Előfizetés

Az unió szerint lesújtó a magyarok egészségi állapota, a tárca szerint viszont csupa jó hír érkezett

D. A.
Publikálás dátuma
2019.12.06. 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Bár az unió alapvetően elmarasztalóan értékelte a magyar egészségügyet legfrissebb országjelentésében, a tárca megtalálta, hogyan lehet jó híreket gyártani ebből.
A State of Health in the EU című jelentés egyebek mellett azt emelte ki, hogy 2000 óta ugyan javultak Magyarország egészségi mutatói – például nőtt az élettartam – de még mindig, szinte minden egyéb mutatóban elmaradunk más európai, de még a visegrádi országoktól is. A jelentés készítői ezt részben az egészségtelen életmódra, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságára vezették vissza. Mint írták: az életmóddal összefüggő kockázatok felelősek a megelőzhető halálozás feléért, évente 30 ezer magyar maradhatna életben, ha nem lenne minden ötödik ember elhízott. A túlsúly ugyanis katalizátorként hat a daganatos, és a keringési betegségek – közte a cukorbetegség kialakulására. A jelentést bemutató Guillaume Dedet, az OECD, és Federico Pratellesi, az Európai Bizottság képviseletében el is mondták, hogy rák óriási probléma a magyar emberek számára. Az egészségterhek mellett a közkiadások mind abszolút értékben, mint a GDP százalékában kifejezve messze elmaradnak az uniós átlagtól. Míg más európai országok átlagosan 2900 eurót fordítanak vásárlóerő paritáson évente egy-egy állampolgára, addig magyarokra csak 1468 euró jut. A jelentés szerint a rendszer továbbra is túlzottan kórházcentrikus, miközben az egészségmegőrzéshez az alapellátást és a megelőzést kellene hatékonyabbá tenni. A tárca maga is interpretálta a jelentést. Aszerint minden nagyon szép és jó a hazai egészségügyben. Szerintük az Európai Bizottság pénteken nyilvánosságra hozott országjelentése is kiemeli, hogy nőtt az élettartam, jó a védőoltási rendszer. És, hogy a javuló tendenciák az eddigi kormányzati intézkedéseknek köszönhetőek. Felidézik azt is, hogy 2010-hez képest 770 milliárd forinttal többet fordít a kormány az egészségügyre, így egyre bővülnek az ingyenes szűrővizsgálatok, a védőoltások és a gyermekek egészségesebb életmódját támogató programok. Arról egy szót sem ejtenek, hogy GDP arányosan szinte mi költjük ezen a területen a legkevesebbet, 6,6 százalékot, amiből az állami közköltés csak 4,6 százalék. A többit az állampolgárok zsebből egészítették ki. Az EU országaiban a GDP 9,9 százalékát fordítják az egészségügyre. A kormányzat közleménye szerint erősödik az alapellátás, folyamatosak a kórházfejlesztések. Továbbá – szerintük - 2011 óta hazánkban folyamatosan, az EU átlagát meghaladó mértékben csökkent az elkerülhető halálozások száma. (Ez ugyan nem olvasható ki a jelentésből, ellenben az adatok szerint míg az EU átlagában 93 ember halála lenne elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel, addig Magyarországon 176.)

Önmagát cáfolta a tárca, marad a chipsadó

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.12.06. 17:56

Fotó: Shutterstock
Hiába kecsegtette az édességgyártókat azzal a fideszes Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, hogy tárcája kezdeményezte a népegészségügyi termékadó (neta) eltörlését, mert az nincs napirenden – tudta meg a Népszava.
Lapunknak maga az agrártárca pontosította saját államtitkára szavait. Furcsa is lett volna, hogy a szakminisztérium az Orbán-kormány szinte egyetlen, nemzetközileg is elismert egészségpolitikai sikerét támadja, amit számos európai ország is átvett Magyarországtól. Kérdésünkre az agrártárca azt írta: minden adónem, így a „chipsadó” hatását is vizsgálja a kormány, az eltörlése viszont nincs napirenden. Már csak azért sem, mert fontos eszköz a lakosság egészség-magatartásának formálásában. A chipsadó bevezetését követően a gyártók 30 százaléka teljesen eltávolította a káros összetevőt, 40 százalékuk pedig módosított a termékösszetételen úgy, hogy az egészségesebb lett. Már három évvel az adó bevezetése egytizedével csökkent a cukrozott italok fogyasztás.

