Valamennyire engedett a kormány klímaügyben

Publikálás dátuma
2019.12.03. 11:54

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Az Országgyűlés tárgysorozatba vette a Párbeszéd és az LMP javaslatát.
„Az Országgyűlés, felülbírálva a bizottság fideszes többségét, tárgysorozatba vette a Párbeszéd Magyarországért törvényjavaslatát (és az ellenzék közös határozati javaslatát is) a klímavészhelyzet kihirdetéséről” – közölte Tordai Bence, a Párbeszéd a Facebook-oldalán.
A Mérce cikke szerint ugyancsak tárgysorozatba vették (167 igen, 1 nem, 3 tartózkodás) az LMP frakciójának klímaváltozást fékező lépéseire vonatkozó javaslatát is. Mindkét tervezet arra szólítja fel a kormányt, hogy dolgozzon ki érdemi javaslatokat a klímaváltozás megfékezésére. A klímavészhelyzet kihirdetésére vonatkozó párbeszédes javaslat célul tűzi ki, hogy Magyarország:
  • 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkentse üvegházgáz-kibocsátását,
  • legalább 30%-kal csökkentse energiafelhasználását,
  • végső energiafogyasztásának legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyerje,
  • és 2050-re érje el a teljes klímasemlegességet, a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátást.
E célok elérése érdekében a javaslat konkrét intézkedési terveket is megfogalmaz, a fosszilis energiahordozók szigorúbb szabályozásától kezdve a klímaigazságosság szempontjainak érvényesítésén át a szemléletformáló kampányok lefolytatásáig.
Szerző

Kiderült, ki lesz a közös ellenzéki jelölt Győrben

Publikálás dátuma
2019.12.03. 11:22
Pollreisz Balázs a Borkai Zsolt ellen szervezett tüntetésen a győri városháza előtt októberben
Fotó: Népszava
Információink szerint Pollreisz Balázs, az MSZP győri szervezetének elnöke indul a polgármesteri székért.
Pollreisz Balázs lesz az ellenzék közös jelöltje Győrben – tudta meg lapunk. Pollreiszt egyelőre nem értük el. A Nyugati Fény szintén úgy tudja, hogy ő lesz a közös jelölt. Glázer Tímea november végén jelentette be, hogy másodszorra már nem fut neki a győri polgármesteri posztért folyó küzdelemnek. Nemes Balázs pedig hétfőn, a Klubrádió műsorában közölte: sikerült közös ellenzéki polgármester-jelöltet állítani, a nevet szerdán teszik közzé.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy január 26-án lesz Győrben az időközi polgármester-választás a helyi választási bizottság pénteki döntése szerint. A határozat indoklása tartalmazza: Borkai Zsolt polgármesteri megbízatása november 8-án lemondással megszűnt, ezért a törvény szerint 120 napon belül, azaz március 7-éig ki kell tűzni az időközi választást úgy, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 70. és 90. nap közé essen. Polgármester-jelöltet ajánlani és bejelenteni december 23-án 16 óráig lehet. Glázer Tímea akkor lapunknak azt mondta, valószínűleg más irányba kell mennie mostantól a tárgyalásoknak, ugyanis az előválasztásra már nem biztos, hogy lesz idő.
Szerző
Frissítve: 2019.12.03. 11:39

Kövér szerint Pozsgay Imre jobb elnök lett volna Göncz Árpádnál

Publikálás dátuma
2019.12.03. 09:51
Kövér László házelnök 2019. október 22-én, a Ludovika Szabadegyetemen
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A házelnök úgy véli, az egykori kommunista, majd fideszes Pozsgay jobban képviselte volna a nemzeti érdekeket Göncznél. Nem ez volt Kövér egyetlen erős mondata.
Kövér Lászlótól már megszokhattuk, hogy időről időre hajmeresztő dolgokat állít; jóformán már meg sem lepődünk azon, ha hülyeségnek nevezi a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerét, a pedofíliához hasonlítja az egynemű párok örökbe fogadási szándékát, vagy lelkészeknek ad választási útmutatót.
A fideszes házelnök azonban így is képes meglepetést okozni: mint az MTI írja, Kövér hétfő este az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában azt fejtegette, hogy „Pozsgay Imre nem lett volna rosszabb köztársasági elnök, mint Göncz Árpád”, és hozzátette, hogy a nemzeti érdekek védelme szempontjából egészen biztosan jobb lett volna, hogyha ő lett volna a köztársasági elnök, és nem Göncz Árpád.
Igen, arról a Pozsgayról van szó, aki politikai pályafutása alatt volt az MSZMP Központi Bizottságának sajtófőnöke, és a központi, majd a politikai bizottság tagja is – aki főtitkári pozíciót viselt a Hazafias Népfrontban, és miniszteri pozíciót kapott Grósz Károly, majd Németh Miklós kormányában.
Pozsgay arról is ismert, hogy 1957-ben, huszonnégy évesen a Petőfi Népébe írt cikkében az 1956-os forradalmat, „színtiszta, steril ellenforradalomnak nevezte – 32 évvel később, a rendszerváltás napjaiban azonban már népfelkelésként beszélt róla.

Pozsgay Imre és Horn Gyula beszélget 1999-ben
Fotó: Népszava archiv
Az egykori kommunista, majd a fideszes pártcsaládba átálló politikusról gondolta tehát úgy Kövér, hogy jobban képviselte volna a nemzeti érdekeket, mint Göncz Árpád, akit '56-os forradalmi tevékenysége miatt a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, és öt évet töltött fogságban, amíg 1963-ban amnesztiával szabadulhatott. Igaz, Göncznek felróható, hogy a rendszerváltás után nem lépett be a Fideszbe – ami a jelek szerint a politikai bűnbocsánathoz, a szennyes tisztára mosásához elengedhetetlen lépésnek számít. Ez pedig a (kezdetben az SZDSZ-eseknél is keményebb liberálisnak számító, majd a polgári oldallal való flört után a szélsőjobbra soroló) fideszesek szemében örök szálka maradt.

Az a baj velünk, hogy nem szeretjük a rendszert

Kövér azonban nem csak a volt köztársasági elnökről fogalmazott sarkosan, hanem a magyarok demokráciához való hozzáállásról is. A felvetés kapcsán, hogy mi maradt itt a Kádár-rendszerből, Kövér László arról beszélt, hogy saját demokratikus államunkhoz való viszonyunk „nem sokban különbözik attól”, mint ahogyan viszonyultunk a Kádár-rendszer utolsó másfél-két évtizedében az akkori elnyomó diktatúrához. Tehát gátlás nélkül kihasználjuk a kiskapukat, kijátsszuk a szabályokat, ha lehetséges. Nem érezzük úgy, hogy ez az állam, ez a rendszer ez a miénk, hiszen szabadon választhatunk négy évenként, tehát mi határozzuk meg, hogy kit választunk a „saját fejünk fölé” – mondta. 
Szerző
Frissítve: 2019.12.03. 10:07