Hatalmasra duzzadtak a lánctartozások az építőiparban

Publikálás dátuma
2019.12.06. 13:19
Képünk illusztráció
Fotó: Béres Márton / Népszava
A 200 milliárd forintot is eléri az építőiparban azon számlák értéke, amelyet valószínűleg soha nem fognak kifizetni. Az ágazat ezzel együtt is sikeresnek mondható évet zár.
„Egyszer fent, egyszer lent” típusú, a politikai választási ciklusok által is befolyásolt beruházási időszakokhoz kell alkalmazkodniuk az építőipari ágazat szereplőinek, az idén azonban kifejezetten jó évet zár majd a hazai építőipar. Az ágazat termelési értéke eléri a 4 ezer milliárd forintot, ami éves alapon 28 százalékos, három év alatt pedig 80 százalékos növekedést jelent. Az építőipar így a GDP 6 százalékát adja, annak várható 4,8 százalékos éves növekedéséhez 1,1-1,2 százalékot tesz hozzá. Az hazai építőipar így szép csendben a helyére kerül – sorolta az idei év eredményeit Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a szervezet 30 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésen. A hazai építőipar megrendeléseinek 62 százalékát ugyanakkor az állam és az önkormányzatok adják, miközben az elmúlt évtizedekben ez 50 százalék volt. Koji László szerint ez a helyzet „nem jó”, de Közép-Európában általánosnak tekinthető. A skandináv államokban ugyanakkor az arány mindössze 35 százalékot tesz ki. Az ÉVOSZ elnöke szerint az állami szerepvállalás 2020-ban meghatározó lesz a gazdaságélénkítés, a lakossági ösztönzés és a közösségi megrendelés területén egyaránt. Kis túlzással azt mondhatjuk: jövőre az államilag irányított építési-beruházási folyamatok fognak dominálni – fogalmazott.   Koji László pozitívumként említette, hogy az építőipari ágazatban foglalkoztatottak száma az év végére várhatóan 340 ezer főre bővül, ami 100 ezerrel több, mint a válság utáni 2013-as mélyponton. Ezek a munkavállalók ugyanakkor korábban közmunkások, munkanélküliek voltak, vagy más ágazatokból érkeztek segédmunkásként, így komoly kihívást jelent, hogy belőlük rövid idő alatt építőipari szakmunkást neveljenek. Az fizikai állományban egyébként is alacsony a képzések iránti motiváció – mutatott rá Koji László, megjegyezve, hogy ez általános társadalmi probléma, amin változtatni kell.   Az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta: 2020-ban nem az lesz a kérdés az építőiparban, hogy „mennyien vagyunk”, hanem az, hogy „milyenek vagyunk”. Az ágazat legnagyobb problémája ugyanis továbbra is a gyenge hatékonyság. E téren a közepes és a nagy cégek mutatnak némi javulást, ám a mikro vállalkozások hatékonysága rendkívül alacsony. Márpedig jelenleg mintegy 103 ezer építőipari cég működik, azaz egy cégnél átlagosan 3 munkavállaló dolgozik. Eközben a lánctartozások is egyre jelentősebbek az építőiparban: a határidőre ki nem fizetett számlák 20 százalékot tesznek ki, egyes cégeknél az arány eléri a 40 százalékot is. A vállalkozások a kiállított számlaösszeg mintegy 5 százalékáról azt gondolják, azt soha nem fogják kifizetni, vagyis mintegy 200 milliárd forinthoz nem fognak hozzájutni a cégek – sorolta a problémákat Koji László. Az építőipar jelenlegi megrendelésállománya egyébként 10 százalékkal marad el a tavalyitól, a mélyépítési alágazaté 22 százalékkal esett vissza, az ÉVOSZ ugyanakkor jövőre is magas építőipari teljesítményt vár, de maximum egy számjegyű növekedés és a szinten maradás közötti megrendelést és teljesítést lát körvonalazódni. Nagy Ádám, az innovációs tárca helyettes államtitkára arról beszélt: a hazai építőipar kezdi visszanyerni a magyar gazdaságban meghatározó szerepét, a visegrádi országokban azonban még magasabb az ágazat hozzáadott értéke, vagyis van még hova bővülni. A régióban és az unióban ugyanakkor Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben az alapanyag- és munkaerőköltségek, ami a külföldi beruházókat is rendre meglepi. Nagy Ádám szerint ennek oka a hatalmas megrendelési állomány, amelynek az ágazat feszített tempóban igyekszik eleget tenni, ami növeli a beruházási költségeket is.   A munkaerő-utánpótlás terén nehéz helyzetben van az építőipar, hiszen a távmunka itt nem jelent megoldást, de – a kormány által az utóbbi időben munkaerőpiaci utánpótlásként emlegetett – nyugdíjasok és kismamák sem igazán tudnak bekapcsolódni itt a munkába – erről már Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára beszélt. A közmunkások utánpótlást jelenthetnének, de számukra komoly képzéseket kell biztosítani – tette hozzá. Hangsúlyozta: szükség van a szakképzés átalakítására is, hiszen az iskolai gyakorlati helyeken még most is olyan anyagokkal dolgoznak a tanulók, amilyeneket az építőiparban már nem használnak, az új technológiákat viszont a piacra kilépve még nem ismerik.            
Szerző

