Előfizetés

Kémbotrány barátok közt: sosem volt ennyire kétséges a szerb-orosz kapcsolatok jövője

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.12.05. 09:00
Putyin és Vucic Szocsiban úgy tett, mintha mi sem történt volna
Fotó: SHAMIL ZHUMATOV / AFP
Bár Belgrád aligha mondhat le a Kreml támogatásáról, érezhetően megrendült a szerb kormány bizalma Oroszországban a közelmúltbeli kétes ügy miatt.
Szakértők azt találgatják, miként befolyásolhatja a legutóbbi kémügy Szerbia és Oroszország kapcsolatát. Mi is történt valójában? A Youtube-on még november 17-én jelent meg egy felvétel, ami Georgij Kleban orosz diplomatát mutatta, amint csomagokat cserél ki egy szerb, a sajtóban Z. K. monogrammal emlegetett szerb hivatalnokkal. A felvételt egy bizonyos „Kdjuey Lskduf” jegyezte, ilyen néven egy Gmail postafiókból is elküldték a képsorokat. Aleksandar Vucic elnök napokkal később megerősítette, orosz kémakcióról volt szó, ezért hivatalába kérette Oroszország Szerbiába akkreditált nagykövetét. Hogy mennyire nagy felfordulást keltett az eset Belgrádban, jelzi: még a szerb kormány egyik legoroszbarátabb tagja, Alekszandar Vulin is rendkívül súlyos helyzetről tett említést. Az, hogy a titokban rögzített videofelvétel egyáltalán megjelenhetett a neten, ráadásul több szögből is megörökítették a két személyt, azt jelzi: Belgrádban nem mindenki lelkendezik amiatt, hogy Oroszország mind nagyobb befolyásra törekszik a Balkánon. Ez a kérdés most ráadásul különösen időszerű. Miután Emmanuel Macron köztársasági elnök miatt nem kezdte meg az Európai Unió a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, eleve lelassul a bővítés folyamata. S bár Belgráddal már 2014-ben megnyitották az első fejezetet, ez a lassulás nyilvánvalóan a szerbek uniós közeledésére is hatással lesz. Sokan úgy vélik, az EU ezzel Oroszország karjaiba löki Szerbiát. A felvétel időzítése talán nem a véletlen műve. Amiatt kerülhetett fel a videomegosztó portálra a hatalmas botrányt keltett felvétel, mert Szerbiában sokan éppen attól félnek, hogy Oroszország minden korábbinál jobban befolyásolni akarja az ország életét. A felvételt nem a szerb hírszerzés, hanem a belbiztonsági szolgálat készítette – közölte Vucic. A felvételen szereplő Georgij Kleban katonai attaséhelyettesként szolgált a belgrádi orosz nagykövetségen, s időközben elhagyta a szerb fővárost. A szerb férfi pedig az ország hadseregének volt tagja. Vucic elnök felettébb rossz néven vette Moszkva nyomulását, feltette a költői kérdést, miért volt erre szükség, amikor a két ország viszonya kiválónak számított és Szerbia nem is volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. „Nem látok az egészben semmiféle logikát” – jelentette ki a szerb nemzetbiztonsági tanács ülését követően. Hozzátette, hazája soha egyetlen lépést sem tett, amellyel veszélybe sodorná a két ország barátságát. A botrány három héttel azután tört ki, hogy a két ország hadserege október végén egyhetes közös hadgyakorlatot tartott „Szláv pajzs” néven. Néhány nappal korábban pedig Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Belgrádba látogatott, ahol megerősítette: hazája Szerbia részének tartja Koszovót. A Moscow Times szerint Belgrádnak éppen emiatt szüksége is van Oroszországra, amely az ENSZ BT állandó tagja. Vucic hintapolitikát folytat az Európai Unió és Oroszország között. Bár rendre azt hangoztatja, hazája prioritása az uniós csatlakozás, de az orosz támogatás valóban rendkívül fontos számára, s nem csak a katonai megállapodás, Koszovó ügye, vagy a tradicionális szláv kapcsolatok miatt. Azért is, mert Szerbia energiaellátása Oroszországtól függ. Nemrégiben ráadásul szabadkereskedelmi megállapodás született Szerbia és a Moszkva által fémjelzett Eurázsiai Gazdasági Unió között. A különleges kapcsolat oka az is, hogy a szerbek körében kivételes népszerűségnek örvend Vlagyimir Putyin. Az orosz elnököt jobban kedvelik Szerbiában, mint saját hazájában. Amikor az év elején Belgrádba látogatott, hatalmas népünnepély fogadta, igaz, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) buszok tucatjaival szállította akkor az embereket vidékről a fővárosba. Nem kérdés, hogy a kémügy szóba kerül Vucic és Putyin soron következő, december 4-én esedékes találkozóján is. Ez lesz a 17. találkozójuk egymással. Az orosz fél igyekezett kicsinyíteni a kémügy jelentőségét, Maria Zaharova külügyi szóvivő szerint csak provokációról van szó és rendszeresen fordul elő, hogy a kétoldalú találkozók előtt „egyes erők” feszültséget akarnak kelteni a két ország viszonyában. Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője is azt emelte ki, mennyire jó, „testvéri” a két ország kapcsolata. Vihar egy kanál vízben? Ez alkalommal azért többről van szó. Hiába próbálja kisebbíteni a Kreml az ügy jelentőségét, érezhetően feszültebbé vált ez a kapcsolat függetlenül attól, hogy Szerbiának minden szempontból lételeme az oroszok támogatása.  

