Egy nap = két csomag cigaretta

Publikálás dátuma
2019.12.03. 10:35

Fotó: Rónay Tamás / Népszava
Egészen brutális a levegő szennyezettségének mértéke Új-Delhiben.
Az utóbbi hónapban javult a levegő minősége, de az időjárás megint aggodalomra ad okot - mondják vendéglátóink, és valóban  az indiai főváros több pontján tisztán érezhető a füstszag. De egy közép-európai újságírócsoport tagjaiként magunk is megtapasztalhattuk, hogy a látótávolság néhány nap alatt is nőtt. A levegő katasztrofális minősége miatt egy hónapja ötmillió gázmaszkot osztottak ki a diákoknak, ám vasárnap és hétfőn Újdelhiben már nem találkoztunk az arcukat elfedő járókelőkkel. Az is a teljes képhez tartozik, hogy a helyiek még a legdrámaibb van napokban sem zavartatták különösebben magukat az egészségügyi hazatérték elkepesztő túllépése miatt, jóllehet sokan nehéz légzésre panaszkodtak, másoknak égett a szemük, vagy fájt a fejük. A legrosszabb időszakban egy szabad ég alatt töltött nap azzal volt egyenértékű, mintha 40-50 szál cigarettát szívott volna el. Hogy válhatott Újdelhi ennyire szennyezetté? Elképesztő mennyiségű autó közlekedik az utakon, főleg az országban gyártott Suzukik. A vezetési kultúra olyan, amilyen, a sávok inkább tájékoztató jellegűek, az indexénél sokkal nagyobb a duda szerepe. Ezt minden helyzetben bevetik. A környezetre a sok nitrogén dioxid kibocsátása miatt különösen a régebbi dízelautók jelentenek veszélyt. Bár a forgalomban lévő gépkocsiknak meg kell felelniük bizonyos környezetvédelmi előírásoknak, a helyi hatóságok pont ezt az értéket nem mérik. Agrába, a híresen szép és valaha hófehér Tadzs Mahal városába tartva magunk is megtapasztalhattuk, hogy a fővároson kívül, Uttar Prades államban sokan égetik a tarlót, s ezeken a helyeken különösen émelyítő a füstszag. Az egyik helyi kutatóintézet, az Observer Research Foundation egyik vezetője Sanjeev Ahluwalia szerint balszerencsés időben érkeztünk Indiába, máskor azért nem ennyire vészes a helyzet. „Nagy ország a miénk, van, ahol jobb a levegő minősége, de van, ahol kevésbé jó” – magyarázza. Gondot jelent, hogy a szél Pakisztán felől érkezik, amivel azért nem azt akarják mondani, hogy a kialakult helyzetért a régi regionális rivális lenne a hibás. Narendra Modi indiai miniszterelnök kormánya mindenesetre felvilágosító kampányt indított, s ennek keretében már az iskolákban felhívják a gyermekek figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire. Az egyik kutató azt is sietve hozzáteszi, ne feledjük, hogy bár a híradások a levegő rossz minőségéről szólnak, a világ néhány legtisztább levegőjű városa szintén Indiában, a Himalájában található. Néhány éve indult a Tiszta India program, amellyel szebbé kívánják varázsolni a városokat, s javítani akarják a folyóvizek minőségét. Idővel az is segíthet, hogy India is igyekszik átállni az alternatív energiaforrásokra. S láss csodát, bármilyen hihetetlen, valamelyest már egyetlen év alatt is javult a levegő minősége.  Állami tisztviselőkkel beszélgetve azt jól lehet érzékelni, hogy a légszennyezettség meglehetősen kényes téma. Nem is csoda. Egy tanulmány szerint a hatalmas országban 2017-ben 1,24 millióan vesztették életüket ennek következtében, ami az összes halálozás 12,5 százalékát jelenti. Szakértők szerint a valós szám ennél is nagyobb lehet, mert a finompor koncentrációjának következményeit igen nehéz felmérni.   Vasárnap a fővárosban nyár óta először esett a hőmérséklet  10 fok alá, emiatt Delhi egyes részein ismét emelkedett a károsanyag mértéke. Gyenge, 5-10 kilométeres szél fújdogált, ez pedig messze nem elég ahhoz, hogy messzire vigye a rossz levegőt. Hétfőn aztán teljes szélcsend volt. A főváros számos pontján helyeztek el elektromos berendezéseket, amelyek ezekről az értékekről tájékoztatnak. Az autósokat látszólag nem érdeklik az aggasztó számok, és a közlekedési dugók. Kitartóan nyomják a dudát. 

