Klímatudatosság: Budapest lemaradt Hanoitól

Publikálás dátuma
2019.12.02. 10:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Vietnam messze van Magyarországtól, a két ország fiataljainak klímaérzékenységében mutatkozó különbségeket ugyanakkor nem csak a távolság magyarázza. Egy nemrég véget ért kutatás meglepő tanulságokkal szolgált arról, hogy hol és miért veszik komolyabban a válságot.
A Ferencz Zoltán, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete, és Sarlós Gábor, az RMIT Vietnam kutatója által jegyzett, a vietnámi és a magyar városi fiatalok klímatudatosságának állapotát felmérő összehasonlító kutatás arra igyekezett választ adni, milyen jelenségekkel azonosítják a 18-39 év közötti hanoiak illetve budapestiek a klímaváltozást, mennyire tekintik azt aggasztónak, milyen mértékben tartják emberi beavatkozás következményének, és ők maguk milyen hatásra és milyen módon lennének kész tenni ellene. Az összehasonlíthatóságot az tette lehetővé, hogy a vietnámi kutatás módszertana az Európa közel 40 országát, így Magyarországot is felölelő European Social Survey metodikájára és kérdéssorára épült, kor, nem, foglalkozás és lakóhely szerint reprezentatív módon.  Budapesten és Hanoiban egyaránt koncentráltan és sokan élnek, mindkét nagyvárost jelentős agglomerációs övezet veszi körül, mindkettő erősen urbanizált, az itt élő fiatalok egy globális generációhoz tartoznak. A vietnámiak életét és egymáshoz, valamint a világhoz fűződő kapcsolatukat, magyar társaikhoz hasonlóan, nagymértékben az internet és a mobiltelefonok határozzák meg. Szeretnek kikapcsolódni, keresik és követik a nemzetközi márkákat, hasonló filmeket néznek és zenéket hallgatnak, mint kortársaik bárhol a világban. A foci a kedvenc sportjuk, péntek este sörözni és karaokézni járnak, és ha tehetik, plázákban vagy márkaboltokban vásárolnak.  A két ország modern kori történelme is számos hasonlóságot mutat, természetesen némi időbeni eltolódással. Mindkét ország esetében a korábbi, erősen központosított politikai és gazdaságszervezési időszakban az egyéni kezdeményezések csak korlátozottan érvényesülhettek, míg mára a piacgazdaság és egy liberalizáltabb társadalomszervezés keretei között az egyéni mozgástér lehetősége is megnövekedett, miközben az állam fontosságába vetett hit és a kormánnyal szembeni várakozások továbbra is erősen élnek. A vállalkozás, az életmód-, a munka- és a pályaválasztás mindenki számára nyitott.  A kutatás eredményei alapján a klímaprobléma szempontjából a fiatalok három élesen elkülönülő csoportjáról lehet beszélni. Az elsőbe azok tartoznak, akik a klímaváltozást alapvetően a természeti folyamatok eredményének tekintik - körükben a klímatudatosság szintje általában véve is viszonylag alacsony, és meglehetősen szkeptikusak bármilyen egyéni, közösségi vagy kormányzati beavatkozást tekintve. A második csoportban azok vannak, akik jelentős érzékenységet mutatnak a téma iránt, és akik szerint mind a probléma eredete, mind pedig annak megoldása emberi beavatkozáshoz kapcsolódik. Ők a maguk részéről készen állnának arra, hogy a saját mindennapjaikban változtassanak, de ehhez a közvetlen impulzus hiányzik. A harmadik csoportba azok kerültek, akik aktívan, kezdeményezően állnak a kérdéshez, mind a saját tettrekészségüket, mind pedig a közösség felelősségét átérzik. Különösen a nők és a diákok közül tartoznak sokan ebbe a halmazba.  A kutatás a párhuzamok mellett a két város közötti jelentős különbségekre is rávilágított. A két országban 615 fiatalra kiterjedt kutatás szerint Budapest esetében élesen elkülönülnek a csoportok a klímaváltozás témája iránti érzékenységük és tudatosságuk szintje szerint. A tudatosabb klasztert alkotók egyértelműen vallják, hogy jelentősen változik a Föld éghajlata, emögött alapvetően emberi tevékenységre visszavezethető folyamatok húzódnak meg, és éppen ezért a tendencia megfordításához kapcsolódó emberi felelősséget is látják. Többségük elégedett a kormányok által a klímaváltozáshoz kapcsolódóan tervezett lépésekkel. Mind a saját személyes, mind mások egyéni energiafelhasználásának tudatos csökkentését is el tudják képzelni. Körükben a 26 évesnél idősebbek, a nők és a diákok voltak felülreprezentáltak.  Mellettük markánsan kirajzolódik egy lényegesen klímaszkeptikusabb kör, amelyik magának a változásnak a tényét is kritikusan fogadja, ha pedig netán el is ismeri, akkor is alapvetően természeti folyamatok következményének tekinti. Ebben a jellemzően férfiakból és munkavállalókból álló csoportban a folyamatok megváltoztatásához kapcsolódó emberi felelősséget kevésbé tartják lényegesnek, és mind a saját, mind mások energiafogyasztásának mérséklést illetően szkeptikusak.  A kutatás alapvetően a két városra terjedt ki, ám a mintavétel módja alapján lehetőséget teremtett a város és annak agglomerációja közötti esetleges különbségek felmérésére is. Budapest esetében az agglomerációban élők érzékenyebbnek és tudatosabbnak mutatkoznak. Az agglomerációban élő fiatalok 41,7%-a, míg a fővárosban élők 30,4%-a értett egyet azzal az állítással, hogy az éghajlat biztosan változik. A város vonzáskörzetében élők markánsan inkább egyetértettek a saját személyes felelősségükkel, mint a városban élők, és határozottabb szerepvállalást várnak a kormánytól.  Vietnam esetében a Hanoiban, illetve az agglomerációban élők, illetve a férfiak és a nők közötti éles felfogásbeli különbség rajzolódik ki. Az agglomerációban élők 36%-a, míg a Hanoiban élők 28%-a aggódik kifejezetten a klíma megváltozása miatt. A Hanoiban élők 27%-a tagadja teljes mértékben a klímaváltozás tényét, míg az agglomerációs fiatalság alig 10%-a gondolkodik hasonlóképp. A nők lényegesen nagyobb érzékenységét jól mutatja, hogy az agglomerációban élő nők arányosan több mint kétszer annyian tekintik különösen aggasztónak a klímaváltozás tényét, mint férfi társaik. Némileg meglepő módon a 18-25 éves fiatalok bizonyultak a leginkább szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy valóban változna az éghajlat, ugyanakkor a 31-39 évesek körében egyértelműen megjelenik a személyes felelősség kérdése: jelentős mértékben saját feladatuknak is tekintik a folyamatok megfordítását.  A két ország közötti különbséget tekintve ugyanakkor összességében a vietnámi fiatalok érzékenyebbnek és tudatosabbnak mutatkoztak. A vietnámi fiatalok 72%-a, míg a magyar megkérdezettek 56%-a értett egyet azzal, hogy az éghajlat változás alapvetően az emberi beavatkozás következménye. A hanoi fiatalok jóval nagyobb arányban vallják, hogy személyesen is tenniük kell a klímaváltozás ellen, és mások aktivitását illetően is lényegesen optimistább voltak. mint magyar társaik. Jóval többen gondolták továbbá úgy, hogy a társadalom jelentős része kész saját energiafelhasználásának korlátozására, és a kormányzatoknak a klímaváltozás elleni küzdelemben betöltendő szerepét is lényegesen fontosabbnak tartották. A magyar megkérdezettek körében a nők és a diákok, valamint a 26-30 és a 31-39 éves korcsoporthoz tartozók tanúsították a legnagyobb érzékenységet, míg Vietnám esetében a foglalkoztatottak, a katonai és közösségi szolgálatot teljesítők, a családos nők és a diákok bizonyultak a klímaváltozás ügyére leginkább fogékonynak.  A kutatás három további fontos tanulsággal szolgált. A személyes érintettség nélkül nagyon nehéz a klímaváltozás ügyével azonosulni, vagyis aki a saját bőrén érzi az éghajlat változás jelenségeit, és szenved ettől hátrányt, az jó eséllyel a klímaváltozás megfordításáért is aktívan lép fel. Semmilyen társadalmat nem lehet homogénnek tekinteni, éppen ezért a klímaváltozás elleni fellépés is csak sokszínű, sokirányú módon történhet. A motivációkat vizsgálva is kiderült, hogy a természeti és humán értékek védelme, az egészség megőrzése, valamint a család, ezen belül a gyerekek iránti gondoskodás és felelősség tekinthető a jövőről szóló gondolkodás fő mozgatórugójának.