Mosolydiplomácia

Stratégiai partnerség van Oroszország és Szerbia között, olyan, amit nap mint nap megerősít a két fél – jelentette ki Vlagyimir Putyin tegnap, amikor Szocsiban fogadta Szerbia elnökét, Aleksandar Vucicot. A két államfő látványosan törekedett hangsúlyozni a két ország jó kapcsolatát, azt, hogy ezen semmit sem változtatott a kémbotrány. Vucic megköszönte az orosz elnöknek azt az állandó támogatást, amelyet Szerbiának nyújt a területi integritása és a nemzeti érdekei tekintetében, vagyis tulajdonképpen azért mondott köszönetet, hogy Oroszország nem ismeri el Koszovó függetlenségét. A szerb elnök hangsúlyozta, egyáltalán nem optimista azzal kapcsolatban, hogy végső kompromisszumos megoldás születik Belgrád és Pristina között. Vucic még kedden megérkezett Szocsiba. A szerb küldöttségben helyet kapott az építésügyi, a védelmi és a bányászati miniszter, valamint a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője. A tárgyalások ismertetett témái között nem szerepel a kémbotrány. A hivatalos változat szerint a két államfő a koszovói helyzetről, a Nyugat-Balkánt érintő kérdésekről, valamint arról egyeztetett, miként látják az európai politika alakulását. A találkozó középpontjában pedig az Oroszország által támogatott szerbiai projektek, valamint a földgáz ellátás állt.   

BUDAPEST SZTÁRMIGRÁNSA - Gruevszkit korrupcióért ítélték el
Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP

