Hivatalból kizsigerelt köztisztviselők

Publikálás dátuma
2019.12.03. 07:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Megszűnt a közigazgatási létszámstop, de a terület folyamatos átszervezései egyre rosszabb helyzetbe hozzák a hivatalnokokat.
Már nincs hatályban a központi közigazgatásban november 6-tól felvételi tilalmat elrendelő kormányhatározat – erősítette meg érdeklődésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Azt azonban változatlanul nem lehet tudni, miért volt szükség egyáltalán az idén már harmadszor elrendelt létszámzárlatra. Erre a kérdésre ugyanis mindössze annyi választ kaptunk: az „intézkedés hatását kiértékeljük, ez folyamatban van”.
A múlt hónap közepén Gulyás Gergely arról beszélt egy kormányinfón, hogy a választások után átalakult önkormányzati hivatali összetételt akarják felmérni, de a területen dolgozó szakszervezetek szerint sokkal inkább a kormányhivatalok újabb létszámleépítéséhez akart a kormány tiszta képet kapni, amikor az utóbbi hetekben arról faggatta a tisztviselőket, ki készül nyugdíjba, netán ki gondolkodik másfajta karrierben. A kormányhivatali dolgozók szerint a felmérésnek nincs sok értelme, hisz aki tehette, már otthagyta ezt a munkát, ráadásul az év elején, majd márciusban is csökkentették a kormányhivatalok engedélyezett létszámát, miközben a szakemberhiány miatt kormányablakokat kellett bezárni. Papírt ugyan még nem láttak a 2020 januárjától engedélyezett hivatali létszámokról, de informátoraink szerint a folyosókon az a hír terjed, hogy újabb létszámcsökkentésre készül a kormány valamennyi kormányhivatalnál. Mindeközben a parlament előtt fekszenek azok a törvénymódosító javaslatok, amelyek hosszú távon a mostaninál sokkal hátrányosabb helyzetbe hoznák a kormányhivatali dolgozókat a kormányzati igazgatásról szóló, egy éve elfogadott törvény (Kit.) rájuk történő kiterjesztésével. Az indoklás szerint maguk a dolgozók kérték, hogy egységes szabályozás vonatkozzon a minisztériumi és kormányhivatali dolgozókra, de a szakszervezetek ezt finoman szólva is kétségesnek tartják. Aligha akad ugyanis olyan ember, aki kevesebb fizetett szabadságot és a kiszámítható előmeneteli rendszer megszüntetését követeli. Agg Géza, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke önmagában azt is elképesztőnek tartja, hogy az egyéves Kit.-hez máris 100 oldalas törvénymódosítást terjesztett be a kormány, a járási hivatalok, a megyei kormányhivatalok működését átszabó javaslatokkal együtt majdnem 250 törvényt érintenek a változások. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) vezetői részletesen is összegezték a kormányhivatali dolgozókra és így áttételesen az ügyfelekre váró hátrányokat. Ez utóbbi szempontból az egyik legfontosabb változás, hogy a módosítások elfogadása után nem kötik semmilyen közigazgatási képzettséghez az új dolgozók felvételét, s azt sem várják el, hogy közigazgatási képzésen vegyenek részt, viszont sokkal szabadabban lehet majd őket más feladatra átirányítani, mint amit az eredeti kinevezésük alapján végezniük kellene. „A gyárakban, a szalag mellett dolgozó betanított munkások munkahelyeit cserélgetik így” – szól a felháborodott hangú szakszervezeti értékelés.

Az állam a legrosszabb munkaadó

 Az elmúlt hónap eseményei ismét bebizonyították, hogy nincs kivétel, az állam még a legközelebbi munkatársaival is rosszul bánik – fogalmazott a Népszavának a SZEF elnöke. Csóti Csaba – aki egyben az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság (OKSZ) ügyvivője is – hozzátette, hogy az általuk képviselt pedagógusok, bölcsődei dolgozók, a szociális, kulturális és a tudományos élet munkavállalói érdekében háromnegyed éve küzdenek a kormánnyal a valós bértárgyalásokért, illetve a jogszerű sztrájkért, utóbbiért már a bíróságon. A kormány február óta elzárkózik a tárgyalásoktól, s ezt teszi most a köz- és kormánytisztviselői munkavállalókkal szemben is. A legérzéketlenebb munkaadó ma a magyar állam – foglalta össze tapasztalataikat az OKSZ ügyvivője.

