Klímacsúcs klímavészhelyzetben

Publikálás dátuma
2019.12.02. 09:00

Fotó: CRISTINA QUICLER / AFP
Kétszáz ország 25 ezer képviselője kezdi meg ma a tanácskozást a spanyol fővárosban.
Az ENSZ klímaügyi konferenciáján, a COP25-ön tervek szerint a 2015-ös párizsi klímaegyezmény végrehajtásának azon részleteiről tárgyalnának a világ vezetői, amelyekről a lengyelországi Katowicében tavaly december közepén rendezett kongresszuson nem sikerült megegyezni. Ez viszont, minden bizonnyal, nem lesz egyszerű, annak ellenérre, hogy csütörtökön az Európai Parlament is klímavészhelyzetet hirdetett. Tavaly Lengyelországban alig két hónappal azután ültek össze a döntéshozók, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) klímajelentése meghúzta a vészharangot. A klímatudósok által készített ENSZ-jelentés arra figyelmeztetett, hogy a felmelegedés üteme sokkal gyorsabb, mint előzőleg hittük, mindössze 12 évünk van „a világ megmentésére”, a globális károsanyag-kibocsátást a számításaik szerint már csak 2030-ig van már csak lehetőségünk drasztikusan csökkenteni, 2050-ig pedig teljesen meg kellene szüntetni, ahhoz, hogy az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a hőmérséklet-emelkedést. Ellenkező esetben olyan pályára áll a bolygó melegedése, ami néhány évtizeden belül megszünteti az emberi civilizációt abban a formában, ahogy ma ismerjük. Ennek ellenére a COP24-en elfogadták ugyan a párizsi egyezmény végrehajtásának szabálykönyvét, ám a klímavédelmi vállalások növelése elmaradt, a globális éghajlatvédelmi cselekvés felgyorsításáról nem született döntés. Tavaly olajhatalmai puccs történt: az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait nem fogadta el a dokumentumban megfogalmazott javaslatok kötelező érvényű kezelését, csupán „tudomásul vették azt”. Washington Madridba is alacsony rangú – helyettes államtitkári színtű – delegációt menesztett, ami egyértelműen jelzi a Trump adminisztráció érdektelenségét a klímavédelmi kérdésekben. Donald Trump amerikai elnök egyik első intézkedéseként épp a párizsi klímaügyi egyezményből léptette ki országát, arra hivatkozva, hogy az igen hátrányos az amerikai gazdaságra nézve. Azonban nem mindenki így látja a helyzetet Washingtonban sem. A Marcia Bernicat helyettes államtitkár vezette hivatalos küldöttség mellett részt vesz a madridi klímacsúcson egy 15 fős demokrata párti kongresszusi képviselői csoport, élén Nancy Pelosival. A demokrata házelnök azt hangsúlyozta, jelenlétükkel „az amerikai nép klímaügyi elkötelezettségét kívánják demonstrálni.”

Sanchez, a megmentő

A spanyol fővárosnak alig egy hónap állt rendelkezésére a felkészüléshez. Madridot november 4-én választották hivatalosan új helyszínnek, miután a chilei kormány az országban zajló tüntetések hatására lemondta az esemény megtartását Santiago de Chileben. Chileben két éve folytak az előkészületek. Pedro Sanchez ajánlotta fel azonnal a lehetőséget, így került a december 2-13. közötti 25. klímacsúcs Madridba.

Szerző

"Ne feledjük, miért kezdtük" - tízezrek vonultak Hongkong utcáin, összecsaptak a rendőrökkel

Publikálás dátuma
2019.12.02. 07:32

Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Egy hét múlva lesz 7 hónapja, hogy a hongkongiak szünet nélkül demonstrálnak a kínai befolyás ellen.
Több összecsapás is történt a rendőrök és a kormányellenes tüntetők között az éjszakába nyúló hongkongi megmozdulásokon, amin az előzőekhez hasonlóan, legkevesebb tízezrek vettek részt - derül ki a South China Morning Post (SCMP) beszámolójából. Egy héttel a demokráciapárti jelöltek elsöprő győzelmét hozó helyhatósági választásokat követően napközben békés felvonulást tartottak a városban, de a demonstráció estére más arcot öltött.
A rendőrök a felvonulás kezdete után úgy egy órával vetettek be először könnygázt, állításuk szerint az indokolta az erőszakot, hogy a tüntetők közül páran füstbombákat hoztak működésbe.