Kavarás a zavaros Balkánon

Nem kérdés, hogy a Szerbiában történtek nem az első és nem is az utolsó próbálkozás volt Oroszország részéről arra, hogy kémet próbál beszervezni a balkáni térségben. A legnagyobb a Kremlhez köthető kémbotrány a Balkánon 2016-ban, Montenegróban tört ki, amikor Podgorica azzal vádolta az orosz katonai hírszerzést, hogy puccsal akarta megdönteni a Milo Djukanovic- adminisztráció hatalmát, a szerb párti ellenzék támogatásával. Moszkva tagadta az állítást azt közölvén, hogy ez csak „oroszellenes paranoia”, idén májusban azonban egy montenegrói bíróság az ügy kapcsán távollétében ítélt el két orosz hírszerzőt, Eduard Sismakovot és Vlagyimir Popovot, 15, illetve 12 évi szabadságvesztésre. A per során 11 szerb és montenegrói személyt is bűnösnek találtak, köztük két ellenzéki vezetőt – emlékeztetett a Balkan Insight. A nyomozás során egy húsz fős csoport tagjait tartóztatták le, közöttük volt Bratislav Dikic, a szerb csendőrség egykori vezetője. A montenegrói ügy meglehetősen titokzatos volt, az ellenzék úgy vélte, Milo Djukanovic célja csak az, hogy ellenségképet kreáljon a 2016. október 16-án megrendezett parlamenti választás előtt és így biztosítsa a helyi belpolitikát már évtizedek óta uraló Szocialisták Demokrata Pártja (DPS) győzelmét. Valójában mind a mai napig nem lehet teljesen tisztán látni ebben az ügyben. Sok elemző megkérdőjelezi a Kreml szerepét. Az amerikai Foreign Policy Research Institute kutatóintézet 2018. júliusi jelentésében úgy vélte, Moszkva bármire hajlandó azért, hogy megdöntse Djukanovicék hatalmát. A podgoricai kormány előzőleg azzal vádolta Oroszországot, meg akarja akadályozni Montenegró NATO-csatlakozását. A kis balkáni állam 2017 júniusa óta tagja az észak-atlanti szövetségnek. Görögországban tavaly nyáron tört ki kémbotrány. Athén két orosz diplomatát utasított ki az országból, akiket azzal vádoltak, hogy meg akarják torpedózni az Athén és Szkopje közötti megállapodást a névvitáról. Görög jelentések szerint orosz befolyás állt a fővárosban a megállapodás ellen rendezett tüntetések mögött. A megegyezés nyomán Macedóniát Észak-Macedóniára keresztelték át, s így az ország ezzel zöld utat kapott a NATO-csatlakozásra. Oroszország az Egyesült Államokat vádolta azzal, hogy oroszellenes hangulatot kelt Görögországban. Ugyanakkor röviddel később Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök azzal vádolta az oroszbarát erőket, hogy erőszakot akar kirobbantani Szkopje utcáin. (Az ellenzéki, konzervatív VMRO-DPMNE, amelynek az élén egykor a Magyarországra szökött Nikola Gruevszki volt kormányfő állt, meglehetősen oroszbarát.) Zaev azt is állította, hogy az oroszok 13 ezer és 21 ezer dollár közötti összeget fizettek macedónoknak, hogy erőszakos cselekményeket szítsanak országában. Szintén kémügy árnyékolta be Bulgária és Oroszország viszonyát. Idén szeptemberben egy oroszbarát civil szervezet vezetője, Nyikolaj Malinov volt parlamenti képviselő bukott le azzal, hogy Oroszországnak kémkedett. A férfit pénzmosással vádolták, valamint azzal, hogy államtitkokat szivárogtatott ki két orosz szervezetnek, köztük a Stratégiai Tanulmányok Orosz Intézetének. Malinov minden vádat tagadott. Az ügyészség jelenleg azt vizsgálja, a bolgár férfi milyen kapcsolatban állt az orosz médiamogullal, Konsztantyin Malofejevvel és a már nem működő Bolgár Társasági és Kereskedelmi Bank egykori vezetőjével, Cvetan Vasziljevvel. Malofejevet az Egyesült Államok és az Európai Unió is beutazási tilalommal sújtotta az Ukrajna destabilizálására tett kísérletei miatt. 

