Előfizetés

Kásler sejti, ki a hibás

D. A.
Publikálás dátuma
2019.12.05. 19:42

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Mintegy 30 százalékban a kórházmenedzsment tehető felelőssé a kórházak eladósodásáért – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Inforádiónak.
Lapunk a minap írt arról, hogy október végén már 63 milliárd forint adósságuk volt az egészségügyi intézményeknek. Információink szerint már elkészült az adósságrendezéséről szóló javaslat, ám az a meglévő kórházi tartozásoknál jóval kisebb összeget, mintegy 45 milliárd forinttal segítené ki csak a szolgáltatókat. A tervezet még a héten a Stratégai Kabinet elé kerülhet.

Jó, hogy már a Fideszt is érdekli, de sok még a teendő: a klímavészhelyzet kihirdetését sürgeti az ellenzék

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.12.05. 15:24

Fotó: Fülöp Norbert / Népszava
Sajtótájékoztatón kommentálták, hogy a kormány tárgysorozatba vette az ellenzéki javaslatot.
Az öt parlamenti ellenzéki frakció azt sürgeti, hogy Magyarországon hirdessék ki a klímavészhelyzetet. Csütörtökön sajtótájékoztatón ellenzéki politikusok arra reagáltak, hogy kedden a parlament tárgysorozatba vette a klímavészhelyzet kihirdetéséről, illetve az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó teendőkről szóló, ellenzéki javaslatokat.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt sürgette, hogy mondják ki: Magyarországot 2050-re klímasemlegessé kell tenni. Be kell zárni a Mátrai Erőművet, fel kell oldani a szélerőművekre kivetett "létesítési tilalmat", a napelemes rendszerek áfáját 27-ről öt százalékra kell csökkenteni és támogatni kell a lakossági energiatakarékossági beruházásokat - sorolta. Nem szabad engedni, hogy az átalakulásnak a legszegényebbek és a középosztálybeliek legyenek a vesztesei, ezért igazságos átmenetre van szükség, hogy az átállás árát ne az emberek, hanem a nagyvállalatok, a környezetszennyezők fizessék meg - jelentette ki.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese azt mondta, örömmel látják, hogy a Fidesz is megértette, a klímaváltozás ügyében az utolsó pillanatban vagyunk. Ha nem változtatunk, akkor nem lesz olyan jövő, amit meg lehetne élni - fogalmazott. Azzal érvelt: mivel a klímaváltozás elleni fellépés az élet szinte minden területét érinti, a döntéseket csak a legszélesebb társadalmi egyeztetés után lehet meghozni. Emiatt felszólította a kormányt, hogy indítson társadalmi vitát a klímastratégiáról, majd kezdje el az egyes ágazati klímastratégiák vitáit is.
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy lakosságarányosan számolva Kína után Magyarországon a legrosszabb a levegő. Hozzátette, a légszennyezettség miatt évente 13 ezer ember hal meg Magyarországon. Hangsúlyozta: az ellenzéknek egységes abban, hogy a kormánynak ki kell hirdetnie a klímavészhelyzetet.
Nunkovics Tibor, a Jobbik képviselője azt mondta, mindannyiukat meglepte, hogy a keddi szavazáson a kormánypárti képviselők támogatták a javaslatokat. Az azonban kérdés, hogy a kormánypártok valóban érdemi vitát akarnak folytatni a klímaváltozásról, vagy csak a nemzetközi partnereknek akarják mutatni, hogy fellépnek a klímaváltozás ellen - fogalmazott.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke emlékeztetett, hogy frakciója május elején nyújtotta be a parlamentnek a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló javaslatot. A fenntartható fejlődés bizottságának elnöke azt mondta, ha a kormánytöbbség már akkor elfogadta volna az indítványt, akkor "nem kerültünk volna szégyenpadra" a madridi klíma-csúcstalálkozón. Hozzátette, májusban azt is javasolták, hogy Magyarország kezdje el a klímatörvény, valamint a 2050-ig tartó dekarbonizációs útiterv kidolgozását.

Timmermans: 2050-re Európa klímasemlegessé válhat

A 2020-as klímavédelmi célok megvalósításával 2050-re Európa klímasemlegessé válhat. Ennek érdekében kísérletet kell tenni arra, hogy valamennyi európai uniós tagország 2050-ig kötelezze el magát az éghajlat-semleges Európai Unió elérését célzó stratégia mellett - mondta Frans Timmermans EU-biztos, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora csütörtökön.
Timmermans kijelentette: minden tagállamnak és minden embereknek meg kell értenie, hogy a cselekvés elmaradása óriási költségeket jelent. Azt is hangsúlyozta, hogy a siker ugyancsak több milliárd eurónyi ráfordítást igényel évente. Kérdésre válaszolva pontos összeg említése nélkül elismerte, a beruházások 180 és 300 milliárd eurós nagyságrendűek lehetnek. A szükséges forrásokat állami támogatások, kölcsönök és magántőke bevonásának kombinációi adják - tette hozzá.

