Vezetőváltást akar a Fidesz a Katonában és a Színművészetiben is

Publikálás dátuma
2019.11.30. 17:18
Gothár Péter szexuális zaklatási ügyére hivatkozik Pósán László
Fotó: Népszava
Úgy tűnik, hogy a Gothár-ügyet is a kulturkampf szolgálatába állítja a kormánypárt.
Vezetőváltásra van szükség a Katona József Színházban és a Színház és Filmművészeti Egyetemen is a Gothár-ügy miatt - nyilatkozta az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke az ATV Híradónak. Pósán László azt nyilatkozta, egyetért Halász János fideszes frakció-szóvivővel: munkajogi, vagy akár büntetőjogi vonzata is lehet a történteknek.
Halász pénteken vette elő a Színház- és Filmművészeti Egyetemet Gothár Péter szexuális zaklatásának ügyében. Titkolózással vádolta meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, holott annak az üggyel foglalkozó etikai bizottságában az ITM és az MMA megfigyelője is jelen van.
A nyilvánvaló ellentmondás ellenére Pósán a titkolózás-narratívát tovább görgetve arról beszélt az ATV-nek, hogy személyi következményeinek kell lennie az ügynek. Arról is beszélt, hogy ezt ők fogják kezdeményezni, mert "Halász János nem véletlenül mondta, de az nem a parlament hatásköre".
Szerző
Frissítve: 2019.11.30. 17:23

A szorongás kézikönyve

Publikálás dátuma
2019.11.30. 13:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kiváló promóciója egy kötetnek, ha megjelenésekor főpolgármester-helyettes lesz a szerző.
Dorosz Dávid tagja volt az LMP első, 2010-ben a parlamentbe jutó frakciójának. A pártszakadáskor a Párbeszédbe igazolt, majd 2014-ben látványosan hátrébb húzódott a politikától, ahová csak Karácsony Gergely kampánya kedvéért tért vissza. Az életrajzi elemek azért említendők, mert kiderül belőlük, hogy Az idő szorításában című könyv szerzője jelen volt a magyar ökopolitika kicsírázásánál, ami akkoriban ígéretesebb kezdeményezésnek tűnt annál, ami mostanra kinőtt belőle. (Az első magyar parlamenti zöldpárt máig hatóan befolyásolta, hogyan viszonyulunk az atomerőművekhez, az éghajlatváltozáshoz, a génmanipulációhoz – mostanra mindhárom témában az lett a többségi álláspont, amit a formációt eleinte kisebbségként képviselt.) És ugyanoda, leginkább a zöldek 2010-es főpolgármesteri kampányáig nyúlnak vissza a mostani Karácsony-program gyökerei is. Ezek nélkül a háttér-információk nélkül Dorosz Dávid mostani felbukkanását és a könyvét is nehéz értelmezni. A szerző a fenti kalandok ellenére is csupán 34 éves – ebben az életkorban egy első kötetes alkotótól világmegváltás vagy -megfejtés helyett alighanem reálisabb koherens, jó esetben generációs léptékű világképet várni. Az új, már a rendszerváltás után született, nyugatos orientációjú közéleti-politikusi nemzedék gondolkodási sémáiból pedig tényleg bőséges készleteket tartalmaz Az idő szorításában. Bár az al-alcím gyakorlati tanácsokat ígér, és vannak is ilyenek a 400 oldalas anyagban, sokkal több izgalmat ígér annak fölfejtése, hogy kik szeretnék átvenni a stafétabotot a rohamosan korosodó egykori Bibó-kollégistáktól. Szinte kézzelfogható, a magabiztosság látszata mögött mennyire meghatározó élményük a mai harmincasoknak a félelem; a fideszesek bejövetelekor az ország és a művelt Nyugat is alapvetően optimista volt, a demokrácia jövője biztosnak tűnt – ma nemhogy az alapvető értékek, de az életfeltételek is megkérdőjeleződnek. Dorosz könyve nem a sokkoló népesedési, ökológiai, környezetgazdaság-tani adatokból vezeti le a félelmet, inkább mankónak használja az adattömeget ahhoz, hogy mi is megértsük, amit ő meg a nála fiatalabbak számok nélkül is éreznek. Közhelyszerűnek tűnő, mégis nehezen megkerülhető állítások váltakoznak az ismert tényeket új összefüggésbe helyező megállapításokkal. A könyvbeli gondolatmenet sokfelé elindul, mégsem csapong. Van ugyanis egy közös nevező, egyfajta tágan értelmezett zöld szemlélet, amely a világban zajló összes változást a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság szempontjából mérlegel. Ez is ős-zöldpolitikai örökség, amit csak a történeti hűség miatt kell hangsúlyozni – az olvasó szempontjából fontosabb, hogy bár alapvetően optimista, a világ létező problémái mellé megoldási javaslatokat rendelő kötetről van szó, elolvasása után mégis szorongás marad az emberben. Leginkább azért, mert a leírt világműködés összességében mégis fenntarthatatlan. Infó: Dorosz Dávid: Az idő szorításában Noran Libro, 2019. 416 oldal 
Témák
könyvkritika

