Pénzbüntetésre ítélték az etikus hackert

Publikálás dátuma
2019.12.06. 15:56
Képünk illusztráció
Fotó: Silas Stein / AFP
Az elsőfokú bíróság törvényes és megalapozott ítéletét helybenhagyták, ezzel az ügy jogerősen befejeződött.
A Szolnoki Törvényszék jogerősen 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte azt a férfit, aki két éve feltörte a Magyar Telekom szerverét. A fiatalembert folytatólagosan elkövetett, információs rendszer vagy adat megsértése miatt mondták ki bűnösnek – közölte a Szolnoki Törvényszék pénteken az MTI-vel. A december 6-án meghozott másodfokú döntésben az elsőfokú bíróság törvényes és megalapozott ítéletét helybenhagyták, ezzel az ügy jogerősen befejeződött. A közleményben felidézik: a fiatalember, amikor 2017 tavaszán a mobilinternete elfogyott, elhatározta, hogy informatikai ismereteit felhasználva, jogosulatlanul megpróbál mobilinternet-szolgáltatást biztosítani magának. Ennek során egy biztonsági résre bukkant, amin keresztül belépett a cég belső szerverére. Tettét a cég tudomására hozta, és azt kérte, hogy 700-800 ezer forintos havi fizetésért programozóként alkalmazzák. A cég ettől elzárkózott, felhívták a figyelmét arra, hogy amit tett, törvénybe ütközik és felszólították, hogy ne folytassa a tevékenységét. Mint írják, a hacker ennek ellenére az elkövetkező csaknem három hétben több mint félszázszor lépett be jogosulatlanul a cég szerverére, ahol a saját részére jogosulatlanul felhasználói profilokat hozott létre, és a cég dolgozóinak belépési adatait, felhasználóneveit és jelszavait gyűjtötte.
Az ítélet egyébként még enyhének is mondható, hiszen az ügyészség korábban „közérdekű üzem megzavarása” miatt emelt vádat a programozó ellen; utóbbi minősített esetnek számít, és akár nyolc év börtön is járhat érte. A fiatal férfit az eljárás során később a Társaság A Szabadságjogokért védte – akár csak azt a gimnazistát, aki a BKK-e-jegyrendszerében talált hiba miatt hurcoltak meg. 
Szerző

Vörösiszap-per: a vádlottak felmentésüket kérték az utolsó szó jogán

Publikálás dátuma
2019.12.06. 15:29

Fotó: Népszava
A másodfokú eljárásban egy hét múlva, december 13-án hirdetnek ítéletet.
A vörösiszapper mind a tizenhárom vádlottja tagadta bűnösségét és felmenését kérte pénteken az utolsó szó jogán felszólalva a Győri Ítélőtáblán. Az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatója azt mondta, hogy 2010. október 4-én, miután értesült az Ajka melletti tízes tározó gátjának átszakadásáról, nehéz helyzetben volt, de szerinte felelős döntést hozott, mert akkor intézkedett, amikor már több információ a birtokába került. A volt vezérigazgató együttérzését és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és a károsultaknak. B. Zoltán azt hangoztatta, a gátszakadás miatt neki és a kollégáinak büntetőjogi felelősségük nincs, az elmúlt kilenc évben az volt a célja, hogy ezt bizonyítsa. Hozzátette, hogy mindig a hatósági előírásoknak megfelelően hozta meg döntéseit, azokat soha nem lépte át és nem is adott erre bátorítást senkinek sem. Azt mondta, ártatlannak tartja magát, ezt az első elsőfokú döntés megerősítette, mint ahogy a Győri Törvényszék is, amely meglátása szerint csak kitalált elemekkel, nem létező hatósági határozatokkal tudta bizonyítani a bűnösségét. Az ügy további 12 vádlottja is kifejezte együttérzését és részvétét, valamint bűncselekmény hiányára hivatkozva a felmentésüket kérték. Fejes Péter ügyész a csütörtökön tartott első tárgyalási napon elhangzott ügyvédi perbeszédekre reagálva azt mondta, nem állja meg a helyét az a védekezés, hogy a megismételt eljárás nem volt törvényes, ezért azt hatályon kívül kellene helyezni. Hozzátette, egyrészről a Győri Törvényszéket kijelölték a tárgyalás lefolytatására, másrészről a büntetőeljárásról szóló új törvény megszüntette az Országos Bírósági Hivatalnak a közveszélyokozásra vonatkozó bírói felhatalmazását, így az nem releváns, vagyis egy törvényszéki bíró törvényszékre delegált bírósági eljárásokat folytathat.
Álláspontja szerint az is téves védekezés, hogy a Győri Ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállást vegye figyelembe a határozathozatalakor, mert azt a Győri Ítélőtábla a hatályon kívül helyezésével megszüntette, így az jelenleg egy nem létező tényállás. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben 2012 januárjában tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot. Indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség. Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást. A Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben, és nincs kizárva a megismételt eljárásból. A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék idén február 4-én tíz ember bűnösségét mondta ki. Az elsőrendű vádlottat, B. Zoltán egykori vezérigazgatót két év hat hónap, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet – a cég egykori műszaki igazgatóját – pedig két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A harmad-, a negyed-, az ötöd-, a hatod-, a nyolcad- és a tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmadrendű megrovást kapott. Öt vádlottat minden vádpont alól felmentettek. Az ítélet a tizenkettedrendű vádlott esetében jogerőssé vált. Az ügyész még aznap 13 vádlott terhére jelentett be fellebbezést, egyebek mellett a bűnösség és minősítés megállapítása, valamint súlyosítás miatt.
Szerző