Több, mint 20 milliós bírság a nedolgozz.hu működtetőjének

Publikálás dátuma
2019.12.06. 10:36

Fotó: Shutterstock
Az MNB piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta, hogy a honlap működtetője végzett-e rendszeres gazdasági tevékenység keretében a befektetési szolgáltatókról szóló törvény által szabályozott, s a jegybank engedélyéhez kötött portfóliókezelési, kiegészítő szolgáltatási, illetve jegybanki bejelentésköteles függő ügynöki tevékenységet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonnali hatállyal megtiltotta, hogy H. András  jegybanki engedély nélkül portfóliókezelést, befektetési elemzést, illetve hogy úgynevezett függő ügynöki tevékenységet végezzen. (A függő ügynök egy adott pénzügyi intézmény termékeit adja el.) A jegybank összességében 22,5 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a magánszemélyre a jogosulatlan tevékenységek végzéséért. Az MNB piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta, hogy a budapesti lakóhelyű H. András – a nedolgozz.hu internetes honlap működtetője – végzett-e rendszeres gazdasági tevékenység keretében a befektetési szolgáltatókról szóló törvény által szabályozott, s a jegybank engedélyéhez kötött portfóliókezelési, kiegészítő szolgáltatási, illetve jegybanki bejelentésköteles függő ügynöki tevékenységet. Az MNB végzésével – próbavásárlása, s az addig feltárt adatok alapján – ideiglenes intézkedésként már korábban megtiltotta a magánszemélynek, hogy jogosulatlanul végezze e tevékenységeket. A jegybank emellett honlapja Figyelmeztetések menüpontjában hívta fel a nyilvánosság figyelmét, hogy a nedolgozz.hu honlap működtetőjének nincs pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosító jegybanki engedélye, bejelentése. Kiderült, hogy H. András egy írországi székhelyű befektetési vállalkozás számára jutalék fejében több mint száz magyarországi befektetőt érintően függő ügynöki tevékenységet végzett. A nedolgozz.hu internetes honlap működtetője ezen felül az euró/amerikai dollár devizapárokra vonatkozó ügyletekkel kapcsolatos befektetési elemzési kiegészítő szolgáltatást is nyújtott, s egyes befektetők kereskedési számláin portfóliókezelést végzett.  A 22,5 millió forintos bírságösszegnál súlyosbító tényező volt, hogy H. András huzamosabb ideig végezte a felügyeleti engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységeit (s a befektetési elemzést az MNB ideiglenes tiltása után is folytatta). A portfóliókezelés és a befektetési elemzés kapcsán enyhítő körülménynek számított, hogy az érintett befektetők száma alacsony volt (így ez a tőkepiacra csekély hatást gyakorolt). A függő ügynöki tevékenység – amelyet külön honlap és elektronikus levél marketing támogatott – azonban a befektetők széles körét érte el. 
Szerző
Témák
büntetés MNB

Hibásak a karácsonyi fényfüzérek

Publikálás dátuma
2019.12.06. 10:15

Fotó: Shutterstock
Az elmúlt hónapokban közel 150 ezer darab, nem biztonságos világító díszt, dekorációs eszközt vontak ki a forgalomból vagy semmisítettek meg a vámhatáron.
Az év végi ünnepekhez közeledve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elrendelte a karácsonyi fényfüzérek országos fogyasztóvédelmi vizsgálatát, s az eredmény lehangoló lett: az elmúlt hónapokban közel 150 ezer darab, nem biztonságos világító díszt, dekorációs eszközt vontak ki a forgalomból vagy semmisítettek meg a vámhatáron. Az akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában elvégzett vizsgálatokon november végéig 26 különböző fajtájú villamossági termék közül 21 típus bukott meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve 30-féle vámkezelni kért díszvilágítási termékből 28, a termékbiztonsági követelményeknek nem megfelelő típust sikerült megállítani már a határon. Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár erről elmondta: „A fogyasztóvédelmi hatóság levetette az üzletek polcairól a vizsgálaton megbukott termékeket, mert azok akár áramütést vagy lakástüzet is okozhatnak. Az országhatáron a vámhatósággal közösen megállított fényfüzéreket pedig megsemmisítették, így azok már a boltokba sem kerülhettek be. Az ellenőrzött típusokból összességében csak minden nyolcadik bizonyult megfelelőnek.” Az ITM műszaki laborvizsgálatán megbukott karácsonyi világító dekorációs termékek legjellemzőbb hibája a vezetékek cérnavékonysága, nem megfelelő szigetelése, a csatlakozódugó elégtelen mérete volt. A legtöbb esetben a vezetékeket nem tehermentesítették húzás és csavarás ellen, a hiányosságok miatt a termékek áramütést okozhatnak. Visszatérő hibaként jelentkezett még, hogy a hálózati vezeték hossza nem érte el az előírt másfél métert, a termékek vezérlő dobozainak széle éles volt, de előfordult, hogy a beltéri fényfüzért kültérre ajánlották. A súlyos veszélyt jelentő díszvilágítási füzéreket a kereskedő köteles a vásárlóktól is visszahívni. A szakértők azt ajánlják, hogy csak megbízható üzletben vásároljanak a vevők, olyanban, ahol magyar nyelvű használati utasítást is adnak.
Szerző
Frissítve: 2019.12.06. 10:42