A Fidesz döntené el, hogyan működjön tovább az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.12.06. 13:28

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A most benyújtott törvényjavaslat szerint a képviselők nem ülhetnének át más párt frakciójába. Megakadályoznák az ellenzéki összefogást is.
A magyar politikai berendezkedést súlyosan befolyásoló módosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek 8 fideszes képviselő– írja az anyagot felfedező 444.hu. Ha a november 12-én benyújtott javaslatot elfogadják, a portál szerint az komolyan korlátozni fogja mind a független, mint a pártszínekben parlamentbe jutott képviselők alapvető jogait és mozgásterét.
Az ellenzéket például szabályszerűen megbénítaná a módosítás és lehetetlenné tenne egy rakás olyan parlamenti lépést, ami a demokráciákban megszokottnak és természetesnek számítanak

Lex „Maradj a helyeden”

A házszabály-módosítás formájában benyújtott csomag legfontosabb pontja talán az, hogy frakciót ezentúl csak és kizárólag az előző választáson országos listát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők alakíthatnának. Ehhez szorosan kapcsolódó módosítás, hogy csak az a képviselő számítana párthoz tartozónak, aki az adott párt jelöltjeként indult a választáson. Vagyis, aki később csatlakozott a párthoz, egy másik pártból átlépve vagy a függetlenségét feladva, az nem.
A javaslat megakadályozná, ha az ellenzék abban a formában akarna összefogni, hogy a jelenlegi nem fideszes frakciók összeülnek egy "Egyesült Ellenzék" nevű képviselőcsoportba. A képviselők nem ülhetnének át egy esetleg megalakuló új párt frakciójába sem. Elvileg elképzelhető lenne olyan forgatókönyv, hogy az összes vagy néhány ellenzéki párt ciklus közben egyesül és új, közös ellenzéki pártot alkot. Vagy valaki más alapítana egy új pártot, amibe átlépnének az ellenzékiek. Ha ez meg is történne, nem lehetne közös képviselőcsoportjuk. A módosítás megszüntetne minden, jelenleg rendelkezése álló egyéni átülési lehetőséget is.
Teljes mértékben konzerválná a választások után kialakuló felállást, amin semmilyen formában nem lehetne változtatni.

Vezetőszáron a független képviselők

A 444.hu hozzáteszi, hogy a fideszes tervezet igen durván korlátozná a független képviselők jogait is Egészen extrém, a parlamenti demokrácia szellemével és napi gyakorlatával szembemenő javaslat, hogy a független képviselők nem alkothatnának frakciót és be sem ülhetnének be semmiféle pártfrakcióba. Jelenleg - ahogy lényegében minden parlamenti demokráciában - a független képviselők szabad csatlakozhatnak létező frakciókhoz, vagy, ha elegen vannak hozzá, maguk is alkothatnak képviselőcsoportot. És nyitva áll az a lehetőség is, hogy egy képviselő kilépjen a pártfrakciójából, majd féléves, függetlenként eltöltött idő után csatlakozzon egy másikhoz. Mindez a Fidesz tervei szerint megszűnne. Ez egyaránt radikálisan csökkentené az ellenzéki pártképviselők, a függetlenek és a kormánypártiak lehetőségeit. Nemcsak a függetlenek és ellenzékiek lennének bebetonozva, de a kormánypártiak sem hasadhatnának le például. (A függetleneknek jelenleg is sokkal kevesebb joguk van a parlamentben. Nem tehetnek fel azonnali kérdést a miniszterelnöknek, nem interpellálhatnak például. De megvan a szabad mozgás lehetősége előttük.)