Túlevéssel a környezetet is pusztítjuk

Publikálás dátuma
2019.11.30. 12:40
Illusztráció
Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A szükségesnél több élelmiszer fogyasztása az egészségen kívül a környezetre is rossz hatással van.
Az, hogy a felesleges bevitt kalóriák hizlalnak és károsak az egészségre, sokaknak nem újdonság, arra azonban kevesebben gondolnak, hogy a túlfogyasztással az előállításhoz használt energia, víz és erőforrás is kárba megy – írta korábban az Élő Bolygónk.
Az ENSZ adatai szerint a fejlett világban az elpocsékolt élelmiszer-hulladék mennyisége eléri a 222 millió tonnát. A WHO adatai szerint világszerte 1,9 milliárd ember, 41 millió öt év alatti gyerek küzd elhízással, akiknek az energiabevitele az elmúlt öt évben fejenként 50 százalékkal nőtt meg. 
A Frontiers in Nutrition című folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a túlfogyasztás ökológiai ára messze meghaladja a hagyományosan vett élelmiszer-hulladék által okozott károkat – a veszteségesen hasznosuló élelmiszer mennyisége globálisan eléri a 140 gigatonnát. Ehhez hozzájön az az erőforrás és energia, amivel az elhízáshoz társuló egészségügyi problémákat kezelni kell. A kutatók szerint a tanulmányuk rávilágít: a túlzásba vitt fogyasztással nemcsak magunkat, hanem a környezetünket is pusztítjuk.
Szerző

Ne vásárolj semmit!

