orosz kémügy;Szerbia;

2019-12-05 09:00:00

Kémbotrány barátok közt: sosem volt ennyire kétséges a szerb-orosz kapcsolatok jövője

Bár Belgrád aligha mondhat le a Kreml támogatásáról, érezhetően megrendült a szerb kormány bizalma Oroszországban a közelmúltbeli kétes ügy miatt.

Szakértők azt találgatják, miként befolyásolhatja a legutóbbi kémügy Szerbia és Oroszország kapcsolatát. Mi is történt valójában? A Youtube-on még november 17-én jelent meg egy felvétel, ami Georgij Kleban orosz diplomatát mutatta, amint csomagokat cserél ki egy szerb, a sajtóban Z. K. monogrammal emlegetett szerb hivatalnokkal. A felvételt egy bizonyos „Kdjuey Lskduf” jegyezte, ilyen néven egy Gmail postafiókból is elküldték a képsorokat. Aleksandar Vucic elnök napokkal később megerősítette, orosz kémakcióról volt szó, ezért hivatalába kérette Oroszország Szerbiába akkreditált nagykövetét. Hogy mennyire nagy felfordulást keltett az eset Belgrádban, jelzi: még a szerb kormány egyik legoroszbarátabb tagja, Alekszandar Vulin is rendkívül súlyos helyzetről tett említést.

Az, hogy a titokban rögzített videofelvétel egyáltalán megjelenhetett a neten, ráadásul több szögből is megörökítették a két személyt, azt jelzi: Belgrádban nem mindenki lelkendezik amiatt, hogy Oroszország mind nagyobb befolyásra törekszik a Balkánon. Ez a kérdés most ráadásul különösen időszerű. Miután Emmanuel Macron köztársasági elnök miatt nem kezdte meg az Európai Unió a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, eleve lelassul a bővítés folyamata. S bár Belgráddal már 2014-ben megnyitották az első fejezetet, ez a lassulás nyilvánvalóan a szerbek uniós közeledésére is hatással lesz. Sokan úgy vélik, az EU ezzel Oroszország karjaiba löki Szerbiát.

A felvétel időzítése talán nem a véletlen műve. Amiatt kerülhetett fel a videomegosztó portálra a hatalmas botrányt keltett felvétel, mert Szerbiában sokan éppen attól félnek, hogy Oroszország minden korábbinál jobban befolyásolni akarja az ország életét. A felvételt nem a szerb hírszerzés, hanem a belbiztonsági szolgálat készítette – közölte Vucic.

A felvételen szereplő Georgij Kleban katonai attaséhelyettesként szolgált a belgrádi orosz nagykövetségen, s időközben elhagyta a szerb fővárost. A szerb férfi pedig az ország hadseregének volt tagja.

Vucic elnök felettébb rossz néven vette Moszkva nyomulását, feltette a költői kérdést, miért volt erre szükség, amikor a két ország viszonya kiválónak számított és Szerbia nem is volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. „Nem látok az egészben semmiféle logikát” – jelentette ki a szerb nemzetbiztonsági tanács ülését követően. Hozzátette, hazája soha egyetlen lépést sem tett, amellyel veszélybe sodorná a két ország barátságát.

A botrány három héttel azután tört ki, hogy a két ország hadserege október végén egyhetes közös hadgyakorlatot tartott „Szláv pajzs” néven. Néhány nappal korábban pedig Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Belgrádba látogatott, ahol megerősítette: hazája Szerbia részének tartja Koszovót. A Moscow Times szerint Belgrádnak éppen emiatt szüksége is van Oroszországra, amely az ENSZ BT állandó tagja.

Vucic hintapolitikát folytat az Európai Unió és Oroszország között. Bár rendre azt hangoztatja, hazája prioritása az uniós csatlakozás, de az orosz támogatás valóban rendkívül fontos számára, s nem csak a katonai megállapodás, Koszovó ügye, vagy a tradicionális szláv kapcsolatok miatt. Azért is, mert Szerbia energiaellátása Oroszországtól függ. Nemrégiben ráadásul szabadkereskedelmi megállapodás született Szerbia és a Moszkva által fémjelzett Eurázsiai Gazdasági Unió között.

A különleges kapcsolat oka az is, hogy a szerbek körében kivételes népszerűségnek örvend Vlagyimir Putyin. Az orosz elnököt jobban kedvelik Szerbiában, mint saját hazájában. Amikor az év elején Belgrádba látogatott, hatalmas népünnepély fogadta, igaz, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) buszok tucatjaival szállította akkor az embereket vidékről a fővárosba.

Nem kérdés, hogy a kémügy szóba kerül Vucic és Putyin soron következő, december 4-én esedékes találkozóján is. Ez lesz a 17. találkozójuk egymással. Az orosz fél igyekezett kicsinyíteni a kémügy jelentőségét, Maria Zaharova külügyi szóvivő szerint csak provokációról van szó és rendszeresen fordul elő, hogy a kétoldalú találkozók előtt „egyes erők” feszültséget akarnak kelteni a két ország viszonyában. Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője is azt emelte ki, mennyire jó, „testvéri” a két ország kapcsolata.