A Fidesz döntené el, hogyan működjön tovább az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.12.06. 13:28

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A most benyújtott törvényjavaslat szerint a képviselők nem ülhetnének át más párt frakciójába. Megakadályoznák az ellenzéki összefogást is.
A magyar politikai berendezkedést súlyosan befolyásoló módosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek 8 fideszes képviselő– írja az anyagot felfedező 444.hu. Ha a november 12-én benyújtott javaslatot elfogadják, a portál szerint az komolyan korlátozni fogja mind a független, mint a pártszínekben parlamentbe jutott képviselők alapvető jogait és mozgásterét.
Az ellenzéket például szabályszerűen megbénítaná a módosítás és lehetetlenné tenne egy rakás olyan parlamenti lépést, ami a demokráciákban megszokottnak és természetesnek számítanak

Lex „Maradj a helyeden”

A házszabály-módosítás formájában benyújtott csomag legfontosabb pontja talán az, hogy frakciót ezentúl csak és kizárólag az előző választáson országos listát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők alakíthatnának. Ehhez szorosan kapcsolódó módosítás, hogy csak az a képviselő számítana párthoz tartozónak, aki az adott párt jelöltjeként indult a választáson. Vagyis, aki később csatlakozott a párthoz, egy másik pártból átlépve vagy a függetlenségét feladva, az nem.
A javaslat megakadályozná, ha az ellenzék abban a formában akarna összefogni, hogy a jelenlegi nem fideszes frakciók összeülnek egy "Egyesült Ellenzék" nevű képviselőcsoportba. A képviselők nem ülhetnének át egy esetleg megalakuló új párt frakciójába sem. Elvileg elképzelhető lenne olyan forgatókönyv, hogy az összes vagy néhány ellenzéki párt ciklus közben egyesül és új, közös ellenzéki pártot alkot. Vagy valaki más alapítana egy új pártot, amibe átlépnének az ellenzékiek. Ha ez meg is történne, nem lehetne közös képviselőcsoportjuk. A módosítás megszüntetne minden, jelenleg rendelkezése álló egyéni átülési lehetőséget is.
Teljes mértékben konzerválná a választások után kialakuló felállást, amin semmilyen formában nem lehetne változtatni.

Vezetőszáron a független képviselők

A 444.hu hozzáteszi, hogy a fideszes tervezet igen durván korlátozná a független képviselők jogait is Egészen extrém, a parlamenti demokrácia szellemével és napi gyakorlatával szembemenő javaslat, hogy a független képviselők nem alkothatnának frakciót és be sem ülhetnének be semmiféle pártfrakcióba. Jelenleg - ahogy lényegében minden parlamenti demokráciában - a független képviselők szabad csatlakozhatnak létező frakciókhoz, vagy, ha elegen vannak hozzá, maguk is alkothatnak képviselőcsoportot. És nyitva áll az a lehetőség is, hogy egy képviselő kilépjen a pártfrakciójából, majd féléves, függetlenként eltöltött idő után csatlakozzon egy másikhoz. Mindez a Fidesz tervei szerint megszűnne. Ez egyaránt radikálisan csökkentené az ellenzéki pártképviselők, a függetlenek és a kormánypártiak lehetőségeit. Nemcsak a függetlenek és ellenzékiek lennének bebetonozva, de a kormánypártiak sem hasadhatnának le például. (A függetleneknek jelenleg is sokkal kevesebb joguk van a parlamentben. Nem tehetnek fel azonnali kérdést a miniszterelnöknek, nem interpellálhatnak például. De megvan a szabad mozgás lehetősége előttük.)

A névváltoztatás is tilos

Már-már abszurd korlátozás -jegyzi meg a lap -  hogy a képviselőcsoportot csak úgy hívhatnák, ahogy a választáson induló pártot vagy pártokat. Ha ezeket a javaslatokat a benyújtott formában fogadják el, az a legújabb kori magyar parlamenti demokrácia történetében példátlan módon korlátozza a képviselők szabad mandátumgyakorlását és súlyosan megkülönböztetné a függetleneket.
„A Fidesz a javaslattal befagyasztaná az ellenzék mostani struktúráját. Megmutatja, hogy a kormánypárt milyen ellenzéket szeretne. Emellett kiszúrna az aktív független képviselőkkel”

- kommentálta az indítványt a 444-nek Hadházy Ákos független képviselő.
Szerző