A fekete ruhás felvonuláson nappal még sokan gyerekeikkel vettek részt. A rendőri beavatkozás után tiltakozók egy-egy csoportja Kínával kapcsolatba hozható üzleteket és éttermeket, illetve állomásokat rongált meg. A könnygázzal és gumilövedékkel támadó rendőrök ellen téglákkal vették fel a harcot, utakat torlaszoltak el és egy rendőrségi járműre Molotov-koktélt hajítottak.
Az egy héttel ezelőtti, körzeti bizottsági választásokon a demokratapárti jelöltek elsöprő győzelmet arattak: a 452 helyből összesen 392-őt nyertek meg, ami arra utal, hogy a város lakosságának jelentős része a tüntetések oldalán áll a Peking-párti kormányzattal szemben. A vasárnapi megmozdulás, amelynek azt a címet adták, hogy "Ne feledjük, miért kezdtük", azt az üzenetet hordozta, hogy a demonstrálók a választási győzelem után sem hagynak fel akcióikkal, egészen addig, amíg követeléseiket nem teljesítik - írja a SCMP.
A jövő héten hetedik hónapjába lépő tüntetéshullámot eredetileg egy azóta visszavont, a Kínának való kiadatást lehetővé tévő tervezet váltotta ki. Azóta a konkrét követelések között olyanok is szerepelnek, mint a rendőri túlkapások független kivizsgálása - amire nem hajlandó a kormányzat -, valamint a Pekinghez lojális  Carrie Lam kormányzó lemondása. Követelik továbbá az események "zavargássá" minősítésének visszavonását a rendkívüli, jogokat korlátozó intézkedésekkel együtt, az őrizetbe vett tüntetők szabadon bocsátását, valamint az általános választójog bevezetését.
Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alatt különleges jogokkal bír. A Nagy-Britanniával 1997-ben között megállapodás szerint Kína a dátumot követő 50 évre magas szintű autonómiát garantált Hongkongnak, ám az ott lakók közül sokan úgy érzik, Peking egyre növeli befolyását a városban.

Trump és ügyvédei nem vesznek részt a képviselőházi meghallgatáson

Publikálás dátuma
2019.12.02. 07:16
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az amerikai elnök jogi tanácsadója közölte: Trumptól és munkatársaitól „nem várhatják el tisztességgel, hogy részt vegyenek egy olyan meghallgatáson, amelynek a tanúit még nem nevezték meg”.
Donald Trump amerikai elnök és ügyvédei nem vesznek részt a képviselőház bizottsági meghallgatásán – közölte vasárnap este a Fehér Ház abban a levélben, amelyet Jerrold Nadlernek, az elnök közjogi felelősségre vonását előkészítő egyik bizottság, az igazságügyi bizottság elnökének küldött. Pat Cipollone, az elnök jogi tanácsadója az MTI összefoglalója szerint a levélben azt írta:
Donald Trump munkatársaitól „nem várhatják el tisztességgel, hogy részt vegyenek egy olyan meghallgatáson, amelynek a tanúit még nem nevezték meg”.

A tanácsadó azzal is érvelt, hogy „egy akadémikus vitára szóló meghívó” nem biztosítja az elnök számára „a tisztességes eljárásnak még a látszatát sem”.
„Ilyen körülmények között nem áll szándékunkban részt venni a szerdai meghallgatásokon”

– szögezte le Cipollone.