Vihar egy kanál vízben? Ez alkalommal azért többről van szó. Hiába próbálja kisebbíteni a Kreml az ügy jelentőségét, érezhetően feszültebbé vált ez a kapcsolat függetlenül attól, hogy Szerbiának minden szempontból lételeme az oroszok támogatása.  

Kavarás a zavaros Balkánon

Nem kérdés, hogy a Szerbiában történtek nem az első és nem is az utolsó próbálkozás volt Oroszország részéről arra, hogy kémet próbál beszervezni a balkáni térségben. A legnagyobb a Kremlhez köthető kémbotrány a Balkánon 2016-ban, Montenegróban tört ki, amikor Podgorica azzal vádolta az orosz katonai hírszerzést, hogy puccsal akarta megdönteni a Milo Djukanovic- adminisztráció hatalmát, a szerb párti ellenzék támogatásával. Moszkva tagadta az állítást azt közölvén, hogy ez csak „oroszellenes paranoia”, idén májusban azonban egy montenegrói bíróság az ügy kapcsán távollétében ítélt el két orosz hírszerzőt, Eduard Sismakovot és Vlagyimir Popovot, 15, illetve 12 évi szabadságvesztésre. A per során 11 szerb és montenegrói személyt is bűnösnek találtak, köztük két ellenzéki vezetőt – emlékeztetett a Balkan Insight. A nyomozás során egy húsz fős csoport tagjait tartóztatták le, közöttük volt Bratislav Dikic, a szerb csendőrség egykori vezetője.

A montenegrói ügy meglehetősen titokzatos volt, az ellenzék úgy vélte, Milo Djukanovic célja csak az, hogy ellenségképet kreáljon a 2016. október 16-án megrendezett parlamenti választás előtt és így biztosítsa a helyi belpolitikát már évtizedek óta uraló Szocialisták Demokrata Pártja (DPS) győzelmét. Valójában mind a mai napig nem lehet teljesen tisztán látni ebben az ügyben. Sok elemző megkérdőjelezi a Kreml szerepét. Az amerikai Foreign Policy Research Institute kutatóintézet 2018. júliusi jelentésében úgy vélte, Moszkva bármire hajlandó azért, hogy megdöntse Djukanovicék hatalmát. A podgoricai kormány előzőleg azzal vádolta Oroszországot, meg akarja akadályozni Montenegró NATO-csatlakozását. A kis balkáni állam 2017 júniusa óta tagja az észak-atlanti szövetségnek.

Görögországban tavaly nyáron tört ki kémbotrány. Athén két orosz diplomatát utasított ki az országból, akiket azzal vádoltak, hogy meg akarják torpedózni az Athén és Szkopje közötti megállapodást a névvitáról. Görög jelentések szerint orosz befolyás állt a fővárosban a megállapodás ellen rendezett tüntetések mögött. A megegyezés nyomán Macedóniát Észak-Macedóniára keresztelték át, s így az ország ezzel zöld utat kapott a NATO-csatlakozásra. Oroszország az Egyesült Államokat vádolta azzal, hogy oroszellenes hangulatot kelt Görögországban. Ugyanakkor röviddel később Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök azzal vádolta az oroszbarát erőket, hogy erőszakot akar kirobbantani Szkopje utcáin. (Az ellenzéki, konzervatív VMRO-DPMNE, amelynek az élén egykor a Magyarországra szökött Nikola Gruevszki volt kormányfő állt, meglehetősen oroszbarát.) Zaev azt is állította, hogy az oroszok 13 ezer és 21 ezer dollár közötti összeget fizettek macedónoknak, hogy erőszakos cselekményeket szítsanak országában.

Szintén kémügy árnyékolta be Bulgária és Oroszország viszonyát. Idén szeptemberben egy oroszbarát civil szervezet vezetője, Nyikolaj Malinov volt parlamenti képviselő bukott le azzal, hogy Oroszországnak kémkedett. A férfit pénzmosással vádolták, valamint azzal, hogy államtitkokat szivárogtatott ki két orosz szervezetnek, köztük a Stratégiai Tanulmányok Orosz Intézetének. Malinov minden vádat tagadott. Az ügyészség jelenleg azt vizsgálja, a bolgár férfi milyen kapcsolatban állt az orosz médiamogullal, Konsztantyin Malofejevvel és a már nem működő Bolgár Társasági és Kereskedelmi Bank egykori vezetőjével, Cvetan Vasziljevvel. Malofejevet az Egyesült Államok és az Európai Unió is beutazási tilalommal sújtotta az Ukrajna destabilizálására tett kísérletei miatt.