Itt vannak az új PISA-eredmények: mélyrepülés után enyhe javulás

Csak minimálisan teljesítettek jobban a magyar diákok a legutóbbi PISA-mérésen, a nemzetközi átlagot továbbra sem sikerült meghaladniuk. A hazai iskolarendszer elérte a mélypontját.

A magyar tanulók jobban teljesítenek a 2015-ös eredményekhez képest, a 2018-as PISA-mérés kedden publikált eredményei szerint mindhárom mérési területen (a szövegértésben, matematikában, természettudományban) is javult a teljesítményük – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) győzelmi jelentésében. És valóban: szövegértésből 6 ponttal, matematikából 4 ponttal, természettudományokból ugyancsak 4 ponttal szereztek többet diákjaink most, mint 2015-ben.

Az Emmi arra már nem tért ki, hogy ez az alig érzékelhető javulás súlyos visszaesés után következett be: míg 2000-2009 között a magyar diákok teljesítménye lényegében stagnált, 2012-re meredeken csökkent, a mélypontot pedig a 2015-ös mérés hozta el, ekkora tanulóink minden területen mintegy 20 pontos eredményromlást produkáltak a 2009-es és az előtti állapotokhoz képest. Ha a tavalyi mérés után még ennél is rosszabb teljesítményekkel kellett volna szembenézni, az már a hazai iskolarendszer teljes bukását jelentette volna.

A PISA (Programme for International Student Assessment, magyarul „nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”) az egyik legtekintélyesebb nemzetközi mérési rendszer, amit a Gazdasági Együttmáködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) indított útjára az 1990-es évek végén. A mérést háromévente végzik az OECD-országok és a PISA-hoz csatlakozó partnerországok 15 éves diákjai között. A 2018-as mérésen 79 ország mintegy 600 ezer diákja vett részt, Magyarországon 250 iskola mintegy 5100 tanulója töltötte ki a mostanra már teljes mértékben digitalizált teszteket. A feladatok nem a középiskolások lexikális tudását mérik, hanem azt, tudásukat hogyan tudják – tudnák – hasznosítani a valós életben.

A tavalyi mérésen a kínai, az észt, a kanadai, a finn és az ír diákok teljesítettek a legjobban, a legalacsonyabb pontszámokat a Fülöp-szigeteki, dominikai, koszovói, libanoni és marokkói 15 évesek érték el. Magyarország a középmezőnybe tartozik csakúgy, mint például Olaszország, Litvánia, Oroszország vagy éppen Izland. Régiós összehasonlításban Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország megelőzött minket, de rosszabbul teljesítettek a magyaroknál a szlovák, román és szerb diákok.

A szövegértés területén 476 pontot értek el a magyar diákok a 2015-ös 470-hez képest (az OECD-átlag 487 pont). A 2009-es teszteken még 494 pontot sikerült megszerezniük. Matematikából 481 pontot szereztek (OECD-átlag 489 pont), ami néhány ponttal jobb, mint a 2015-ös 477 pontos eredmény, de 9 ponttal még mindig elmarad a 2009-es teljesítménytől. A természettudományi feladatokban ugyancsak 481 pontot sikerült elérniük (OECD-átlag 489 pont), míg a 2015-ös mérésen 477-et. Az elmúlt években tapasztalt visszaesés ezen a területen volt a leglátványosabb: 2009-ben és az azt megelőző években is 500 pont felett teljesítettek a magyar diákok.

Nagy a szórás a kiválóan és a rosszul teljesítő tanulók között, a különböző tudományterületeken a magyar diákok mintegy negyede az alulteljesítők közé került. A szövegértési feladatokban a magyar 15 évesek 25,3 százaléka szerzett 407 pontot vagy annál kevesebbet (OECD-átlag 22,7 százalék). A matematika terén 25,6 százalék a gyengén teljesítők aránya (itt az alsó határt 420 pontnál húzták meg), az OECD-átlag 24 százalék. A természettudományi feladatokban 24,1 százalék szerzett alacsony pontszámokat (OECD-átlag 22 százalék).