Szinte biztos: ez az eddigi legmelegebb évtized

Publikálás dátuma
2019.12.04. 13:13

Fotó: RENAULT Philippe / hemis.fr / AFP
Már most "szinte biztosak" a szakemberek abban, hogy a 2010-2019 közötti átlaghőmérséklet a Föld eddigi legmelegebb évtizedévé teszi az idén véget érő időszakot.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által bemutatott adatok szerint az idei év sorozatban a második vagy harmadik legmelegebb év a rendszeres mérések kezdete óta. Ha a számok továbbra is változatlanok maradnak, a 2015-2019 közötti időszak a valaha feljegyzett legmelegebb ötéves periódus. A kivételes mértékű globális melegedést az üvegházhatású gázok kibocsátása okozza a WMO közlése szerint. A szervezet State of the Global Climate (A világ klímájának állapota) című 2019-es jelentése az októberig tartó időszakot elemzi, amikor a globális középhőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal emelkedett az 1850-es szint fölé. Az 1980-as évek óta minden évtized melegebb, mint az azt megelőző.
 A világ számos részén volt szokatlan hőség idén. Dél-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia és Óceánia melegebb volt a korábbinál, míg Észak-Amerika egyes régiói a szokásosnál hidegebbek voltak. Európát júniusban és júliusban érte el egy-egy nagy hőhullám, Franciaországban országos rekord született: június 28-án 46 Celsius-fokos meleget mértek. Országos hőségrekord dőlt meg Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban és Nagy-Britanniában - írja a BBC.com. 
A WMO az elmúlt 10 évben tapasztalt rekordhőmérsékleteket egyértelműen összekapcsolja az üvegházhatású gázok kibocsátásával, amely az emberi tevékenység, többek között az autóvezetés, a fakitermelés és a széntüzelés következménye. A szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja 2018-ban rekordokat döntött.  
A WMO közlése szerint a felmelegedés próbára teszi a természetet. Mindkét sarkvidéken olvad a jég, a tengerszint emelkedése pedig felgyorsult a műholdas mérések 1993-as kezdete óta. Az üvegházhatású gázok által generált hő nagy része az óceánokba kerül. A vizek emiatt sokkal savasabbak lettek, a tengeri hőhullámok pedig egyre gyakoribbá válnak. Amellett, hogy kárt tesz a természetben, a megnövekedett hőmérséklet az emberekre is hatással van, a hőhullámok különösen az idősebbeknek jelentenek kockázatot. "A régebben évszázadonként egyszer előforduló hőhullámok és áradások egyre gyakoribb eseményekké válnak. A Bahamáktól Japánon át Mozambikig számos ország szenved trópusi ciklonoktól. Erdőtüzek pusztítanak az Északi-sarkkörön és Ausztráliában is" - mondta el Petteri Taalas, a WMO vezérigazgatója. 
A jelentést az ENSZ hétfőn Madridban kezdődött kéthetes klímakonferenciáján (COP25) mutatták be.
Szerző

WHO: Egészségkárosító is a klímaváltozás

Publikálás dátuma
2019.12.04. 10:22

Fotó: ARIF ALI / AFP
Egyre többen szenvednek hőstressztől, a szélsőséges időjárás hatásaitól és a szúnyogok által terjesztett betegségektől, az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordított büdzsé mégis kevesebb, mint 1 százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz.
A klímaváltozás jelentős egészségkárosító hatással bír - mutatott rá friss jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint bár egyre többen szenvednek hőstressztől, a szélsőséges időjárás hatásaitól és a szúnyogok által terjesztett betegségektől, az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordított büdzsé mégis kevesebb, mint 1 százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz.
Az ENSZ-szervezet, amely a hétfőn Madridban megkezdődött kéthetes klímakonferencia (COP25) másnapján tette közzé jelentését, a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását célzó intézkedések megvalósítására szólította fel a világ kormányait, rámutatva, hogy csupán a légszennyezettség csökkentésével évente egymillió életet lehetne megmenteni.
"Az egészségünk is megsínyli az éghajlatváltozást. Hogy miért? Mert a tüdőnk, az agyunk, a szív- és érrendszerünk megszenvedi a klímaváltozás kiváltó okait, amelyek átfedésben vannak a légszennyezettség okaival" - mondta Maria Neira, a WHO környezetügyi, klímaváltozási és egészségügyi részlegének igazgatója. A szakember szerint mindezek ellenére az éghajlatváltozás elleni fellépésre szánt büdzsé kevesebb, mint egy százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz, ami 
"teljesen felháborító".

 Az üvegházhatású gázok kibocsátása tavaly rekordszintet ért el, aminek nyomán a klímaszakértők arra figyelmeztetnek, hogy a globális átlaghőmérséklet jelentősen növekedhet az évszázad folyamán, "széles körű és pusztító" következményeket maga után vonva.
"A WHO úgy véli, hogy a klímaváltozás lehet a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése"

- hangsúlyozta Diarmid Campbell-Lendrum, a WHO szakértője.

"Ennek oka, hogy hacsak nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, akkor továbbra is aláaknázzuk az élelmiszer- és ivóvíz-ellátásunkat, rontjuk a levegő minőségét, egyszóval minden olyan tényezőt, amelyre szükségünk van a népességünk jó egészségének fenntartásához" - jegyezte meg a szakértő. Campbell-Lendrum szerint a légszennyezettségnek és a klímaváltozásnak ugyanaz a forrása. 
A WHO becslései szerint több mint hétmillió ember hal meg évente bel- és kültéri légszennyezettség miatt.

Szerző

Büdös, fehér hab lepte el India kedvelt tengerpartját

Publikálás dátuma
2019.12.03. 13:17

Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Bár a monszun után minden évben előfordul, szakértők szerint most különösen súlyos a helyzet. Orvosok figyelmeztettek, a szennyvízből képződött hab mérgező is lehet
Akár mérgező is lehet a büdös, fehér hab, amely India egyik leghíresebb tengerpartját lepte el. Az orvosok figyelmeztetése ellenére sokan megközelítik, erős szaga ellenére a gyerekek boldogan játszanak, fényképezkednek a habokban, amely akár bőrproblémákat okozhat – írta az AFP.  
Monszun idején korábban is képződött hab a Csennainál lévő Marina Beachen, de most különösen súlyos a helyzet. A hatóságok több helyen is mintát vettek a tengerpartot több kilométer hosszan fedő anyagból, amely két éve tömeges halpusztulást okozott. Szakértők szerint idén is ez történhet, a lapnak egy halász elmondta, már most kevesebben vásárolnak halat.
A szakértők szerint az elmúlt napok heves esőzése moshatta a tengerbe a feldolgozatlan szennyvizet és foszfátot, ez vezethetett a többnyire mosószer-maradékokból álló habtenger kialakulásához.
Csennai területén a szennyvíznek csak a 40 százalékát tudják megfelelően feldolgozni, a maradék a tengerbe áramlik. A kutatók szerint a tengerszint emelkedésével egyre nagyobb lesz a probléma a népszerű, hétvégente több tízezer ember által is látogatott tengerparton.
Szerző
Témák
India tengerpart