Több mint fél fokkal lett melegebb a Föld az első klímakonferencia óta

Publikálás dátuma
2019.12.02. 18:18

Fotó: EITAN ABRAMOVICH / AFP
Óriási mennyiségű jég olvadt el és pusztító időjárási katasztrófák sora pusztított világszerte az ENSZ első, 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett klímakonferenciája óta.
Csaknem három évtizedre visszatekintve összegyűjtötte a klímaváltozással kapcsolatos adatokat az AP hírügynökség az ENSZ hétfőn Madridban kezdődő kéthetes klímakonferenciája (COP25) előtt. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett első klímakonferenciája óta a Föld több mint fél fokkal lett melegebb, óriási mennyiségű jég olvadt el és világszerte pusztító időjárási katasztrófák sora következett be.
A amerikai Országos Légkör- és Óceánkutató Hivatal (NOAA) adatai szerint a Föld légkörében a szén-dioxid mennyisége 358 ppm-ről csaknem 412 ppm-re emelkedett, ami 27 év alatt 15 százalékos növekedést jelent. 
A fosszilis tüzelőkből és iparból eredő üvegházhatású gázok kibocsátása az 1992-ben mért 6,06 milliárd tonna volt, 2017-ben viszont már 9,87 milliárd tonnát mértek, ami a Global Carbon Project (GCP) nevű szervezet szerint 25 év alatt 63 százalékos növekedést jelent. A globális átlaghőmérséklet 27 év alatt 0,57 fokkal nőtt a NOAA megállapítása szerint.
1993. január 1-je óta 212 időjárási katasztrófa következett be, amely az Egyesült Államoknak egyenként legalább egymilliárd dollárjába (303 milliárd forintjába) került az inflációhoz igazítva. A katasztrófáknak több mint tízezer halálos áldozata volt. Átlagosan évente 7,8 katasztrófa pusztított 1993 óta, míg 1980 és 1992 között a NOAA szerint évi 3,2 katasztrófa volt az átlag.
Az Egyesült Államokat érő tíz legnagyobb költséggel járó hurrikánból kilenc 1992 vége óta pusztított az országban. Az egyetlen korábbi az Andrew hurrikán volt, amely 1992 augusztusában csapott le. Az Amerikában fellángolt erdőtüzek által felégetett területek nagysága 1992-ben ötéves átlagban 13 355 négyzetkilométer volt, 2018-ban viszont már ennek több mint duplája, 30 756 négyzetkilométer.
Az északi-sarki jég éves átlagos kiterjedése az 1992-es 4,7 millió négyzetkilométerről 2019-re 3,9 millió négyzetkilométerre csökkent, ami 17 százalékos visszaesést mutat az amerikai Országos Hó- és Jégadatközpont szerint. 1992 és 2017 között az Antarktisz jégmezői három billiárd tonna jeget vesztettek az olvadás miatt egy tanulmány szerint, ami a Nature folyóiratban jelent meg. A tengerek globális szintje 1992 óta évente átlagosan 2,9 millimétert emelkedett a NOAA adatai szerint, ami összesen 78,3 milliméteres tengerszint-növekedést jelent.
Szerző

ENSZ-főtitkár: a fiatalok tudják, ma kell a helyes útra lépni

Publikálás dátuma
2019.12.02. 18:08

Fotó: BURAK AKBULUT / AFP
Antonio Guterres szerint milliók, főleg fiatalok kérik a vezetőket, hogy tegyenek többet a klímavészhelyzet ellen.
Világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülésének (COP25) megnyitóján hétfőn Madridban. "Tudják, hogy ma kell a helyes útra lépnünk és nem holnap" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a december 13-ig tartó madridi konferencia lehetőséget ad az ehhez szükséges fontos döntések meghozatalára.
Mint mondta, az eddigieknél "jóval ambiciózusabbnak" kell lenni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésében, és frusztrálónak nevezte a változás lassú ritmusát főleg azért, mert mindehhez az eszközök és technológiák nagy része már rendelkezésre áll.
Bírálta a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országokat - Kínát, az Egyesült Államokat és Indiát - mivel elkötelezettségük elengedhetetlen a kitűzött célok eléréséhez.
"Ha nem változtatunk sürgősen életmódunkon, magunkat sodorjuk veszélybe"