Hideg, ködös időnk lesz, néhol hózápor is jöhet

Publikálás dátuma
2019.12.03. 07:13

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Késő estére -1 és -8 fok közé hűl le a levegő.
Északnyugat felől anticiklon helyeződik a Kárpát-medence fölé, megszűnik a csapadék és egyre inkább fokozódik a ködhajlam – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. Kedden északkeleten tartósan megmarad a köd, máshol a változóan felhős ég mellett hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. Néhol hózápor alakulhat ki. Az északnyugati, északi szél többfelé megélénkül, északkeleten azonban gyenge marad a légmozgás. A hőmérséklet kora délután többnyire 0 és +5 fok között várható, de a tartósabban ködös tájakon hidegebb lesz. Késő estére -1 és -8 fok közé hűl le a levegő. A tartós, sűrű köd veszélye miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
Szerző

Az elnémítás stratégiája: a sajtószabadság lebontása Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.12.03. 06:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Az EU-ban példátlan médiakoncentrációt eredményezett Magyarországon a sajtószabadság rendszerszintű lebontása – áll hat nemzetközi médiaszervezet ma megjelenő jelentésében.
Bár Magyarországon nem zárnak börtönbe újságírókat, és az állam nem alkalmaz fizikai erőszakot velük szemben, a kormány világos és egyértelmű stratégiát követ a kritikus sajtó elnémítására. Többek között ezt a megállapítást tartalmazza az a jelentés, amely hat nemzetközi médiaszervezet november végi magyarországi tényfeltáró látogatásáról készült. A küldöttség civil szervezetek képviselőivel és független újságírókkal találkozott, köztük Horváth Gáborral, a Népszava külpolitikai rovatvezetőjével, valamint Hargitai Miklóssal, lapunk szerkesztőjével, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnökével. Emellett megbeszélést folytattak Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, valamint Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárral. A delegációt kissé meglepte, hogy a kormányszóvivő az utolsó előtti pillanatban helyszínt változtatott, és nem a hivatalában, hanem a Nimród című vadászújság szerkesztőségében fogadta a delegációt, közölte lapunkkal Julie Majerczak, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet brüsszeli irodavezetője, aki részt vett a látogatáson. Kovács Zoltán, aki egyben a Nimród főszerkesztője is, a látogatóknak azt mondta, hogy a sajtónak nem feladata a hatalom ellenőrzése, a független újságírók pedig politikai aktivisták. A hatokat ez nem győzte meg, mert ma megjelenő jelentésükben leszögezik: a sajtószabadság és - pluralizmus 2010 óta tartó rendszerszintű lebontása olyan médiakoncentrációt eredményezett Magyarországon, amely példátlan az Európai Unióban. Hangsúlyozza, hogy a kormánypárti médiabirodalom valójában az Orbán-kormány propagandagépezete, és azt a célt szolgálja, hogy elzárja a nyilvánosság jelentős részét a kritikus információktól és ezzel a Fideszt a hatalomban tartsa. 
Julie Majerczak
Magyarországon nem a bal- és a jobboldali média között húzódik a törésvonal, hanem a kormánypárti és a kormánykritikus sajtó között. A megmaradt független bal- és jobboldali sajtótermékek egyaránt célpontjai a kormányzati lejáratókampányoknak. Az állam milliárdokat költ a saját médiájára, az ellenzéki orgánumokat pedig kivérezteti. Utóbbiak állandó fenyegetettségben dolgoznak és befolyásuk jórészt a fővárosra korlátozódik – áll a jelentésben. A hat nemzetközi médiaszervezet képviselőinek több független újságíró arról számolt be, hogy olyan összehangolt cenzúra és a tartalom-ellenőrzés zajlik Magyarországon, amelyre a kommunista rezsim bukása óta nem volt példa. A tényfeltárók szerint Orbánék szándékosan úgy alakították ki a médiarendszert, hogy elkerülhessék a számonkérést. Ez azonban nem adhat felmentést az Európai Uniónak, amely képtelen volt megakadályozni, hogy egy tagállama nyíltan kiiktassa a médiát, mint a demokrácia egyik elemét. A tétlenség odavezetett, hogy a Fidesz-kormány exportálta illiberális modelljét Közép- és Kelet-Európába — állapítják meg a nemzetközi médiaszervezetek képviselői. Julie Majerczak lapunknak azt mondta: a látottak és hallottak tökéletesen igazolják a Magyarországgal szemben elindított 7. cikkelyes eljárás jogosságát. Ennek keretében legközelebb december 10-ikén tartanak Brüsszelben meghallgatást a magyarországi helyzetről az EU-ügyi miniszterek.
Témák
sajtó