Előfizetés

Egy nap = két csomag cigaretta

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.12.03. 10:35

Fotó: Rónay Tamás / Népszava
Egészen brutális a levegő szennyezettségének mértéke Új-Delhiben.
Az utóbbi hónapban javult a levegő minősége, de az időjárás megint aggodalomra ad okot - mondják vendéglátóink, és valóban  az indiai főváros több pontján tisztán érezhető a füstszag. De egy közép-európai újságírócsoport tagjaiként magunk is megtapasztalhattuk, hogy a látótávolság néhány nap alatt is nőtt. A levegő katasztrofális minősége miatt egy hónapja ötmillió gázmaszkot osztottak ki a diákoknak, ám vasárnap és hétfőn Újdelhiben már nem találkoztunk az arcukat elfedő járókelőkkel. Az is a teljes képhez tartozik, hogy a helyiek még a legdrámaibb van napokban sem zavartatták különösebben magukat az egészségügyi hazatérték elkepesztő túllépése miatt, jóllehet sokan nehéz légzésre panaszkodtak, másoknak égett a szemük, vagy fájt a fejük. A legrosszabb időszakban egy szabad ég alatt töltött nap azzal volt egyenértékű, mintha 40-50 szál cigarettát szívott volna el. Hogy válhatott Újdelhi ennyire szennyezetté? Elképesztő mennyiségű autó közlekedik az utakon, főleg az országban gyártott Suzukik. A vezetési kultúra olyan, amilyen, a sávok inkább tájékoztató jellegűek, az indexénél sokkal nagyobb a duda szerepe. Ezt minden helyzetben bevetik. A környezetre a sok nitrogén dioxid kibocsátása miatt különösen a régebbi dízelautók jelentenek veszélyt. Bár a forgalomban lévő gépkocsiknak meg kell felelniük bizonyos környezetvédelmi előírásoknak, a helyi hatóságok pont ezt az értéket nem mérik. Agrába, a híresen szép és valaha hófehér Tadzs Mahal városába tartva magunk is megtapasztalhattuk, hogy a fővároson kívül, Uttar Prades államban sokan égetik a tarlót, s ezeken a helyeken különösen émelyítő a füstszag. Az egyik helyi kutatóintézet, az Observer Research Foundation egyik vezetője Sanjeev Ahluwalia szerint balszerencsés időben érkeztünk Indiába, máskor azért nem ennyire vészes a helyzet. „Nagy ország a miénk, van, ahol jobb a levegő minősége, de van, ahol kevésbé jó” – magyarázza. Gondot jelent, hogy a szél Pakisztán felől érkezik, amivel azért nem azt akarják mondani, hogy a kialakult helyzetért a régi regionális rivális lenne a hibás. Narendra Modi indiai miniszterelnök kormánya mindenesetre felvilágosító kampányt indított, s ennek keretében már az iskolákban felhívják a gyermekek figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire. Az egyik kutató azt is sietve hozzáteszi, ne feledjük, hogy bár a híradások a levegő rossz minőségéről szólnak, a világ néhány legtisztább levegőjű városa szintén Indiában, a Himalájában található. Néhány éve indult a Tiszta India program, amellyel szebbé kívánják varázsolni a városokat, s javítani akarják a folyóvizek minőségét. Idővel az is segíthet, hogy India is igyekszik átállni az alternatív energiaforrásokra. S láss csodát, bármilyen hihetetlen, valamelyest már egyetlen év alatt is javult a levegő minősége.  Állami tisztviselőkkel beszélgetve azt jól lehet érzékelni, hogy a légszennyezettség meglehetősen kényes téma. Nem is csoda. Egy tanulmány szerint a hatalmas országban 2017-ben 1,24 millióan vesztették életüket ennek következtében, ami az összes halálozás 12,5 százalékát jelenti. Szakértők szerint a valós szám ennél is nagyobb lehet, mert a finompor koncentrációjának következményeit igen nehéz felmérni.   Vasárnap a fővárosban nyár óta először esett a hőmérséklet  10 fok alá, emiatt Delhi egyes részein ismét emelkedett a károsanyag mértéke. Gyenge, 5-10 kilométeres szél fújdogált, ez pedig messze nem elég ahhoz, hogy messzire vigye a rossz levegőt. Hétfőn aztán teljes szélcsend volt. A főváros számos pontján helyeztek el elektromos berendezéseket, amelyek ezekről az értékekről tájékoztatnak. Az autósokat látszólag nem érdeklik az aggasztó számok, és a közlekedési dugók. Kitartóan nyomják a dudát. 