A névváltoztatás is tilos

Már-már abszurd korlátozás -jegyzi meg a lap -  hogy a képviselőcsoportot csak úgy hívhatnák, ahogy a választáson induló pártot vagy pártokat. Ha ezeket a javaslatokat a benyújtott formában fogadják el, az a legújabb kori magyar parlamenti demokrácia történetében példátlan módon korlátozza a képviselők szabad mandátumgyakorlását és súlyosan megkülönböztetné a függetleneket.
„A Fidesz a javaslattal befagyasztaná az ellenzék mostani struktúráját. Megmutatja, hogy a kormánypárt milyen ellenzéket szeretne. Emellett kiszúrna az aktív független képviselőkkel”

- kommentálta az indítványt a 444-nek Hadházy Ákos független képviselő.
Szerző

Üzent Handó utódja: véget kell vetni a bírók háborújának

Publikálás dátuma
2019.12.06. 13:12
Senyei György Barna
Fotó: OBT
Szakmai viszálykodás helyett az ügyekre koncentrálunk majd- ígérte Senyei György Barna; szerinte az a jó, ha a közvélemény azt sem tudja, ki ő.
Támogatásáról biztosította pénteki ülésén Országgyűlés igazságügyi bizottsága Senyei György Barna kinevezését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára. Senyei az erről szóló döntés előtti meghallgatásán hangsúlyozta: békét és rendet szeretne az igazságszolgáltatásban, hogy az teljesíthesse alkotmányos kötelezettségét, a magas színvonalú, időszerű és pártatlan ítélkezést - idézi szavait az MTI.

Békét ígért a bírói testületek csatája után

Az OBH és az Országos Bírói Tanács (OBT) viszonyáról szólva a jelölt azt mondta, célja a feszültség megszüntetése, hiszen a két intézmény nem ellenfele egymásnak. A jelölt fontosnak tartja azt is, hogy a jelenleg 11 taggal működő OBT kiegészüljön a törvényben előírt 15-ös létszámra. 
Megfogalmazása szerint az OBH és az OBT ellentéte az utóbbi időben "neurotizálta" a bírói szervezetet és tematizálta a közvéleményt. Ennek véget kell vetni. Az lenne a kívánatos, ha a jövőben a bírósági hírek az egyes ügyekről és ítéletekről szólnának, nem másról.

 "Az ügyekre koncentráljunk!" - mondta a jelölt, aki szerint az a jó, ha a közvélemény azt se tudja, ki az OBH és az OBT elnöke. Az OBH az országos bírósági igazgatás központi szerve. Az OBT törvény szerint 15, a bírák által választott taggal működik, és egyik feladata az OBH ellenőrzése - ám Handó OBH-elnöksége alatt a két szervezet között éveken át tartó, egyre élesedő harc bontakozott ki

Nem bírálta Handót, de nem is utánozná

Senyei György Barna a bírói képzésben és előmenetelben nagyobb hangsúlyt adna az ítélkezési tapasztalatnak, rutinnak. Fontosak az elméleti alapok, de a gyakorlat jelentőségét helyre kell állítani - jegyezte meg, a bírók kirendelését pedig olyan szükséges rossznak tartja, amelyet lehetőleg kerülni kell. Senyei György Barna képviselői kérdésre reagálva elhárította, hogy minősítse elődje, Handó Tünde munkáját. Azt azonban hangsúlyozta, hogy 
"kerülendő" a bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítása

– ez Handó időszakában megszokottnak számított. Egy másik képviselői kérdésre válaszolva megjegyezte: fontos, hogy az emberek megismerjék a bíróságokat, de az is, hogy tiszteljék. Az eddigi publicitás szerint felülvizsgálandó például az, hogy szükséges-e fesztiválokon bírósági standokat fenntartani - mondta. 

