A State of Health in the EU című jelentés egyebek mellett azt emelte ki, hogy 2000 óta ugyan javultak Magyarország egészségi mutatói – például nőtt az élettartam – de még mindig, szinte minden egyéb mutatóban elmaradunk más európai, de még a visegrádi országoktól is. A jelentés készítői ezt részben az egészségtelen életmódra, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságára vezették vissza. Mint írták: az életmóddal összefüggő kockázatok felelősek a megelőzhető halálozás feléért, évente 30 ezer magyar maradhatna életben, ha nem lenne minden ötödik ember elhízott. A túlsúly ugyanis katalizátorként hat a daganatos, és a keringési betegségek – közte a cukorbetegség kialakulására.
A jelentést bemutató Guillaume Dedet, az OECD, és Federico Pratellesi, az Európai Bizottság képviseletében el is mondták, hogy rák óriási probléma a magyar emberek számára. Az egészségterhek mellett a közkiadások mind abszolút értékben, mint a GDP százalékában kifejezve messze elmaradnak az uniós átlagtól. Míg más európai országok átlagosan 2900 eurót fordítanak vásárlóerő paritáson évente egy-egy állampolgára, addig magyarokra csak 1468 euró jut. A jelentés szerint a rendszer továbbra is túlzottan kórházcentrikus, miközben az egészségmegőrzéshez az alapellátást és a megelőzést kellene hatékonyabbá tenni.
A tárca maga is interpretálta a jelentést. Aszerint minden nagyon szép és jó a hazai egészségügyben. Szerintük az Európai Bizottság pénteken nyilvánosságra hozott országjelentése is kiemeli, hogy nőtt az élettartam, jó a védőoltási rendszer. És, hogy a javuló tendenciák az eddigi kormányzati intézkedéseknek köszönhetőek. Felidézik azt is, hogy 2010-hez képest 770 milliárd forinttal többet fordít a kormány az egészségügyre, így egyre bővülnek az ingyenes szűrővizsgálatok, a védőoltások és a gyermekek egészségesebb életmódját támogató programok. Arról egy szót sem ejtenek, hogy GDP arányosan szinte mi költjük ezen a területen a legkevesebbet, 6,6 százalékot, amiből az állami közköltés csak 4,6 százalék. A többit az állampolgárok zsebből egészítették ki. Az EU országaiban a GDP 9,9 százalékát fordítják az egészségügyre.
A kormányzat közleménye szerint erősödik az alapellátás, folyamatosak a kórházfejlesztések. Továbbá – szerintük - 2011 óta hazánkban folyamatosan, az EU átlagát meghaladó mértékben csökkent az elkerülhető halálozások száma. (Ez ugyan nem olvasható ki a jelentésből, ellenben az adatok szerint míg az EU átlagában 93 ember halála lenne elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel, addig Magyarországon 176.)
