Kína;ujgurok;

Horrorisztikus eszközökkel egészítené ki Kína a tömeges megfigyelési rendszerét

Köztörvényes bűnözők vagy akár disszidensek felkutatását segítő technológiát fejlesztenek az ázsiai szuperhatalomban. Tudósok vizsgálják, hogy hogyan lehet rekonstruálni egy személy arcvonásait DNS-mintájuk alapján. Ehhez a hatóságilag üldözött ujgur népcsoport tagjaitól gyűjtenek genetikai mintákat.

Lerombolt lakónegyedet és újonnan épített hipermodern igazságügyi DNS-laboratóriumot talált a New York Times a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen található Tumsukban. Az amerikai lap két újságírója az úgynevezett DNS-fenotipizálással kapcsolatos kínai kutatásoknak próbált utánajárni. Az eljárás segítségével a genetikai minták alapján bárki hozzávetőleges kinézetét rekonstruálni lehet. Az amerikai nyomozók már használják ezt a technológiát, Marylandben egy emberölés áldozatát, Észak-Karolinában pedig egy gyilkosság gyanúsítottját is így azonosították. Egyes tudósok hangsúlyozzák, hogy az eljárásnak megvannak a maga korlátai, a nem genetikai alapú változások (például a súlyingadozások vagy az arcszőrzet) nem megjósolható.

New York Times mindenesetre arról ír, hogy Kína esetében súlyos aggályokat vet fel a DNS-fenotipizálás a hatóságok ujgurok elleni brutális fellépése miatt 

A lap szerint egyre több tudós és emberi jogi aktivista aggódik amiatt, hogy a pekingi kormány a nemzetközi tudományos közösség nyitottságával visszaélve, megkérdőjelezhető genetikai kutatásokat végez.

Az újság emlékeztet: a kínai hatóságok vizsgálják, hogyan lehet az arcfelismerő technológiával meghatározni egy-egy ember etnikumát, illetve azt is, hogy a DNS-alapján hogyan állapíthatják meg, hogy valaki az ujgur kisebbséghez tartozik-e. A fenotipizálással kapcsolatos kutatások valószínűleg ezt a két eljárást próbálják kiegészíteni.

Egy tanulmányban például 612 tumsuki ujgur férfinek vetették össze az arcvonásait és genetikai jellemzőit. A kutatás a Human Genetics című nemzetközi tudományos lapban jelent meg, a New York Times azonban valószínűtlennek tartja, hogy a tanulmány alanyai saját, szabad akaratukból szolgáltattak DNS-mintákat. 

Az újság helyszínre utazó riportereit már a reptéren rendőrök hallgatták ki, majd útjuk során a hatóságok folyamatosan szemmel tartották, így egyetlen helyit sem tudtak meginterjúvolni.

Emberi jogi aktivisták és az üldöztetés elől elmenekült ujgurok arról számoltak be, hogy a kínai hatóságok DNS-mintákat, valamint egyéb személyes ismertetőjegyeket és adatokat gyűjtöttek a kötelező egészségügyi vizsgálatok során.

A kínai állam azonban azt is tagadja, hogy elnyomná vagy bármilyen módon negatívan megkülönböztetné az ujgurokat. Peking hivatalos álláspontja szerint Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen „terrorellenes intézkedéseket” hajt végre, amelyet a Nyugat megpróbál befeketíteni. A tumsuki egészségügyi bizottság vezetője pedig azt nyilatkozta a New York Timesnak, hogy a városban senkitől sem vettek DNS-mintákat az ingyenes vizsgálatok alatt.

Kína mindenesetre – még az ujguroktól elvonatkoztatva is – a világ legnagyobb genetikai adatbázisával rendelkezik, több mint 80 millió ember DNS profilját tartják nyilván. Mindeközben pedig az ázsiai szuperhatalom folyamatosan bővíti a világ egyik legkiterjedtebb tömeges megfigyelő rendszerét. 

A kínai közbiztonsági minisztérium szerint jövőre már csaknem 626 millió térfigyelő kamera fog üzemelni az országban – és az eszközök egy jelentős része képes az automatikus arcfelmerésre.

A már kiépített megfigyelő rendszer és a DNS-fenotipizálás esetleges ötvözésével a kommunista állampárt még szorosabb kontrollt gyakorolhatna a társadalom felett.