Akcióterv készül az európai demokrácia megerősítésére

Éves jogállamiság vizsgálatot és felfrissített európai roma stratégiát ígér az Európai Bizottság lapunk birtokába került jövő évi munkaprogramjának tervezete.

Az Európai Bizottság jövőre jogszabályi javaslatot készítene a nemek közötti bérezés átláthatóságának a biztosítására. Tervei szerint a fizetési adatok nyilvánosságra hozása elősegítené az egyenlő munkáért egyenlő bért elv megvalósulását. A brüsszeli testület emellett uniós szabályt szeretne alkotni a mesterséges intelligencia alkalmazásából fakadó alapjogi dilemmák orvoslására, valamint közzétenné akciótervét az európai demokrácia megerősítésére. Ez utóbbi célja a választásokat veszélyeztető külföldi beavatkozások megfelelő kezelése, a politikai hirdetések átláthatóságának megteremtése és az európai politikai pártok finanszírozásának világos szabályozása lesz.

A még nem végleges munkaprogram szerint az EU legfőbb végrehajtó és ellenőrző testülete 2020-ban értékelné, hogyan érvényesülnek a jogállamisági normák a 27 tagállamban, és jóváhagyná a nemek közötti egyenlőség biztosítását szolgáló európai stratégiát is. Az Ursula von der Leyen vezette bizottság emellett ajánlásokat tenne a kormányoknak arról, hogyan segítsék elő a romák integrációját a 2020 utáni időszakban. Jövőre várhatóan megszületik az LMBTH (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és hermafrodita) közösség jogainak érvényesülését célzó bizottsági közlemény, és az EU Alapjogi Kartájának európai és nemzeti szintű alkalmazásáról szóló beszámoló.

Az Európai Bizottság emellett egy sor fogyasztóvédelmi jogszabály-tervezetet készül elfogadni a jövő évben, ezek egyike például kötelezné a forgalmazókat, hogy a környezetbarát, a fenntarthatóságot szolgáló termékekről világos és egyértelmű tájékoztatást nyújtsanak.

A brüsszeli testület jövő évi munkatervének vázlatából kitűnik, hogy egy új migrációs és menekültügyi paktum van előkészületben, amely felülírhatja az eddig megszületett és a döntéshozókat hosszú idő óta megosztó javaslatokat. Ehhez azonban „politikai döntés kell”, olvasható a dokumentumban, ami azt jelenti, hogy még nem dőlt el, mit hagynak benne a jelenleg hét jogszabály-tervezetből álló csomagban, és mit hagynak el belőle.

A tervek szerint az Európai Bizottság kezdeményezni fogja azoknak az előterjesztéseknek a visszavonását, amelyekről legalább öt éve nem tudnak megállapodni a törvényhozók. Ilyen például a Balti-tengeri lazacállomány védelmét szolgáló rendelet-tervezet vagy a termékek piacfelügyeletéről szóló szabályozás.