Fehér törpecsillag közelében párolgó óriásbolygót fedeztek fel

A légkörére vonatkozó információkkal is szolgálhat a korong által láthatóvá váló exobolygó, és ez a kutatók szerint „új fényt vet a bolygórendszer végleges sorsára”.

Először figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében. A felfedezést az Európai Űrügynökség (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjával tették. A szakértők szerint egy elpárolgó bolygóról van szó, amely szorosan egy forró fehér törpe körül kering.

A rendszer olyan, mint amilyen a Naprendszer is lehet majd a távoli jövőben. Egy a Neptunuszhoz hasonlatos bolygó kering a forró fehér törpe – egy Naphoz hasonlatos csillag maradványa – körül nagy közelségben. Ezáltal légköre „elkopik” és egy gázkorong alakul ki a csillag körül.

A Boris Gänsicke, a Warwicki Egyetem tudósa által vezet kutatócsoport az 1500 fényévnyi távolságra lévő, WDJ0914 1914 jelű csillag szokatlan tulajdonságait a chilei Atacama-sivatagban lévő Nagyon Nagy Teleszkóp X-Shooter nevű műszerével elemezte. Megfigyelési adatok és elméleti modellek kombinálásával egy brit, chilei és német csillagászokból álló csoport végül tiszta képet alakított ki a Rák csillagképben lévő szokatlan csillagrendszerről.

A fehér törpe a kutatók szerint 28 ezer Celsius-fokos hőmérsékletével ötször olyan forró, mint a Nap felszíne. A bolygó viszont jeges és legalább kétszer akkora, mint a csillag. Mivel a fehér törpe közvetlen közelében kering, annak nagy energiájú protonjai fokozatosan elfújják a bolygó légkörét. A gáz nagy része elillan, egy része viszont koronggá áll össze. Az egyébként rejtett exobolygót ez a korong teszi láthatóvá. „Ez az első alkalom, hogy mérni tudjuk a korongban lévő gázok, például az oxigén és a kén mennyiségét, ami információval szolgál arról, miből tevődhet össze az exobolygó légköre” – hangsúlyozta Odette Toloza, a Warwicki Egyetem tudósa.

Gänsicke hozzátette, hogy a felfedezés „új fényt vet a bolygórendszer végleges sorsára”. A Naphoz hasonló csillagok ugyanis életük nagy részében magjuk hidrogénjét égetik el. Amint elfogy ez a hajtóanyag, vörös óriássá fúvódnak és eközben elnyelik a közelben lévő bolygókat. Végül elveszítik külső rétegeiket és csak egy kiégett magot, egy fehér törpét hagynak hátra. Eddig nem találtak még bizonyítékot a kutatók fehér törpe körül keringő, túlélő óriásbolygóra. A WDJ0914 1914 jelű csillag esetében lehetséges, hogy a bolygója közelebb húzódott hozzá az után, hogy az anyacsillag fehér törpévé vált.

Elképzelhető, hogy az új röppálya a rendszer más bolygóival való gravitációs kölcsönhatás eredménye. Ez azonban azt jelentené, hogy több mint egy bolygó élte túl a csillag fehér törpévé válását. „A közelmúltig csak kevés csillagász foglalkozott a haldokló csillagok körül keringő bolygók sorsával. A kiégett csillagmag körül keringő planéta felfedezése lenyűgöző módon mutatja be, hogy az univerzum állandóan kihívások elé állítja elménket, hogy túllépjünk elméleteinket” – fogalmazott Gänsicke. A csillagászok felfedezésükről a Nature című tudományos folyóiratban számoltak be.