- jegyezte meg

kitérve az energiatermelésre, az építőiparra, a közlekedésre és az élelmezésre. Emellett gyors és mély változásokat, a szénfüggőség felszámolását sürgette.
Az ENSZ-főtitkár szerint a fejlődő országokban évente mintegy 100 milliárd dollárnyi összeget kell fordítani a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra és a káros hatások csökkentésére. António Guterres beszámolt arról, hogy mintegy hetven ország kész fokozni nemzeti hozzájárulását a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
Madrid a klímavészhelyzet elleni harc, valamint a párbeszéd fővárosa kíván lenni - mondta megnyitóbeszédében Pedro Sánchez ügyvezető spanyol miniszterelnök, aki szerint az emberen múlik, hogy helyreállítsa a saját maga által okozott környezeti károkat. Hangsúlyozta: a klímavészhelyzet elleni küzdelem bátorságot, elkötelezettséget, szolidaritást kíván és leginkább tetteket. "Nincs más alternatíva mint a cselekvés" - jelentette ki és hozzátette: ma már csak egy "maroknyi fanatikus" tagadja a klímaváltozást.
Pedro Sánchez szintén gyorsabb cselekvést sürgetett a károsanyag-kibocsátás mérséklése terén, és bejelentette, hogy Spanyolország kész fokozni a csökkentés ritmusát. Szólt arról is, hogy Európának élen kell járnia a karbonsemlegességben.
A konferencia megnyitóján Hoesung Lee, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) elnöke figyelmeztetett: a hőmérséklet növekedése fenyegetni fogja az emberiség létezését ezen a bolygón. Jelentéseik azt mutatják, hogy a felmelegedés hatásai sokkal súlyosabbak mint azt korábban gondolták. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali mérséklése elengedhetetlen a klíma stabilizálásához - mutatott rá a szakember.
A madridi klímakonferencián a világ 196 országa képviselteti magát. Mintegy ötven állam- és kormányfő van jelen, az Európai Unió intézményeinek új vezetői, akik a megnyitót követően kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a klímacélokat. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke a tanácskozáson elmondta: a jövő hónapban bemutatja a klímasemlegességi átmenetről szóló európai javaslatot.
A klímacsúcs alkalmából Madrid tartományban annyi fát fognak ültetni mint ahány résztvevője lesz a konferenciának, vagyis várhatóan több mint 25 ezret. Az esemény két hete alatt spanyol főváros több emblematikus épületét is zöld fénnyel világítják ki esténként. 
Szerző

Százkilós „szemétlabdát” találtak egy ámbráscet gyomrában Skóciában

Publikálás dátuma
2019.12.02. 12:50

Fotó: Facebook/Luskentyre Beach - Isle of Harris
Halászhálók, kötelek, csomagolóanyagok, táskák és műanyag poharak kerültek elő a a Harris szigetnél partra sodródott bálna gyomrából. Azt egyelőre nem tudni, a hulladékok okozták-e a pusztulását.
Több mint 100 kilogramm szemetet találtak a skóciai Harris szigeten egy partra sodródott nagy ámbráscet tetemében – írta hétfőn a BBC híroldala. A tengeri emlős gyomrából halászhálók, kötelek, csomagolóanyagok, táskák és műanyag poharak kerültek elő hatalmas „labdává” tömörödve. Szakértők szerint egyelőre nem világos, hogy a szemétnek szerepe volt-e az állat kimúlásában. A helyi lakosok, akik csütörtökön megtalálták a tetemet a Seilebost strandon, azt mondták, az eset a tengerszennyezés problémájára világít rá.
A bálnák és delfinek pusztulását vizsgáló szervezet, a Smass (Scottish Marine Animal Stranding Scheme) szakértői felboncolták az állatot, hogy a halál okát megállapítsák. A szervezet Facebook-oldalán azt írta: „a bálna nem volt különösebben rossz állapotban, és bár egyértelmű, hogy a hatalmas tömegű szemét közrejátszott abban, hogy élve partra sodródott, nem találtunk bizonyítékot arra, hogy elzárta volna a bélrendszerét”. Mindazonáltal a talált hulladék mennyisége ijesztő, minden bizonnyal ártott az emésztésének és ismét megmutatta, mekkora kockázatot jelent az élővilág számára a tengerszennyezés és az elhagyott halászeszközök – írták.
A parti őrség és a szigetek önkormányzata segített a boncolásban és a gigantikus gödör kiásásában, ahová a bálnát temették. 
A Smass adatai alapján a cetek egyre nagyobb számban sodródnak a skót partokra: 2009-ben 204 eset történt, 2018-ban több mint 900.
Szerző