Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke kedden azt állította, hogy a magyar Országgyűlés együttműködést ajánlott fel a Dumának az ukrajnai nemzeti kisebbségek védelme érdekében. A Népszava akkor magyar parlamenti képviselőket kérdezett meg, akik elmondták, hogy nem szavaztak meg ilyen kezdeményezést. Megemlítettük, hogy a megkeresés történhetett akár a parlamenti diplomácia keretei között is, például elhangozhatott a magyar-orosz baráti társaság ülésén, vagy lehetett az Országgyűlés elnökének kezdeményezése. Az Országgyűlés sajtóirodájához intézett kérdéseinkre mostanra megérkezett válaszok szerint azonban semmilyen szinten nem létezik ez az együttműködési felajánlás.
A sajtóiroda közlése szerint Kövér László magyar és Vjacseszlav Vologyin orosz házelnökök legutóbb szeptember 23-án a kazahsztáni Nur-szultánban találkoztak. Mint írják, erről a találkozóról az orosz Duma elnökének december 3-i felszólalásában a következő kijelentés szerepel az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek anyanyelvi jogainak védelméről: „Ezt a kérdést a magyar Országgyűlés elnökével történő legutóbbi találkozón megvitattuk, és megkaptuk a legmagasabb szintű törvényhozó testület döntését, amelyben az Ukrajna területén élő kis népek jogai védelmében való erőfeszítések egyesítéséről van szó.
Hozzáteszik: „A magyar Országgyűlés nem fogadott el olyan döntést, amely az orosz Dumával való együttműködésre vonatkozna az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, így erről az említett találkozón sem történt egyeztetés. A magyar Országgyűlés két évvel korábban, 2017. szeptember 20-án fogadott el határozatot a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről. A határozat szövegét az Országgyűlés elnöke 2017. október 31-én megküldte az Európa Tanács összes tagállama házelnökeinek, köztük Vjacseszlav Vologyinnak is”, áll az Országgyűlés sajtóirodájának válaszában.
Az orosz házelnök kijelentése a kijevi külügyminisztérium érdeklődését is felkeltette. Szerdán a tárca szóvivője közleményben szögezte le: a magyar parlament nem fordult semmilyen kéréssel az orosz félhez az ukrajnai nemzeti kisebbségek védelmét illetően. A szóvivő szerint Ukrajna budapesti nagykövetsége hivatalosan fordult a magyar félhez, hogy ellenőrizze, valós-e, amit az orosz parlamenti elnök mondott. “Az ukrán nagykövetség azt a választ kapta, hogy mivel a magyar Országgyűlés nem fogadott el semmilyen ilyen tartalmú nyilatkozatot, sem szóban, sem írásban nem adhattak ilyen információt a magyar-orosz parlamenti szintű megbeszélések során”, olvasható a kijevi külügyminisztérium honlapján nyilvánosságra hozott közleményben. Az ukrán szóvivő ugyanakkor gesztusértékű kijelentést is tett. Azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Magyarország partnerországok, amelyek képesek önállóan, párbeszéd és konzultációk útján megoldást találni minden kérdésre, beleértve azokat is, amelyeket eltérően közelítenek meg. "Bízunk abban, hogy Magyarország, mint az EU- és a NATO tagja, támogat bennünket az orosz agresszióval való szembenállásban, nem lép szövetségre az agresszorral Ukrajnával szemben, és reagál majd ennek az információnak a megjelenésére is”.
A magyar külügy azonban nem reagált. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a londoni NATO csúcson a magyar közmédiának nyilatkozva szót sem ejtett a moszkvai alsóházi elnök állításáról, csak annyit közölt, hogy a NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját Magyarország akkor oldja fel, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják azokat a jogokat, amelyek az ukrán kisebbségi és nyelvhasználati törvény életbe lépese előtt megillette őket.