Két jelölt pályázik a Magyar Írószövetség elnöki posztjára

Publikálás dátuma
2019.11.30. 10:00

Fotó: Népszava
Erős Kinga folytatná Szentmártoni János munkáját, Madár János az önvizsgálat és a nyitott párbeszéd híve.
A Magyar Írószövetség ma tartja tisztújító közgyűlését, ahol a választmányi tagok mellett új elnököt is választanak. A szeptemberi adatok szerint nyolcszázhuszonkét főt számláló szervezet élén kilenc éve álló Szentmártoni János nem indul újra az elnöki pozícióért. A Gérecz- és József Attila-díjas költő azonban nem fog unatkozni, mint azt a Magyar Írószövetség és az Arany János Alapítvány Tájékoztatójának aktuális számában szereplő interjúban is elmondta. „Hetedik éve vagyok a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke, 2016-tól volt munkahelyem és irodalmi bölcsőm, a Magyar Napló Kiadó egyik ügyvezetője, tavaly nyáron engem bíztak meg az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lapcsalád Kárpát-medencei főszerkesztésével, újabban pedig irodalmi tanácsadóként Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójának a munkáját is segítem.” Az írószövetség elnöki tisztségére ketten pályáznak: a jelenlegi titkár, Erős Kinga József Attila-díjas kritikus, szerkesztő, az Orpheusz Kiadó vezetője, az olvasat.hu szerkesztője, valamint Madár János, író, költő, a Rím Könyvkiadó vezetője, a Kelet Felől és a Magyar Múzsa című folyóiratok alapító főszerkesztője.
„Elnöki pályázatomnak középpontjában a folytonosság áll. Nagyon fontosnak tartom, hogy az elmúlt kilenc év reformjai ne akadjanak meg, és a következő három évben az életveszélyessé vált műemléképület székházunk felújítása is megvalósulhasson, amely nagy kihívás valamennyi szereplő számára. A felújítással járó körülmények lehetőséget kínálnak arra is, hogy figyelmünket a fővárosról inkább a vidéki helyszínekre koncentráljuk, s megerősítsük vidéki jelenlétünket, színes, tartalmas programokkal” – válaszolta lapunk megkeresésére Erős Kinga, amikor pályázatának legfőbb pontjairól kérdeztük. Ugyanerre a kérdésre Madár János, így nyilatkozott a Népszavának: „Pályázatom legfontosabb pontjai: az etikai bizottság visszaállítása; a tagfelvételi bizottság visszaállítása; írószövetségi könyvesbolt létesítése; egy új szociográfiai sorozat elindítása; az olvasótáborok mozgalmának feltámasztása; az irodalmi turizmus elindítása; hagyatékőrzés; szociális bizottság létesítése; és az írók otthona megteremtése.”
 