Ötven év börtönre ítélték a környezetvédő aktivista gyilkosait Hondurasban

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.03. 10:09

Fotó: ORLANDO SIERRA / AFP
Berta Cacerest a fővárostól, Tegucigalpától 180 kilométerre nyugatra fekvő La Esperanza-i otthonában lőtték agyon 2016 márciusában.
Egy hondurasi bíróság ötven évig terjedő börtönbüntetésre ítélt hét vádlottat, akiket bűnösnek talált abban, hogy részt vettek Berta Caceres környezetvédő aktivista 2016-os meggyilkolásában. A bíróság 2018 novemberében mondta ki, hogy a hét férfi bűnös a Caceres és egy másik környezetvédő társa elleni merénylet elkövetésében. Utóbbi túlélte a támadást. A kiszabott büntetések mértékét hétfőn tette közzé a bíróság. Ennek értelmében négy férfit gyilkosságért 34 év, gyilkossági kísérletért további 16 év szabadságvesztéstre ítélték. Három társukra pedig 30 évi börtönbüntetést szabtak ki.
Berta Caceres La Esperanza-i otthona
Fotó: RICARDO CASTRO
A tanár végzettségű Berta Cacerest az ország nyugati részén, a fővárostól, Tegucigalpától 180 kilométerre nyugatra fekvő La Esperanza-i otthonában lőtték agyon 2016 márciusában. A 43 éves nő, akit korábban többször is halálosan megfenyegettek, egy évvel korábban nyerte el a zöld Nobel-díjként emlegetett Goldman Környezetvédelmi Díjat azon erőfeszítéseiért, amelyekkel egy több száz indián lakhelyét veszélyeztető, 50 millió dollár értékű gát felépítését igyekezett megakadályozni. A gátépítési projektet a Caceres vezette tiltakozások nyomán egy időre felfüggesztették. Két héttel Caceres halálát követően hasonló körülmények között gyilkolták meg egyik aktivista kollégáját, Nelson Garcíát.

Túl nagyot haraptak az Almából a franciák, Washington a sajtjaikon áll bosszút

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.03. 09:58

Fotó: THIERRY ZOCCOLAN / AFP
Száz százalékos büntetővámmal sújtanák a francia élelmiszerexport luxuscikkeit az Apple-re és Google-re kivetett digitális adó miatt.
Washington 100 százalékos vámmal készül sújtani francia termékeket, válaszul az amerikai technológiai óriáscégekre kivetett francia digitális adók miatt - jelentette be hétfőn az Egyesült Államok kereskedelmi főképviseletének irodája. A javaslat 2,4 milliárd dollár értékben kíván adót kivetni francia portékákra, köztük például pezsgőkre, sajtokra, kézitáskákra. A döntést azt követően hozta meg a kereskedelmi főképviselet, hogy Párizs digitális adóval sújtott amerikai technológiai cégeket, s ezt Washington az amerikai vállalatok elleni tisztességtelen megkülönböztetésnek minősítette. Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyaló irodája tudatta azt is: a kormányzat tervbe vette a büntető vámokkal sújtott európai uniós termékek körének további bővítését, beleértve az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Spanyolországból és Németországból származó árucikkeket is. A büntető vámok kiterjesztésének okaként a hivatal az Airbus európai repülőgépgyártónak nyújtott állami támogatásokat jelölte meg, amelyet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szintén törvényellenesnek ítélt. A francia árucikkekre vonatkozó, tervezett vámemelést hónapokig tartó vita előzte meg Washington és Párizs között. Az ügyben kétpárti kongresszusi támogatást élvező amerikai kormány kifogásolta, hogy a francia kabinet digitális adót vetett ki az olyan nagy amerikai vállalatokra, mint a Google, az Apple, az Amazon és a Facebook. A franciák viszont azzal érveltek, hogy az amerikai cégek egyszerűn elkerülik az adózást sok digitális szolgáltatásuknál. A francia intézkedés mindazonáltal átmeneti, s addig marad érvényben, amíg az OECD részvételével nem sikerül új, multilaterális alapon kidolgozott szabályrendszert elfogadni. A G20-as országcsoport augusztusban a franciaországi Biarritzban tartott csúcskonferenciáján az Egyesült Államok három hónapos haladékot javasolt a francia tisztségviselőknek, de ez a határidő lejárt. "A kereskedelmi főképviselet mai döntése egyértelmű jelzés, hogy az Egyesült Államok lépni fog a digitális adók rendszere ellen, amely diszkriminálja, vagy másként szólva fölöslegesen megterheli az amerikai vállalatokat" - fogalmazott hétfő esti közleményében Lighthizer. Hozzáfűzte: hivatala különleges figyelmet fordít az Európai Unió tagországainak növekvő protekcionizmusára, amely "tisztességtelenül veszi célba az Egyesült Államok vállalatait". A főtárgyaló egyben figyelmeztetett, hogy az amerikai kormányzat hasonló intézkedéseket hozhat más, digitális adót kivető országok, például Olaszország, Ausztria és Törökország ellen is. A kilátásba helyezett vámokat január elején vezetné be az amerikai kormány. Az amerikai tech-cégek üdvözölték a kormányzati döntést, de kifejezték azt a reményüket is, hogy az OECD révén sikerül mindenki számára elfogadható megállapodást kidolgozni - írja az MTI.