Ötven év börtönre ítélték a környezetvédő aktivista gyilkosait Hondurasban

Publikálás dátuma
2019.12.03. 10:09

Fotó: ORLANDO SIERRA / AFP
Berta Cacerest a fővárostól, Tegucigalpától 180 kilométerre nyugatra fekvő La Esperanza-i otthonában lőtték agyon 2016 márciusában.
Egy hondurasi bíróság ötven évig terjedő börtönbüntetésre ítélt hét vádlottat, akiket bűnösnek talált abban, hogy részt vettek Berta Caceres környezetvédő aktivista 2016-os meggyilkolásában. A bíróság 2018 novemberében mondta ki, hogy a hét férfi bűnös a Caceres és egy másik környezetvédő társa elleni merénylet elkövetésében. Utóbbi túlélte a támadást. A kiszabott büntetések mértékét hétfőn tette közzé a bíróság. Ennek értelmében négy férfit gyilkosságért 34 év, gyilkossági kísérletért további 16 év szabadságvesztéstre ítélték. Három társukra pedig 30 évi börtönbüntetést szabtak ki.
Berta Caceres La Esperanza-i otthona
Fotó: RICARDO CASTRO
A tanár végzettségű Berta Cacerest az ország nyugati részén, a fővárostól, Tegucigalpától 180 kilométerre nyugatra fekvő La Esperanza-i otthonában lőtték agyon 2016 márciusában. A 43 éves nő, akit korábban többször is halálosan megfenyegettek, egy évvel korábban nyerte el a zöld Nobel-díjként emlegetett Goldman Környezetvédelmi Díjat azon erőfeszítéseiért, amelyekkel egy több száz indián lakhelyét veszélyeztető, 50 millió dollár értékű gát felépítését igyekezett megakadályozni. A gátépítési projektet a Caceres vezette tiltakozások nyomán egy időre felfüggesztették. Két héttel Caceres halálát követően hasonló körülmények között gyilkolták meg egyik aktivista kollégáját, Nelson Garcíát.
Szerző
Témák
Honduras ítélet

Túl nagyot haraptak az Almából a franciák, Washington a sajtjaikon áll bosszút

Publikálás dátuma
2019.12.03. 09:58

Fotó: THIERRY ZOCCOLAN / AFP
Száz százalékos büntetővámmal sújtanák a francia élelmiszerexport luxuscikkeit az Apple-re és Google-re kivetett digitális adó miatt.
Washington 100 százalékos vámmal készül sújtani francia termékeket, válaszul az amerikai technológiai óriáscégekre kivetett francia digitális adók miatt - jelentette be hétfőn az Egyesült Államok kereskedelmi főképviseletének irodája. A javaslat 2,4 milliárd dollár értékben kíván adót kivetni francia portékákra, köztük például pezsgőkre, sajtokra, kézitáskákra. A döntést azt követően hozta meg a kereskedelmi főképviselet, hogy Párizs digitális adóval sújtott amerikai technológiai cégeket, s ezt Washington az amerikai vállalatok elleni tisztességtelen megkülönböztetésnek minősítette. Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyaló irodája tudatta azt is: a kormányzat tervbe vette a büntető vámokkal sújtott európai uniós termékek körének további bővítését, beleértve az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Spanyolországból és Németországból származó árucikkeket is. A büntető vámok kiterjesztésének okaként a hivatal az Airbus európai repülőgépgyártónak nyújtott állami támogatásokat jelölte meg, amelyet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szintén törvényellenesnek ítélt. A francia árucikkekre vonatkozó, tervezett vámemelést hónapokig tartó vita előzte meg Washington és Párizs között. Az ügyben kétpárti kongresszusi támogatást élvező amerikai kormány kifogásolta, hogy a francia kabinet digitális adót vetett ki az olyan nagy amerikai vállalatokra, mint a Google, az Apple, az Amazon és a Facebook. A franciák viszont azzal érveltek, hogy az amerikai cégek egyszerűn elkerülik az adózást sok digitális szolgáltatásuknál. A francia intézkedés mindazonáltal átmeneti, s addig marad érvényben, amíg az OECD részvételével nem sikerül új, multilaterális alapon kidolgozott szabályrendszert elfogadni. A G20-as országcsoport augusztusban a franciaországi Biarritzban tartott csúcskonferenciáján az Egyesült Államok három hónapos haladékot javasolt a francia tisztségviselőknek, de ez a határidő lejárt. "A kereskedelmi főképviselet mai döntése egyértelmű jelzés, hogy az Egyesült Államok lépni fog a digitális adók rendszere ellen, amely diszkriminálja, vagy másként szólva fölöslegesen megterheli az amerikai vállalatokat" - fogalmazott hétfő esti közleményében Lighthizer. Hozzáfűzte: hivatala különleges figyelmet fordít az Európai Unió tagországainak növekvő protekcionizmusára, amely "tisztességtelenül veszi célba az Egyesült Államok vállalatait". A főtárgyaló egyben figyelmeztetett, hogy az amerikai kormányzat hasonló intézkedéseket hozhat más, digitális adót kivető országok, például Olaszország, Ausztria és Törökország ellen is. A kilátásba helyezett vámokat január elején vezetné be az amerikai kormány. Az amerikai tech-cégek üdvözölték a kormányzati döntést, de kifejezték azt a reményüket is, hogy az OECD révén sikerül mindenki számára elfogadható megállapodást kidolgozni - írja az MTI.
Szerző