Szabad szemmel: Trump ügyvédje pont Budapesten kavart az egész botrány kulcsfigurájává vált ukrán ügyésszel

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.12.05. 06:47

Nemzetközi sajtószemle, 2019. december 5.
New York Times Miközben szorul a hurok az amerikai elnök körül az alkotmányos vádemelési eljárás során, személyes ügyvédje két napja minden előzetes bejelentés nélkül Budapesten találkozott azzal a volt ukrán ügyésszel, aki az egész történet egyik kulcsfigurájává lépett elő, valamint két másik egykori ukrán tisztségviselővel is. Hogy miért éppen a magyar fővárosban, az e pillanatban nem világos, mert utána továbbment Ukrajnába, de ha már itt volt, akkor Guilianit vendégül látta egy vacsorára az Egyesült Államok nagykövete. A jogász felmentő bizonyítékokat igyekszik gyűjteni a Biden-ügyben, hiszen az egész botrányt az robbantotta ki, hogy úgy néz ki: a Fehér Ház gazdája megzsarolta az ukrán államfőt, mert arra akarta rávenni, hogy az szolgáltasson adatokat volt alelnök és a fia ukrajnai üzleti ténykedéséről. Az utazás másik célja az volt, hogy egy konzervatív tengerentúli kábeltévé további részeket forgasson ahhoz a dokumentumfilm-sorozatához, amely Trump igazát próbálja bizonyítani. Olyanokat szólaltat meg, akiket a vizsgálatot irányító demokraták nem hívtak meg tanúként. Ám a budapesti és kijevi látogatás aggályokat váltott ki a washingtoni Külügyminisztériumban, hiszen Guiliani nyakig benne van az ügyben. Ő azonban semmi rosszat nem lát a dologban, mert szerinte csupán a védence érdekében jár el a hamis vádak megcáfolására. Azt azonban nem árulta el, Trump tud-e a próbálkozásról. A jelentés hozzáteszi, hogy a nagykövet Trump és a jogász régi barátja, illetve munkatársa, aki a tekintélyelvű Orbán Viktor kegyeit keresi. Utóbbi pedig a májusban, a Fehér Házban tett látogatás során muníciót szállított az elnök ukránellenes nézeteihez.  
Financial Times A hongkongi egyetem Európa-tanszékének egyik tanársegéde ellenvéleményt jelentett be az EBRD vezető közgazdászának minap megjelent cikkével szemben, miután az arra hívta fel a figyelmet, hogy a kelet-európai államoknak javítaniuk kell a kormányzás szintjén a demokrácia védelmében, illetve a népességszám csökkenésének megállítására, különben sosem érik el a nyugati jólétet. Az olvasói levélben Stefan Auer elismeri: lehet, hogy Orbán Viktor valóban az illiberális demokrácia bajnokának szerepében tetszeleg, ám Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédben elismerte, hogy elkúrták, mert a gazdasági reformok helyett csak hazudtak. Vagyis ennyit a jó kormányzásról, miközben a rendszerváltást követően két évtizeden át kedvezően alakult a magyar növekedés. Azon kívül a demográfiai gondokat nem a populizmus okozza, hanem az, hogy az uniós tagság folytán bárki elköltözhet máshová, ahelyett, hogy odahaza küzdene a jobb jövőért. Ennél fogva a demagóg vezetők kisebb ellenállásba ütköznek saját országukban.  
Economist A liberalizmus híveinek életük legfontosabb harcára kell készülniük, ha meg akarják védeni a nyílt társadalmat. Erre figyelmeztet egy amerikai történész, akinek most jelent meg könyve „Mi a liberalizmus? Egy nemes eszme múltja, jelene és ígérete” címmel. James Traub az interjúban rámutat, hogy napjainkban az emberi méltóság és szabadság folyamatos támadásoknak van kitéve, veszélybe került az igazság eszménye. Merthogy a világban nulla összegű játszmákban gondolkodnak. Így pl. annyi migráns próbál meg bejutni a liberális társadalmakba, hogy az megrémítette az ott élőket a saját jövőjük miatt. Azon kívül az ésszerű liberális gondolkodásmódot veszélyezteti, hogy egyre inkább elvész a hit a tudomány, a tények, a tapasztalok és a magának a józan észnek az elveiben. Az olyan vezetők, mint Trump és Orbán egyszerű válaszokat kínálnak a polgárok gazdasági és kulturális aggodalmaira. Azért győznek, mert a közönségük immár nem fogadja el az értelmes válaszokat. Lehet érte okolni a közösségi médiát, vagy saját magunkat. A szerző a liberalizmus megmentésére – legalábbis angolszász területen – azt javasolja, hogy meg kell reformálni a felsőoktatást, a szakmai képzést, emelni kell a minimálbéreket, meg kell újítani a szakszervezeteket és progresszív adókkal kell csökkenteni az egyenlőtlenségeket. De hogy az értelem miként nyerheti vissza az emberek bizalmát, arról fogalma sincsen.  
Süddeutsche Zeitung A legfontosabb francia külpolitikai elemző intézet igazgatóhelyettese nem hiszi, hogy Marcon legutóbbi kijelentései akár a NATO, akár az EU javára válnának. Bruno Tertrais, a Stratégiai Kutatások Alapítvány képviseletében még akkor is fenntartja véleményét, ha a jelek szerint Trump a minap éppen azért nyilatkozott kedvezően a katonai szövetségről, mert előzőleg a francia államfő agyhalottnak minősítette azt. Ám ügy tűnik, hogy a szövetség jól van, csak éppen a transzatlanti kapcsolatok küszködnek nehézségekkel. Minden bizonnyal éppen erre utalt a francia politikus – mutat rá az interjúalany. A szakértő nem ért egyet azzal, hogy Macron közeledni kíván Oroszországhoz és hogy szerinte nem Moszkva az ellenség, hanem a terrorizmus. Meg hogy egyébként is Kína jelenti a nagy veszélyt, ezért az oroszokat vissza kell venni az európai népek családjába. Az ilyen véleménnyel nem lehet megnyerni Közép- és Kelet-Európa támogatását. Mert lehet, hogy Magyarország és Törökország helyesli, meg még egy-két déli állam, de az biztos, hogy a többség mást gondol a NATO-ban. Azon kívül amíg olyan kiszámíthatatlan államférfiak vannak hatalmon, mint Trump és Erdogan, illetve Macront is ideszámítva ennyire rombolnak, addig aligha lehetséges az egyetértés a szervezeten belül. Az európai védelmi képesség megteremtésének ötlete ugyanakkor mindaddig életképtelen, amíg a németek nem hajlandóak érdemi katonai szerepvállalásra.     