Erős Kinga kiemelte, fontosnak tartja a szervezet további fiatalítását, ezért is szeretné mielőbb megalakítani az Írószövetség Junior írócsoportját, olyan tehetséges fiatalok számára, akik majd később, ha már két kötettel rendelkeznek, tagokká válhatnak. „Ehhez vagány, fiatalos programokra és sok műhelymunkára lesz szükség, olyan pályatársak bevonásával, akiknek jelentős tapasztalataik vannak a tehetséggondozás területén.” Ezzel szemben a kérdésről Madár János úgy vélekedik, hogy „Szentmártoni János – valamiféle állandó fiatalítást hangoztatva és hangsúlyozva – mintha teljesen megfeledkezne az idős, életművel rendelkező írókról, költőkről.” Ez szintén aránytalanságokat, majd ebből fakadóan feszültségeket szül a szövetségben. Hozzátette: számára is fontos a fiatal tehetségek felkarolása, de nem lehet megfeledkezni az idősebb, életművel rendelkező szerzőkről sem. Ő azt szeretné, ha egyre több tag érezné magáénak az Írószövetséget.

Madár János a kérdés kapcsán, mennyiben kívánja folytatni az eddigieket, hangsúlyozta, a korábbi időkre nyúlna vissza. „Hiszen a korábbi elnökök – Darvas József, Veres Péter, Dobozy Imre, Hubay Miklós, Cseres Tibor, Göncz Árpád, Jókai Anna, Tornai József, Pomogáts Béla, Kalász Márton, Vasy Géza – megteremtettek egy olyan irodalmi folytonosságot, amelyben mindig jelen volt a klasszikus és a kortárs irodalmi érték egyidejűsége. Mindez feltételezett egy egyensúlyt, egyensúlyra való törekvést az írószövetség életében.” Egy ilyen szellemi örökséget vett át Szentmártoni János kilenc évvel ezelőtt, jegyezte meg az elnökjelölt, hozzátéve, igazságtalan volna, ha a kezdeti időszak hibáit említené. Ám – mint azt hozzátette – aztán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy elsősorban egy szűk csoport érdekeit szolgálja, nem a teljes tagság érdekeit. „Három évvel ezelőtt aztán még elviselhetetlenebbé vált mindez, hiszen Szentmártoni János elnök és baráti köre a szövetség vezetőségével szabálytalanságok egész sorát valósították meg. Hiába kezdeményeztük többen is az etikai bizottság visszaállítását, elutasítást kaptunk válaszul. Megszüntették a tagfelvételi bizottságot, illetve, ahogyan Szentmártoni János mondta: nem szüntették meg, csak a tagfelvételi hatáskört az elnökség gyakorolja. Így aztán csak azokat az írókat, költőket vették, veszik fel az utóbbi időben, akik a jelenlegi vezetést támogatják, másokat pedig elutasítanak. »Ez kettős mérce«, ami az Alapszabállyal ellentétes – mutatott rá választmányi ülésen egy országosan ismert, jelentős író. Ezt a figyelmeztetést is figyelmen kívül hagyta a szövetség jelenlegi vezetése” – részletezte a problémák gyökerét Madár János.
Erős Kinga az elmúlt években kialakított gyakorlatok sorából többet megtartana: „2010 óta az Írószövetség megfiatalodására, a digitális térben való elhelyezésére, irodalomnépszerűsítő programjainak mind szélesebb körű megszervezésére, sokasodó szakmai, kultúrdiplomáciai feladatainak hatékonyabb elvégzésére terelődött a hangsúly. Ezt az irányt mindenképpen folytatni szeretném” – hangsúlyozta. Az elnökjelölt kiemelte: „a székház ügyének rendezése egyben alkalmat adott és ad a jövőben arra is, hogy az Írószövetség iratanyaga megnyugtató módon megőrződjön és kutathatóvá váljon. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívummal való megállapodásunk eredménye ez. A közeljövőben szükségessé válik a könyvtári állományunk korszerű feldolgozása, katalogizálása is, valamint a védett könyvek szakszerű tárolása. Rászoruló tagjaink részére pedig tervezem szociális segítségnyújtásunk újraszervezését is.”
„Fontosnak gondolom összefogni azt a sokféle tudást, azt a több évtizednyi tapasztalatot, amellyel egy ilyen szövetség tagjai együttesen bírnak, és ezt a szellemi tőkét olyan erővé szervezni, mely méltó az intézményhez, vagyis élő, működő, a társadalommal együtt lélegző írószövetséget szeretnék építeni tovább, tehetséges emberekkel” – említette Erős Kinga, amikor a jövő év legfontosabb feladatairól, céljairól kérdeztük. A másik jelölt szintén bizakodva néz a jövőbe: „Legfőbb feladataim és céljaim megvalósítását egy békés, családias hangvétel megteremtésével kívánom kezdeni. Olyan fórumokat kezdeményeznék, amelyek megteremtenék az egészséges párbeszédet, bizalmat, őszinte közösségi teret, amely alkalmas lehetne az önvizsgálatra. Önvizsgálatra és önismeretre, hogy mit csinálunk jól, mit csinálunk rosszul; és mit kell tennünk egy – az elődökhöz méltó – szövetség megteremtéséért.”