A tanácsadó egyben közölte azt is, hogy a további meghallgatásra vonatkozó, december 6-i határidővel adandó válaszát a Fehér Ház külön levélben közli majd. A szóban forgó meghallgatást szerdán tartják, s az eddigiekkel ellentétben nem a hírszerzési bizottság vezetője, Adam Schiff vezeti majd, hanem Jerrold Nadler, az igazságügyi bizottság elnöke. Mivel a képviselőházban demokrata többség van, a bizottsági elnökök is demokrata párti politikusok. Nadler vasárnapig adott határidőt az elnök jogászainak, hogy közöljék, részt vesznek-e a meghallgatáson. A képviselőház három bizottsága – az igazságügyi, a hírszerzési és az ellenőrzési – együttesen tart meghallgatásokat az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárásának (impeachment) keretében. A demokraták azért indították meg az eljárás részét képező meghallgatásokat, mert úgy vélik, hogy Donald Trump elnök és ukrán partnere, Volodimir Zelenszkij júliusban folytatott telefonbeszélgetésében az amerikai elnök saját választási céljai érdekében szorgalmazta korrupcióellenes vizsgálat megindítását Ukrajnában a demokrata párt elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt alelnök és fia, Hunter ukrajnai üzleti ügyeiben. Hunter Biden akkor lett a Burisma ukrán olaj-és gázipari cég igazgató tanácsának tagja, amikor apja az Egyesült Államok alelnöke volt. A hétvégén a Breitbart News című jobboldali lap Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnököt idézte, aki szintén a Burisma igazgatósági tagja. Kwasniewski Varsóban az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta: Hunter Bident az apja miatt választották be az igazgatótanácsba.
„Akinek nincs neve, az egy senki, Bidennek lenni nem rossz. Ez egy jól csengő név”

– fogalmazott a lengyel baloldali politikus.

Hozzáfűzte: Hunter Biden teljes jogú igazgatósági tagja volt a cégnek, jóllehet korábban semmi tapasztalata nem volt az energetikai ágazatban, és az öt év alatt, amíg igazgatótanácsi tag volt, egyetlen alkalommal sem látogatott el Ukrajnába.

Mi az az impeachment?

Az amerikai elnök elleni vádemelési (impeachment) eljárás kétlépcsős. Először a képviselőháznak kell szavaznia az egyes – kiemelt súlyú bűncselekményekre utaló – vádpontokról, és azokat akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha a jelenlévők egyszerű többsége megszavazta. Azt, hogy az elnök valóban elkövette-e azokat a cselekményeket, amelyekkel megvádolták, már a szenátus mondhatja ki, a jelenlévők kétharmados többségével. Ilyenkor a szenátus ülésén nem az alelnök, hanem a Legfelső Bíróság elnöke elnököl. Ha az elnök bűnösségét kimondták, a szenátus újabb szavazással dönthet a hivatalvesztésről. Az elnököt azonban nemcsak impeachmenttel, hanem más módon is el lehet távolítani hivatalából: a 25. alkotmánymódosítás értelmében az alelnök és a kormánytagok többsége közölheti a törvényhozással, hogy az elnök nem képes hivatala ellátására. Ebben az esetben a kongresszus (vagyis a törvényhozás mindkét háza) – kétharmados többséggel – felmentheti az elnököt. Az impeachment eszközéhez eddig csak nagyon ritkán nyúltak Amerikában. Először 1868-ban indítottak ilyen eljárást Andrew Johnson ellen. A fő vád az volt vele szemben, hogy törvényszegő módon eltávolította hivatalából Edwin McMasters Stanton hadügyminisztert. Az elnök elmarasztalásához szükséges többség azonban a szenátusban nem jött össze. Legközelebb 1974-ben merült fel az impechment kérdése, Richard Nixon republikánus elnökkel szemben, a Watergate-botrány miatt. Az ügy a washingtoni Watergate-házban a demokraták egyik irodájába történt betörés elkövetőinek a lebukásával pattant ki, és a kormányzat bárhogyan is próbálta eltussolni az egészet, a szálak mind egyértelműbben a Fehér Házba vezettek. Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságában megszavazták az impeachment eljárást az igazságszolgáltatás akadályozása, a hatalommal való visszaélés, valamint a kongresszus semmibe vétele miatt. Az ügyet már a plénum elé utalták, amikor Nixon lemondott az elnökségről, és így megúszta a tulajdonképpeni eljárást, valamint a bizonyosan rá váró elmarasztalást. Utódától, korábbi alelnökétől, Gerald Fordtól pedig büntetőjogi kegyelmet is kapott. A demokratapárti Bill Clinton ellen 1998 decemberében indult impeachment eljárás annak nyomán, hogy az elnök „helytelen viszonyt” folytatott Monica Lewinsky fehér házi gyakornoknővel, és ezt hosszú ideig letagadta. A vád nem maga a házasságon kívüli kapcsolatra vonatkozott, hanem arra, hogy Clinton „hazudott az amerikai nemzetnek” – voltaképpen teljesen mindegy, hogy milyen kérdésben. A hamis tanúzás és az igazságszolgáltatás akadályozásának vádpontjában az elmarasztalás a szenátusban bukott el.

Szerző