Már csak év végéig lehet fizetni a régi tízezresekkel

Publikálás dátuma
2019.12.03. 13:04

Fotó: Shutterstock
A régi bankjegyeket a bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig lehet díjmentesen beváltani.
Már csak 2019. december 31-ig lehet a készpénzes vásárlásoknál a régi 10 000 forintos bankjegyekkel fizetni, mert december végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonja azokat a forgalomból – közölte a jegybank kedden a honlapján. Mindez azt jelenti, hogy 2020. január 1-től már csak a 2014. december 1. után forgalomba került, megújított 10 000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni. Kiemelték, jelentősen elterjedtek a megújított tízezresek, amelyek a forgalomban levő 10 000 forintos címlet 95 százalékát teszik ki. A 2019. december 31-ig be nem cserélt régi bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók azonos címletű ­törvényes fizetőeszközre.
Szerző
Témák
bankjegyek MNB

Elviszi kutatóközpontját az Egyesült Államokból a Huawei

Publikálás dátuma
2019.12.03. 12:00

Fotó: Stringer / AFP
A vállalat emellett hálózati berendezéseket gyártó üzemet lépesít Európában.
Az Egyesült Államokból Kanadába telepíti át kutatóközpontját és hálózati berendezéseket gyártó üzemet lépesít Európában a Huawei Technologies Co. Ltd – jelentette be a kanadai Globe and Mail lapnak adott interjúban Zsen Cseng-fej, a kínai mobil távközlésiberendezés-gyártó konszern alapító vezérigazgatója. A bejelentésre azt követően került sor, hogy médiaértesülések szerint az Egyesült Államok az amerikai technológiát tartalmazó külföldi alkatrészek szállítására is kiterjeszteni készül az Huawei ellen elrendelt szankciókat. A washingtoni kereskedelmi minisztérium májusban tette a Huaweit „feketelistára”. Amerikai vállalatok ezt követően csak külön engedéllyel léphettek beszállítóként üzleti kapcsolatba a kínai vállalattal.
„A Huawei kutatási és fejlesztési központját elvisszük az Egyesült Államokból és Kanadába telepítjük át”

– fogalmazott a kanadai lapnak adott interjúban Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei).

Bejelentette egyúttal azt is, hogy cége megkezdi mobil távközlési hálózati berendezések gyártását Kínán kívül is. Ennek keretében ötödik generációs hálózati berendezések gyártására üzemet készül létesíteni Európában. A külföldi üzem építésével a Huawei a hálózati berendezéseivel szemben táplált biztonsági aggályokat is el kívánja oszlatni. A Globe and Mail beszámolója szerint a Huawei tavaly 510 millió dollárt fordított amerikai kutató részlegének fenntartására. A Huawei az amerikai részleg alkalmazottainak számát már hatszáz fővel 250-re csökkentette. A Huawei nem reagált a Reuters hírügynökségnek a kanadai lapnak adott interjúval kapcsolatban feltett kérdéseire.
Szerző

A vállalkozók nem ismerik a nyílt bankolást, de félnek tőle

Publikálás dátuma
2019.12.03. 11:00

Fotó: Shutterstock
A bizalmatlanság legfőbb oka az ismeretek hiánya, a megkérdezettek nagy valószínűséggel nincsenek tisztában azzal, hogy harmadik fél abban az esetben férhet hozzá az adataikhoz, ha megszerezte a szükséges engedélyt.
Idén szeptember 14-én életbe léptek az Európai Unió PSD2 irányelvének nyílt bankolással kapcsolatos rendelkezései, amelyek kötelezték a bankokat egy olyan fejlesztői környezet létrehozására, amihez külső szolgáltatók – a megfelelő engedély birtokában – hozzáférhetnek. A direktíva célja, hogy lehetővé tegye harmadik félnek olyan szolgáltatások fejlesztését, amelyek egyszerűbbé és olcsóbbá teszik az online számlázóprogrammal rendelkező ügyfelek vállalkozással, számlázással, pénzügyekkel és bankolással kapcsolatos adminisztrációját és ügyintézését. Habár az elmúlt másfél évben rengeteg helyről lehetett hallani a közelgő változások életbe lépéséről – főleg annak többszöri elhalasztása kapcsán –, az érintettek nagy része még mindig nem elég informált. A Számlázz.hu több mint ezer online számlával rendelkező vállalkozót megkérdező kutatásának eredménye szerint a válaszadók 51 százaléka még soha nem hallott a nyílt bankolásról. 92,8 százalék pedig állítja, hogy a bankjától sem kapott tájékoztatást a változások lényegéről és annak kezdetéről. A nyílt bankolással szembeni bizalmatlanságot jelzi, hogy a kutatás szerint a válaszadók 74 százaléka nem mutatná meg a számlatörténetét egy idegennek. A bizalmatlanság legfőbb oka az ismeretek hiánya, a megkérdezettek nagy valószínűséggel nincsenek tisztában azzal, hogy harmadik fél abban az esetben férhet hozzá az adataikhoz, ha megszerezte a szükséges engedélyt. Ehhez pedig közel banki szintű biztonsági követelményeknek kell megfelelniük. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a fenti arány jelentősen csökken, ha a számlatörténet „megmutatása” azzal járna, hogy a megkérdezettek olcsóbban bankolhatnak, vagy olyan szolgáltatásokat kapnak, amelyekkel időt spórolnak. Ez esetben a válaszadóknak már csak 53 százaléka nem mutatná meg a számlatörténetét egy idegennek. A kutatásban részt vevő vállalkozók nagy részének, 67 százalékának vannak félelmei a nyílt bankolás bevezetésével kapcsolatban. Legtöbben attól félnek, hogy visszaélnek az adataikkal, ezt a lehetőséget a válaszadók 82 százaléka jelölte meg. Pozitív hatásként a legtöbben azt várják, hogy olyan szolgáltatásokat fognak kapni, amelyek kényelmesebbé és gyorsabbá teszik a vállalkozói munkájukat és az ügyintézést. Habár a legtöbb hazai bank igyekezett betartani a határidőt és hozzáférhetővé tenni egy olyan felületet és annak leírását tartalmazó dokumentációt, amihez külső szolgáltatók csatlakozhatnak néhány kivételtől eltekintve nagy részük nem teljesítette a törvényben előírtakat. Ugyan mind a tizennégy hazai bank megnyitotta a tesztkörnyezetét, a legtöbb felületén csak a dokumentáció érhető el, a tesztelésre nincs lehetőség. Vállalati oldalon sem tolonganak a jelentkezők: eddig mindössze négy fintech cég szerezte meg a Magyar Nemzeti Banktól az engedélyt, melynek értelmében – az ügyfelek hozzájárulása után – hozzáférhetnek az ügyfelek banki adataihoz annak érdekében, hogy olcsóbb és egyszerűbb digitális pénzügyi szolgáltatásokat nyújtsanak számukra. 
Szerző