Az Északi-sarkvidéken tesztelte az orosz hadsereg az új hiperszonikus rakétát

Publikálás dátuma
2019.11.30. 16:43

Fotó: MIKHAEL KLIMENTYEV / SPUTNIK / AFP
Az olenyegorszi reptérről indított MiG-31K típusú vadászgépről lőtték ki a Vorkutától északkeletre fekvő arktiszi Pemboj gyakorlótéren lévő földi célpontra.
Sikeres kísérletet hajtott végre az orosz hadsereg az új, Kinzsal típusú hiperszonikus rakétájával az Oroszországhoz tartozó Északi-sarkvidéken, ahol még sosem tesztelték ezt a fegyvert – írta szombaton az TASZSZ hírügynökség hadiipari forrásokra hivatkozva. A kísérletet november közepén hajtották végre. A hiperszonikus rakétát az olenyegorszi reptérről indított MiG-31K típusú vadászgépről lőtték ki a Vorkutától északkeletre fekvő arktiszi Pemboj gyakorlótéren lévő földi célpontra. A rakéta elérte a hangsebesség tízszeresét. Az orosz hadseregnek jelenleg csak egy, Kinzsal-rendszerrel ellátott repülőszázada van, és a déli katonai körzetben teljesít szolgálatot. Sarkvidéken még sosem tesztelték ezt a rakétarendszert. A Kinzsal rakétarendszer kifejlesztéséről – amelyhez a MiG-31K hordozó repülőgép és maga a hiperszonikus rakéta tartozik – először a tavalyi márciusi évértékelő beszédében számolt be Vlagyimir Putyin orosz elnök. Két hónapra rá a május 9-i Győzelmi Napi díszszemlén be is mutattak egy MiG-re szerelt, kétezer kilométeres hatótávolságú Kinzsalt. A tavalyi márciusi évértékelőjében Putyin más új, egyedülálló fegyverek fejlesztéséről is említést tett, köztük az Avantgard hiperszonikus hadászati interkontinentális rakétarendszerről, egy nagysebességű, nukleáris robbanótöltet hordozására ugyancsak alkalmas víz alatti drónról, illetve nukleáris meghajtású, korlátlan hatótávolságú manőverező robotrepülőgépről. Azt mondta, hogy 2019-2020-ban állítják őket hadrendbe.
Szerző

Ezreket tett hajléktalanná az albán földrengés, új törvényt hoznak a tragédia miatt

Publikálás dátuma
2019.11.30. 16:10

Fotó: Orhan Onur Gemici / Anadolu Agency
A halottak száma 50, a sérülteké mintegy 2000. A történtekben pedig komoly szerepe van a korrupciónak és az erőltetett építkezéseknek.
A katasztrófamentők befejezték a kutatást az albániai földrengés halálos áldozatai és esetleges túlélői után, a halottak száma 50, a sérülteké mintegy 2000 - jelentette be szombaton Tiranában Edi Rama miniszterelnök. A hozzávetőleges adatok alapján a fővárosban legalább 1465, a tengerparti Durresben pedig körülbelül 900 épület súlyosan megrongálódott a 6,4-es erősségű kedd hajnali földrengésben.
Legalább 4000 ember elvesztette az otthonát.

Az otthonukat elvesztők, illetve azok közül, akiknek a háza súlyosan megrongálódott, 2500 embert hazai szállodákban és egyéb, erre alkalmas helyeken, a többieket a szomszédos Koszovóban szállásolták el - tette hozzá a kormányfő. Már korábban ígéretet tett arra, hogy jövőre mindenki, aki elvesztette lakását, új otthonba költözhet.
A kormány pénzalapot is létrehozott az áldozatok hozzátartozóinak segélyezésére. Minden érintett család kap egymillió lek (2,7 millió forint) segélyt, de ebből az alapból finanszírozzák a megözvegyültek nyugdíj-kiegészítését és a gyerekek szociális ösztöndíját.
Az egészségügyi hatóságok közlése szerint a sérültek közül 41-et még kórházban ápolnak, egy nő kómában van.

Albániában a rohamléptékű építkezések és a korrupció miatt nagyon sok épület szabálytalanul épül fel, ami szakemberek szerint részben oka annak, hogy sok építmény nem állta ki a földrengés jelentette súlyos próbát. Emiatt az albán vezetés azt tervezi, hogy új törvényt alkot az építkezési normák betartására, és ebben akár 15 évi börtönbüntetéssel is sújthatók lesznek a szabályokat be nem tartó beruházók, tervezők és műszaki ellenőrök.

Klímavédők ezrei rohamozták meg a német szénbányákat

Publikálás dátuma
2019.11.30. 15:55

Fotó: Christophe Gateau / dpa Picture-Alliance / AFP
A három ostrom alá vett bánya egyikénél a rendőrséggel is összecsaptak a tüntetők.
Ezernél több környezetvédő aktivista betört szombaton három szénbánya területére Németország keleti részén, a fejtés azonnali beszüntetését követelik - közölték a szervezők és a LEAG energiaipari cég. A tüntetők a Brandenburg tartománybeli Jänschwalde és Welzow-Süd külszíni bányáinak területére hatoltak be, valamint a szomszédos Szászországban a United Schleenhain lignitbánya területére.
Az összehangolt akciót az Ende Gelände nevű környezetvédő csoport szervezte meg a német kormány klímapolitikája miatti tiltakozásul. A berlini kormány 2038-ra akar teljesen felhagyni a szénbányászattal, de ez az időpont az aktivisták szerint túl messze van: szerintük a klímakatasztrófa elkerüléséért nem két évtized múlva, hanem azonnal kéne cselekedni.
A német energiaszükséglet jelenleg 40 százalékát fedezi szén égetése - mely bármely foszilis tüzelőanyag felhasználása közül a legszennyezőbb megoldás -, így pedig az utolsó a nyugat-európai országok közül, mely még nem hagyott fel ezzel.

A szénerőművek adta áram arányát tekintve nagy-Britannia a második - öt százalékkal. Emiatt lényegében Németországon áll vagy bukik az is, hogy Európa képes-e teljesíteni a párizsi klímaegyezményben vállaltakat.
Kisebb-nagyobb összetűzések törtek ki a szóban forgó bányáknál az aktivisták és a rendőrség között. Jänschwaldéban három rendőr könnyebben megsérült az incidensben - közölte egy rendőrségi szóvivő. A szászországi bányánál az erőszakosan viselkedő tüntetőknek sikerült áthatolniuk a rendőrkordonon. Az MTI tudni véli, hogy Jänschwaldéban ellentüntetés is volt, amelyen a bányászat fenntartását követelték, de a német DPA vagy az AFP hírügynökségek ezt nem említik.
A környezetvédő szervezet szerint a három bányánál mintegy 4000 aktivistának sikerült behatolnia üzemi területre, a német DW.com szerint a rendőrség is legalább ezer aktivistáról tud.
A dpa hírügynökség szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy a hatóságok hogyan lépnek fel az üzemi területre bejutott aktivistákkal szemben. A rendőrök azt az utasítást kapták, hogy ne tegyék ki magukat veszélynek.
Hasonló klímavédő akció volt már júniusban is, akkor ugyancsak több száz résztvevő vett ostrom alá szénbányákat.