Kinek a napja?

2017 júniusában az Ünnepi Könyvhét megnyitóján a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) kezdeményezte, hogy Esterházy Péter születésnapja, április 14-e legyen a Magyar Próza Napja. A bejelentést követően az Írószövetség elnöke, Szentmártoni János azt nyilatkozta, Jókai Mór, Móricz Zsigmond vagy Mikszáth Kálmán születésnapja alkalmasabb lenne az ünneplésre. 2017. november 13-án a szövetség döntött arról, hogy a magyar próza ünnepét Jókai születése napján kívánják tartani, s ezt a Magyar Művészeti Akadémia is támogatta. A MKKE ugyanakkor levédette a Magyar Próza Napja nevet, így az Írószövetség által javasolt napot a Magyar Széppróza Napjaként ismerhetjük. Jelenleg két külön ünnepe van a magyar prózának: február 18-a és április 14-e.

A PIM színre lépése

A Magyar Írószövetség Bajza utcai székházának tulajdonlása és bérleti díja a rendszerváltás után állandó konfliktusok tárgya volt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2014-ben szerezte meg a Bajza utca 18. nagyobbik részét, mintegy hetven százalékát. Idén június elején jelentették be, hogy a székház az állam tulajdonában marad, ám a Petőfi Irodalmi Múzeuma tulajdonosi jogok gyakorlója lett. Demeter Szilárd akkor elmondta: a mintegy 1300 négyzetméteren – amely eddig nagyrészt kihasználatlan volt – más írószervezeteknek is helyet kínálnak.

Tömeges kilépések

Miután 2004 elején a Tilos Rádió betiltását követelő, a Jobbik és a Rákosmente polgári kör által szervezett tüntetésen Döbrentei Kornél, az Írószövetség választmányi tagja beszédében antiszemita nézeteket hangoztatott, a szövetség több tagja is tiltakozását fejezte ki. Elsőként Parti Nagy Lajos döntött úgy, hogy tiltakozásként kilép a szervezetből, s miután annak Kalász Márton vezette elnöksége a további huszonöt szerző által írt levél ellenére sem határolódott el nyíltan Döbrentei antiszemita nyilatkozatától, több mint másfél száz író, köztük Nádas Péter, Szabó Magda, Esterházy Péter és Konrád György is kilépett az írószövetségből, s legtöbbjük a Szépírók Társasága tagja lett. A társaság taglétszáma ezáltal háromszáz közelire emelkedett, az Írószövetségé pedig kilencszáz főre csökkent. A szervezet ezzel korábbi befolyásából, jelentőségéből is vesztett. Döbrentei Kornélt ez év március 15-én Magyarország Babérkoszorúja díjjal tüntették ki.

Szerző