Áder javasolta, de a Jobbiknak sem fájt

Senyei György Barnát, a Fővárosi Ítélőtábla polgári-gazdasági szakos megbízott tanácselnökét hétfőn javasolta Áder János köztársasági elnök az OBH élére, szerdán pedig az OBT egyhangúlag támogatta kinevezését.   Senyei pénteken átment a paelamenti szűrőn is:elnöki kinevezését az igazságügyi bizottság tíz tagja - közöttük kormánypárti, jobbikos és független képviselők - támogatták, egyedül a DK-s tag tartózkodott a szavazáson. Az OBH első elnökét, Handó Tündét 2011 végén nevezte ki az Országgyűlés kilenc évre, majd idén ősszel mandátumának lejárta előtt alkotmánybíróvá választotta.  
Szerző
Frissítve: 2019.12.06. 13:20

Akadozik a végtag törött sérültek ellátása Budapesten

Publikálás dátuma
2019.12.06. 12:56

Fotó: Népszava
A Honvéd kórház sürgősségije péntek óta nem fogad ilyen beteget. A mentőknek a Dél-Pesti Centrum kórház Merényi telephelye, a Szent János és a Péterfy baleseti központja között kell szétosztani a csúszós úton elesett sérülteket. A déli órákban már 13 mentőautó várakozott a baleseti intézetnél.
A fővárosban megint akadozik a végtagtöréses sérültek ellátása, ugyanis a Honvéd kórház sürgősségije péntek óta nem fogad ilyen beteget. A mentőknek így a másik három – a Dél-Pesti Centrum kórház Merényi telephelye, a Szent János és a Péterfy baleseti központja – között kell szétosztani a csúszós úton elesett sérülteket. Úgy tudjuk, a Péterfy baleseti központja előtt a déli órákban már 13 mentőautó várakozott arra, hogy átvegyék tőlük a sérülteket. A kocsik hosszas várakoztatása további fennakadásokkal járhat, hiszen a Közép-Magyarországi Régióban és a fővárosban amúgy is kevesebb mentő, mint amennyi segélykérés van. Más forrásból úgy értesültünk, hogy a Honvédkórházban már a csütörtök 20 elmaradt műtéttel indult, és pénteken is lefújtak ennyi operációt, mert az igényjogosult betegek – például katonák, rendőrök, kormánytagok – ellátását nem mondhatták le. A műtétek torlódásának pedig az volt az oka, hogy nem volt elég szakember, például aneszteziológus a műtétekhez.   Lapunk kérdésére a Honvéd kórház azt válaszolta, hogy a súlyos betegeket továbbra is fogadják, csak a „II. progresszivitási szintű” páciensek fogadását függesztették fel legfeljebb péntek este nyolcig, mivel jelenleg is 19 súlyos sérült ellátása van folyamatban. Megjegyezték: a kórházak közti feladatmegosztás fontos eszköz, és alapvető részét képezi az ellátásszervezésnek. A traumatológiai ellátásban részvevő kórházak együttműködése ezzel a szemlélettel folyamatos, és az OMSZ által tökéletesen koordinált. A Honvédkórház is rendszeresen helyt áll, amennyiben más egészségügyi intézménynél alakul ki hasonló, átmeneti fokozott terhelést előidéző helyzet. Legutóbb csütörtökön, a Gyógyuló Egészségügy konferencián mondta Kásler miniszter, hogy a sürgősségi ellátással minden rendben. Mint fogalmazott: „senki nem hitte el, legalábbis a hozzáértőket leszámítva nagyon kevesen, hogy meg lehet szervezni a sürgősségi betegellátást.” Emlékezetes, erre a miniszteri beavatkozásra is azután került sor, amikor a sajtó hetek óta cikkezett a sürgősségi osztályokon, főként a Honvéd kórházban kialakult kaotikus helyzetről, a több órás betegvárakoztatásokról valamint arról, hogy orvosok mondtak fel a szervezetlenség, a rossz körülmények miatt. Múlt év őszén a baj már akkora volt, hogy Zacher Gábor az osztály vezetője le is mondott, miután többször is hiába jelezte a parancsnoknak, hogy se eszköze, se elég ember nincs az elvégzendő feladatokra. A humán miniszter ezt követően rendeletben újraszabályozta a sürgősségi osztályok működését, januárban élesedtek a szabályok. Azóta sok hír nem volt az osztályok működéséről, csak a miniszter számol be rendre arról, hogy minden rendben, a probléma megoldódott.  
Szerző
Frissítve: 2019.12.09. 10:27