Nem a lex Rácz Zsófia az első, rengeteg törvényt szab magára a Fidesz

Kósa András
Publikálás dátuma
2019.12.05. 15:21

Fotó: Facebook/TedXDunapart
Ujjgyakorlat volt a Fidesz számára, hogy a diploma nélkül érkező helyettes államtitkárra írja a szabályokat. Nagy a rutinjuk a személyre szabott törvénykezésben.
„Az ifjúságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban helyettes államtitkárként kinevezhető” felsőfokú végzettség nélkül az, akinek a „feladatkörébe tartozik az ifjúságüggyel kapcsolatos feladatok ellátása.” A Fidesz ezzel a módosítással szabja Rácz Zsófiára az előírásokat azért, hogy a 22 éves joghallgató diploma nélkül is munkába állhasson az Emberi Erőforrások Minisztériuma ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkáraként. Mindez jelzi, nagyot fordult a világ: két évtizede a fideszes Deutsch Tamás addig nem lehetett ifjúsági és sportminiszter, amíg le nem államvizsgázott. Később aztán már nem volt ilyen szigorú Orbán Viktor kormányfő, az évek alatt rutinná vált, hogy érdekeik szerint szabják személyre az előírásokat. A szex- és korrupciós botránya miatt nemrég megbukó Borkai Zsolt is csak jogszabályi segítséggel maradhatott Győr polgármestere 2010-ben. Akkor született egy törvényjavaslat, ami szerint a volt katonák, rendőrök leszerelésük után öt évig nem lehetnek jelöltek. Mivel Borkai 2006-ig egy katonai iskolát vezetett, végül miatta szűkítették ötről három évre az időkorlátot. Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke esetében a nagyköveti kinevezés korhatárát emelték fel, hogy 70 évesen is kiküldhessék Washingtonba. Polt Péternek több módon is kedveztek: egyrészt eltörölték a nyugdíjkorhatárt a legfőbb ügyészi poszt betöltésénél, és a megbízást is kilenc évre emelték 2010-ben. A Fidesz később is skrupulus nélkül élt hasonló eszközökkel, L. Simon László esete viszont még ebben a sorban is extrémnek tekinthető. A Fejér-megyei képviselő adta be ugyanis a saját magát érintő törvénymódosítást. Ennek az volt a lényege: azután is maradhatott a kultúrában jelentős állami források fölött diszponáló Nemzeti Kulturális Alap elnöke, hogy 2012-ben kinevezték kulturális államtitkárrá. Máskor a „senkit nem hagyunk az út szélén” elv jegyében alkalmazták a személyre szabott törvénykezést. Schmitt Pál esetében az alaptörvény módosításáig ment a Fidesz 2012-ben, úgy döntöttek, hogy a volt államfő fizetését csak kétharmados többséggel lehet elvenni. A Fidesz később már nem csak valakiért, hanem valaki ellen is nagy kedvvel és rutinnal használta a személyre szabott törvénykezést. Fellegi Tamás miniszterként 2010 novemberében nyújtotta be a villanyoszlopokra szerelhető plakátok betiltásáról szóló törvénymódosítást – közlekedésbiztonsági okokra hivatkozva. A jogszabály rövid úton ellehetetlenítette az Esma hirdető céget, amely az akkor még kormányhű Simicska Lajos érdekeltségének konkurense volt. Öt évvel később már nem számított a közlekedők biztonsága: 2015-ben ugyanis ismét engedélyezték az oszlopplakátok kihelyezését, ekkorra azonban már beszállt az Esmába a kormányfő barátja, Garancsi István. Mindezek ismeretében lényegében ujjgyakorlatnak számított a Fidesz törvényírói számára 2017 tavaszán a felsőoktatási törvény külföldi egyetemekről szóló módosítása. Noha hangsúlyozták, hogy az semmiképp sem a CEU ellen irányul, és „senkit nem akarnak ellehetetleníteni”, végül mégis e törvénymódosítás írta elő azt a szerződést, amelyet a kormány végül nem hagyott jóvá.

Már be is adták

A Fidesz már be is nyújtotta a Törvényalkotási bizottságnak a lex-Rácz Zsófiát - derül ki Tóth Bertalan, az MSZP elnökének Facebook-posztjából, aki hozzáteszi: úgy tűnik, már kezd hiány lenni káderekből, mert húsz évvel ezelőtt Orbán legalább megvárta, hogy Deutsch Tamás megszerezze a jogi diplomáját, és csak utána nevezték ki sportminiszterré.

Karácsonyi ajándék a kiválasztott államtitkároknak

Jelentősen megemelné a kormány egy módosító javaslattal azoknak az államtitkároknak a fizetését, akik nem rendelkeznek parlamenti mandátummal, így a most érvényes bruttó 997200 forintos illetményük (ezt a miniszter saját hatáskörben 30 százalékkal megemelheti) mellett nem jutnak képviselői fizetéshez. Jövőre a nem képviselő államtitkárok fizetése bruttó 1,5-1,9 millió forint között mozoghat majd. Érdekesség, hogy a megyei jogú városok polgármestereinek szintén bruttó 997200 forintos fizetése nem változik.