhiányt és tegyenek érdemi lépéseket ennek megoldására.
– A gyerekeink jövője miatt vagyunk itt – hangsúlyozta Szabó Zsuzsa PSZ-elnök, hozzátéve, nem adják fel, míg nem teljesítik a követeléseiket. Nem csak a pedagógusok bére miatt tüntetnek: elvették a szülőktől a jogot, hogy eldöntsék, iskolaérett-e gyermekük, a diákok pedig többet dolgoznak hetente, mint egy felnőtt. Tudnak olyan iskoláról, ahol egy pedagógus nyolc tantárgyat is tanít, egy pedagógus átlagosan 56 órát dolgozik gyalázatosan kevés pénzért. Követelik, hogy csökkentsék a tanárok óraszámát és munkaterheit, és béremelést akarnak azoknak is, akik bármilyen területen segítik a pedagógusok munkáját. Felhívta a figyelmet arra is: hiába mondja a kormány, hogy újabb és újabb béremelést kapnak a tanárok, a gyakorlatban ez azt jelenti, a pályakezdő bérét ki kell egészíteni, hogy annyi legyen, mint egy szakmunkásé. – Csoda, hogy elhagyják a pályát? Máshol kevesebb munkával és felelősséggel sokkal többet kereshetnek! – mondta Szabó Zsuzsa. Mindemellett azt is követelik a kormánytól, tartsa be törvényi kötelezettségét és egyeztessen a szakszervezetekkel; többé ne fordulhasson elő, hogy társadalmi egyeztetés, szakmai párbeszéd nélkül nyújtanak be tervezeteket a parlamentnek. A PSZ elnöke hangsúlyozta: ez vonatkozik a most készülő új Nemzeti alaptantervre is. Rövid, de lényegre törő beszédet tartott a másik tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás. Mint fogalmazott, ha nem történik egy olyan akció, amivel emberek tömegeit lehet megszólítani, „akkor az egész egy szart sem ér”. – Vannak pillanatok, amikor nincs mese, együtt kell működni. Sokszor elkéstünk ezzel. Vannak pillanatok, amikor mindenképpen együtt kell működni, hogy tudjunk harcolni, tudjunk erőt mutatni. Sokszor ezzel is elkéstünk. Nem csak magunk miatt. Akik ott laknak – mutatott a Parlamentre – elég ügyesek ahhoz, hogy kihasználják azt, amikor bennünk sincs elég erő. A tüntetés végén fekete esernyők és egyperces néma csend borította be a Kossuth teret, a szélben lobogó zászlók hangján kívül egy pisszenést sem lehetett hallani. Majd Szabó Zsuzsa bejelentette: fekete esernyős akciót hirdetnek a iskolákban; azt kérte, minden oktatási intézmény rakjon ki egyet és hagyja ott, amíg a kormány nem teljesíti a szakszervezetek követeléseit. A demonstráció a Himnusz eléneklésével ért véget. 

Kampány az ingyenmunka ellen

„Ne dolgozz ingyen!” címmel indított kampányt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), mint fogalmaztak, elegük van „a magyar pedagógustársadalom rendszerszintű kizsákmányolásából” – ami például a ki nem fizetett túlórákban nyilvánul meg. A kampány részeként utcai matricákon hívják fel a figyelmet a problémára, csütörtök délután pedig a Kossuth térről üzentek a kormánynak: az Agrárminisztérium Országházzal szemben lévő épületére vetítették ki saját „óriásplakátjukat”. A kampány weboldalán további tájékoztató cikkeket is közzétesznek. 

N. Kósa Judit: Múltkutatás a fotelből

N. Kósa Judit
Publikálás dátuma
2019.11.30. 10:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Egy magáncégnek köszönhető, hogy felkerült a világhálóra a legtöbb magyar nyomtatott újság. Huszonötmillió oldalnál tartanak.
Még tíz éve is sci-fibe illő fantazmagóriának tűnt, ha valaki azon merengett, milyen más lenne egy történeti kutatás, ha digitálisan kereshetőek lennének a Magyarországon valaha kiadott újságok és folyóiratok. Amíg annak, aki fel akart deríteni egy mára elfeledett köznapi tényt, több szobányi poros papíron kellett átrágnia magát, lényegében esetleges volt, mit tudunk jól, és mi rögzül tévesen. Az utóbbi évtizedben azonban jelentősen javultak az esélyeink: ha egyszer valamit leírtak és kinyomtattak, akkor ma már a fotelben ülve is rákereshetünk. Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) a napokban tölti föl a 25 milliomodik digitalizált oldalt az adtplus.arcanum.hu oldalra – tudtuk meg Biszak Sándor alapítótól. Csak összehasonlításul: három éve ilyenkor 10 millió oldalnál tartottak, és például a Népszava összes eddig megjelent száma ebből bő félmillió oldalt tesz ki. Éppen lapunkkal indult 2014-ben az a munka, amelynek eredményeként ma már a fontosabb kurrens napilapok és számos hetilap archívuma is fellelhető az Arcanumban. Mellettük pedig a XIX. századi, a két világháború közötti, illetve a rendszerváltás előtti kiadványok hosszú sora, olyan legendás címekkel, mint Az Est, az Ifjúsági Magazin vagy épp a Film Színház Muzsika. Bár természetesen vannak hiányok, de a magyarországi periodikák digitalizálása mára szinte elvégzett feladatnak számít. Az Arcanum műhelyében olyan különlegességeket szkennelnek mostanában, mint hajdani kis példányszáma miatt szinte eltűnt A Toll – Ignotus Pál és Zsolt Béla lapja –, illetve folytatják a határon túli magyar sajtó feldolgozását. Zajlik az iskolai értesítők, egyetemi évkönyvek digitalizálása is. Tekintve, hogy az ADT magánvállalkozás, a kereshető digitális adatbázist előfizetéses rendszerben teszi hozzáférhetővé. Számos közintézményben, könyvtárban, egyetemen is elérhetőek a beszkennelt anyagok, amelyeket használva a kutakodók egy nagy felfedezésen mindenképp osztoznak: hogy semmi sem úgy volt, ahogy eddig tudtuk.

Nem úgy volt

Az ADT rendszeres használói közé tartoznak például azok a civilek, akik évek óta dolgoznak az ugyancsak magánkezdeményezésből létrejött internetes fotóadatbázis, a Fortepan.hu képeinek adatolásán. A képek helyszínének, szereplőinek azonosítása közben a korabeli sajtó újra és újra olyan információkkal szolgál, amelyek sehogyan sem, vagy kifejezetten tévesen szerepelnek a korábban kiadott könyvekben.

Strukturált szénakazal

Mindazok a kiadványok – például levéltári segédletek, múzeumi évkönyvek, vidéki napilapok, térképek –, amelyeket az évek során állami támogatással digitalizált az Arcanum, a Hungaricana oldalon férhetők hozzá, ingyenesen. A Török András kulturális szakember által „strukturált szénakazalként” jellemzett honlap ugyancsak páratlanul értékes tudástár.