Most Veszprém megyében „borít” Ángyán József

Doros Judit
Publikálás dátuma
2019.12.06. 16:40
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Van olyan nyertes, aki 160 kilométer távolságra él az elnyert 84 hektáros legelőjétől, de jutott föld fideszes képviselőnek és agrárkamarai tisztségviselőnek is.
Elkészült Ángyán József legújabb, sorrendben immár a tizenegyedik jelentése az állami földek visszás privatizálásáról. A második Orbán-kormány volt parlamenti államtitkára – aki azért mondott le posztjáról 2012-ben, mert kifogásolta, hogy családi gazdálkodók helyett oligarchákhoz kerülnek a területek – ezúttal Veszprém megye ügyeit vette górcső alá, amely a meghirdetett 14 ezer hektárnyi területe alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik. A végül elkelt több mint kilencezer hektárnyi terület 173 nyertes árverezőhöz került, ám itt is hasonló jelenségeket figyelt meg az agrárprofesszor, mint a korábban elemzett tíz másik megyében: a földek kétharmada, vagyis mintegy 5800 hektár nem a kormánypropagandában szereplő családi gazdaságoknak, hanem 19 nagy érdekeltségnek jutott, mindeközben pedig a nyertesek majdnem fele kis birtoktesteken volt kénytelen osztozkodni, s mindössze az összterület alig 6 százalékát, együttesen kevesebb mint 600 hektárt nyert el. Vagyis ebben a megyében is érvényesült, hogy a kiválasztott keveseknek nagy, sokaknak pedig igen kis területeket juttatott a rendszer – állapította meg. 
Ángyán József
Fotó: Népszava
Ángyán József ezúttal is cáfolta azt a kormányzati lózungot, miszerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”. Veszprém megyében az állami földek háromnegyedét nem az adott településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg, ráadásul bőven akadnak köztük olyan cégtulajdonosok is, akik cégük székhelye jogán válhattak „helyi földművessé”, miközben helyben akár sohasem jártak, s a mezőgazdaságot is csak hírből ismerik. Az elárverezett terület több mint tizenöt százalékát, majdnem 1500 hektárt pedig olyanok szerezték meg, akik a kiszemelt területtől nem az előírt maximum húsz, hanem átlagosan legalább 32 kilométerre laknak. Van olyan győztes – egy budapesti ügyvédi iroda vezetője -, aki például százhatvan kilométerre él az elnyert 84 hektáros legelőjétől. Valódi árverseny a Veszprém megyei liciteken sem alakult ki – állapította meg az elemző –, hisz a gazdára talált birtoktestek 85 százalékát licitálás nélkül, kikiáltási áron szerezték meg a vevők, az európai földárak töredékéért, hektáronként átlagosan egy-másfél millió forintért. A földpiac liberalizációja után a most potom pénzért megszerzett földek eladása így megsokszorozhatja majd a befektetett tőkét. A nyertes „földművesek” között az agrárprofesszor azonosított milliárdos nagyvállalkozókat, kereskedőket, ingatlanfejlesztőket, vendéglátósokat, panziótulajdonosokat, de jogászokat, szakorvosokat, pénzügyeseket, földmérő mérnököt, vezető banktisztviselőt, sőt vagyonvédelmi őrt, kocsmárost, személyi sofőrt, gépszerelőt, ércbánya tulajdonost vagy éppen fogászati turisztikai nagyvállalkozót is. Megállapítása szerint e megyére is általánosan jellemző, hogy politika, illetve Fidesz-közeli rokonok, barátok jutottak jelentős állami földterületekhez. A nyertesek között ott van például Nagy Tamás Imre, aki több ciklus óta kormánypárti önkormányzati képviselő Zircen, Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a MAGOSZ volt alelnöke, továbbá az ő édesapja, és sofőrje is. Az elemzés szerint közel ezer hektárt „vitt” a Veszprémi Mezőgazdasági Zrt. vezérkara és családtagjaik alkotta érdekkör, de jutott terület a MAGOSZ Fejér megyei elnökének is.