Orosz kémek támaszpontként használhatták a francia Alpokat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.04. 22:12
Képünk illusztráció
Fotó: JEFF PACHOUD / AFP
Az orosz katonai felderítés emberei rejtőztek az Alpokban, innen indulhattak szabotázsakciókra, de akár bérgyilkos akciókra is a Le Monde szerint.
Tizenöt orosz kém használta támaszpontként a francia Alpok településeit egész Európa területén végrehajtott különböző  műveletekhez -  idézi az MTI a Le Monde című francia napilap értesüléseit.
Az újság csütörtöki kiadásában – amelyből hírügynökségek szerdán előzetesen ismertettek részleteket – azt állítja, hogy a kémek az orosz katonai felderítés (GRU) ügynökei voltak. A lap szerint a hírszerzőknek bérgyilkosságok és szabotázsakciók elkövetése mellett üzenetek átadására szolgáló titkos postafiókok fenntartása volt a feladatuk.
A kémek egyike állítólag részt vett abban a meghiúsult merényletben, amelyet tavaly március 4-én követtek el az angliai Salisburyben Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen. A nyugati hírszerzéseknek a Szkripal-ügyben folytatott nyomozásai vezettek az orosz kémek nyomára.
A francia lap úgy tudja,az ügynökök 2014 és 2018  között több olyan  kisebb délkelet-franciaországi településen is megfordultak, mint Annemasse, Chamonix és Évian. A hírszerzők a többi között Bulgáriában, Moldovában és Montenegróban tevékenykedtek, de Franciaországban nem. A Le Monde szerint a hatóságoknak nem sikerült sem fegyvereket, sem más, a kémtevékenységgel kapcsolatos anyagot lefoglalniuk.