OBT-szóvivő: Az '50-es években beszéltek úgy vezetőkről, mint Handóról a búcsúlevélben

Publikálás dátuma
2019.12.02. 12:07

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az aláírók egy része pályáztatás nélkül kinevezett vezető, aki senkit sem képvisel Vadász Viktor szerint.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal távozó vezetője Iustitiának kijáró, rajongástól túláradó búcsúlevelet kapott 24 bírósági vezetőtől. Minthogy nem elnök mond köszönetet, már címében is hibás az Elnöki köszönet, de annak kenetteljes szövege is sokakban keltett felháborodást. Különösen a Handó tevékenységét övező feszült légkör miatt.
„Ilyen stílusban az 1950-es években, a Szovjetunióban beszéltek egyes vezetőkről. Amikor elolvastam, hogyan hálálkodnak Handó Tündének, elszégyelltem magam magyar és európai bíróként is”

– ezt Vadász Viktor, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírája és Országos Bírói Tanács tagja mondta a 444-nek. Vadász arról beszélt, nem akarja, hogy bárki azt gondolja, ilyen stílus és hozzáállás uralkodik a magyar bíróságokon, és szerinte a bírói karban is nagyon sokan felháborodtak a vezetők búcsúlevelén. Hozzátette: „az aláírók egy része senkit sem képvisel, az olyan vezetők, akiket pályáztatás nélkül, megbízással neveztek ki elnöknek, akikről a bírák el sem mondhatták a véleményüket”.
Szerző
Témák
Handó Tünde

A fóti gyermekközpontról lett volna szó, szabotálták a fideszesek a Népjóléti Bizottság ülését

Publikálás dátuma
2019.12.02. 12:06

Fotó: Járdány Bence
Határozatképtelenség miatt az ülést el sem lehetett kezdeni. Szél Bernadett Kövér László házelnökhöz fog fordulni az ügyben, hogy kiderüljön, mit gondol párttársai munkamoráljáról.
Második napirendi pontként tárgyalta volna hétfő délelőtt az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága Szél Bernadett független parlamenti képviselő határozati javaslatát, ami a fóti Károlyi István Gyermekközpont – ismertebb nevén a fóti gyermekváros – ügyében teremtett volna tisztább képet, de a bizottság többségben lévő kormánypárti tagjai távol maradtak, így – határozatképtelenség miatt – az ülést el sem lehetett kezdeni. Szél Bernadett javaslata azt tartalmazza, a kormány:
  • azonnali hatállyal állítsa le a fóti Károlyi István Gyermekközpontban gondozott speciális szükségletű gyermekek gondozási helyének megváltoztatására irányuló eljárásokat,
  • helyezze hatályon kívül a 2016-ban elfogadott, a Gyermekközpontban nyújtott ellátások új helyszíneken történő megszervezéséről szóló nem nyilvános kormányhatározatot, és biztosítsa a Gyermekközpont megfelelő működéséhez szükséges forrásokat, valamint
  • állítson fel egy állandó Gyermekvédelmi Egyeztető Fórumot a gyermekvédelmi intézmények átszervezésével, valamint a gyermekotthoni férőhelyek kiváltásával kapcsolatos döntések átláthatóvá tétele, szakmai megalapozása és a folyamatok monitorozása érdekében.
Szél Bernadett szerint botrányos, hogy a Fideszt annyira hidegen hagyja a gyermekvédelem ügye, hogy még az arról szóló bizottsági ülésen sem jelennek meg képviselőik. A politikus jelezte: Kövér László házelnökhöz fog fordulni az ügyben, hogy kiderüljön, mit gondol párttársai munkamoráljáról. Korózs Lajos, a Népjóléti Bizottság szocialista elnöke lapunknak azt mondta: a fideszes képviselők ezzel csak az érték el, hogy újra a bizottság napirendjére kerül majd a javaslat, „így újból beszélünk majd róla”. Ám mivel az őszi ülésszaknak jövő hét szerdán vége, elképzelhető, hogy erre már csak a februárban kezdődő tavaszi ülésszakban fog sor kerülni. A fóti gyermekközpont felszámolását három éve jelentette be a kormányzat, az intézményben gondozott gyerekek és a dolgozók azóta bizonytalanságban élnek. A központ a fóti Károlyi-kastély több tízhektáros, ősfás parkjában működik a város központi részén. A közhiedelemmel ellentétben a gyerekek nem a kastélyban, hanem 8-10 fős lakóotthonokban élnek. Épp ezért érthetetlen, miért akarja a kormány a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyva már most is túlzsúfolt otthonokba, Kalocsára, Zalaegerszegre paterolni a gyerekeket. Sokak szerint inkább a kastély megszerzése áll a háttérben, melynek a kormány bevallása szerint is „új funkciókat” akarnak adni.
Szerző
Frissítve: 2019.12.02. 16:02

415 milliós ráfizetéssel teszi helyre Rogán egy telekeladását az V. kerületi önkormányzat

Publikálás dátuma
2019.12.02. 12:05

Fotó: Google Street view
Polgármesterként adta el a telket Rogán Antal, amin azóta sem történt semmilyen fejlesztés.
Kormányhivatali határozat kötelezi a budapesti V. kerületi önkormányzatot arra, hogy a Bástya utca 1-11. szám alatti telek kisajátításáért 815,5 millió forintot utaljon át a terület eddigi tulajdonosának, a Mazen Ramahi jordán befektető, szállodatulajdonos érdekeltségében lévő MAZ Investmentnek – derül ki a 24.hu birtokába került októberi dokumentumból, amelyet a fővárosi kormányhivatal igazgatója jegyez. A terület tíz évvel a privatizáció után hamarosan visszakerül a belvárosi önkormányzathoz. Igaz, komoly árkülönbséggel:
Rogán Antal polgármestersége idején kevesebb, mint feleennyiért, 400 millió forintért adta el a belváros a telket.

A telken az eltelt időszakban semmilyen fejlesztés vagy beruházás nem történt, sőt egy vita miatt az óvodások sem használhatják már egy éve a telken lévő kis játszóterüket.
A most őszi kampány hajrájában az újrázó fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter diadalittasan közölte, hogy amit "megígérek, azt teljesítem. A Bástya utcai telket visszaszereztük a belvárosiak közössége számára". Az ügyet a játszótér esete tette aktuálissá. Az önkormányzat azt nyilatkozta a portálnak: a telken történő átalakítás előkészítő folyamatait megkezdték, a céldátum 2022. január 1. Nem derült ki, hogy mélygarázs vagy parkoló lesz-e ott.
Mazen Ramahi a 24.hu-nak azt mondta: elképedve áll a kormányhivatal döntése előtt. Szerinte hihetetlen, hogy miközben ő minden törvényt betartva, szabályosan vásárolta meg a telket, azt most mégis „elveszik” tőle. A kormányhivatal által megállapított 815 millió forintot már átutalták neki, de ennek ellenére pert kezdeményez. 2016-ban 600 millióért vette a telket.
A kormányhivatal azzal indokolta a 815,5 milliós összeget, hogy „értékcsökkentő tényező” az ingatlan régészeti műemléki védettsége, valamint hogy az ingatlanon csak mélygarázs létesíthető, a műemléki és régészeti leletek védelmét biztosítani kell, illetve hogy „alacsony a kereslet a hasonló adottságú ingatlanokra”.
Szerző