Publikálás dátuma
2019.11.30. 11:00

Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
A karácsonyi konzumőrület helyett a termékek javítását, 5-10 éves garanciát és a "tervezett elavulás" tiltását javasolják civil szervezetek.
A Black Friday őrületre válaszul, a Ne Vásárolj Semmit! Nap keretében már a jövő évi "Black Friday akcióját" hirdeti meg a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Fenntarthatóság Felé Egyesület (FFE) – közölte a két civil szervezet. Emellett követelik, hogy legyen tíz év garancia a 2020 őszén piacra kerülő termékekre, illetve addigra tiltsák be a „tervezett elavulást” is. A szeretet ünnepe előtti, valaha a fény születését váró adventi időszak mára a bolygónk tönkretételében kulcsszerepet játszó fogyasztási őrületté vált – fogalmaznak. A Black Friday akciók során többnyire különféle elektronikai termékek – például okostelefonok, tabletek, számítógépek, televíziók vagy hűtők - beszerzése kapcsán „tapossák egymást az emberek”. Pedig lehet, hogy nem is lenne ezekre szükség. Nem kizárt, hogy az igényt csak az "akciók” és a reklámok keltik életre. Az elektronikai eszközök beszerzése érdekében más trükköket is bevetnek a gyártók. Ilyen a termékekbe „épített”, úgynevezett tervezett elavulás. Ennek jele, ha a számítógép épp egy héttel az amúgy is nagyon rövid garancia lejárta után romlik el, a mosógépet havonta kell javítani, a mobiltelefon lelassul, vagy az új tintapatron beszerelése után a nyomtató nem akar működni. Ilyenkor már érkeznek is a boltokba az „újabb”, „divatosabb” készülékek. Pedig a tervezett elavulás miatt az „akciósan” megvásárolt eszközök, telefonok hosszú távon valójában drágák. Sokszor ugyanis másfél-kétévente arra kényszerülünk, hogy újabb és újabb okostelefont vagy más elektronikai eszközt vegyünk. Ez nem csak a pénztárcánkat terheli meg, de az új készülékek előállítása komoly környezetterheléssel is jár. A két civil szervezet ezért azt kéri, ne dőljenek be az emberek a Black Friday akciós reklámjainak: inkább csatlakozzanak a Ne Vásárolj Semmit! Naphoz. Így ahelyett, hogy az üzletekbe sietnének, dőljenek hátra, és gondolkodjanak el, tényleg szükségük van-e az adott termékre – idézik Éger Ákost, az MTVSZ ügyvezető elnökét. Környezeti szempontból az a legjobb megoldás, ha igyekszünk meghosszabbítani az elektronikai eszközeink életét. Amit lehet, próbáljunk megjavítani, -javíttatni. Ha pedig mégis a vásárlás mellett döntünk, próbáljunk felújított eszközöket vásárolni, lehetőleg legalább három év garanciával. Ha új terméket veszünk, akkor is keressünk olyat, amelyhez legalább 3, vagy akár 5 év garancia jár – teszi hozzá Fidrich Róbert, az FFE programfelelőse. A tervezett elavulás betiltásáért folytatott, illetve a tartós, hosszú életű termékek melletti küzdelem jegyében az MTVSZ és az FFE törvénymódosítást kezdeményez. Ebben javasolják a tartós fogyasztási cikkek fokozatos, először 5, majd 10 éves jótállási idejének előírását. Emellett pénzbírságot, vagy akár börtönbüntetést is szükségesnek tartanának arra a gyártóra, amely szándékosan tervezett elavulással építi meg készülékeit. Így már most meghirdetik a jövő évi „Black Friday akciójukat” annak érdekében, hogy egy év múlva az okostelefonokat már 5 év garanciával, a tartós fogyasztási cikket pedig 10 év garanciával lehessen vásárolni – összegezte Fidrich Róbert.   

A franciák már léptek

Franciaországban keresztes hadjáratot indítottak a vásárlási láz ellen. Parlamenti képviselők törvényben tiltanák be az akció reklámozását. A parlamenti szakbizottság nagy többséggel továbbengedte a képviselők beadványát. Elsősorban a hatalmas környezeti szennyezésnek akarnak gátat szabni, amit generál. "Tavaly az internetes vásárlások miatti csomagküldés a tízszeresére nőtt, ami a szállítás révén az üvegházhatást erősíti. A másik gond a fogyasztók tömeges megtévesztése hamis reklámokkal" - mondta Delphine Batho korábbi környezetvédelmi miniszter, aki jelenleg zöldpárti parlamenti képviselő. "Ma reggel kiskereskedőkkel találkoztam, akik azt mondták, hogy ők ezzel a nappal egyáltalán nem nyernek. Tudják, hogy mindez kizárólag az internetes óriáscégek javát szolgálja, de ennek ellenére ők is kénytelenek beszállni a versenybe" - közölte a francia zöldpárti képviselő.  Olaszországból és Németországból is hallani tiltakozásokat.  

Szerző