Meghalt Kovács Sándor Iván, irodalomtörténész

Publikálás dátuma
2019.12.09. 14:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szabó Magda és Weöres Sándor egykori barátja 83 éves volt.
A hírről a gyászoló család számolt be a Facebookon, azt írták, a sokak által KSI-ként emlegetett irodalomtörténész vasárnap éjjel, szerettei körében halt meg. "Irodalomtörténeti munkássága fennmarad az utókornak, és reméljük, minél többekhez eljut. Földi maradványait a Farkasréti temetőben helyezzük majd örök nyugalomra, édesanyánk mellett. A temetés pontos időpontjáról értesítünk majd mindenkit" - áll a posztban.
Kovács Sándor Iván 1937. február 22-én született Esztáron. Tanított a JATE Irodalomtörténeti Intézetében, az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén, utóbbit tanszékvezetőként is igazgatta. Volt a Kortárs irodalmi folyóirat főszerkesztője, szerkesztette az Irodalomismeretet, ő alapította a Zrínyi-dolgozatokat és a Zrínyi-könyvtárat. 1985-től a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára, majd 1990-től elnöke volt. Megkapta az irodalomtudomány doktora címet, a József Attila-díjat és a Déry Tibor-jutalmat is. Mély barátságot ápolt Weöres Sándor költővel, valamint Szabó Magda íróval.
Szerző

A tét a szellemi önrendelkezés – A kultúra függetlenségéért tüntetnek este a Madách téren

Publikálás dátuma
2019.12.09. 08:15

Fotó: KATONA SZÍNHÁZ/FACEBOOK
A szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért tüntetnek hétfő este hattól a Madách téren, miután a Fidesz politikai síkra terelte Gothár Péter zaklatási ügyét.
Ma nyújthatják be annak a salátatörvénynek tervezetét, amely a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) rendszerét felszámolná. A tervezet szerint az NKA 11 milliárd forintjáról egy úgynevezett Nemzeti Kulturális Tanács döntene a jövőben. Az emberi erőforrások minisztere egyetértési jogot kapna a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek vezetőinek kinevezésében és menesztésében – azaz a TAÓ-pótló támogatásokért cserébe az önkormányzati fenntartású színházak működésébe is beleszólhatna Kásler Miklós. A tervezet leplezetlenül politikai célokat szolgál: úgy fogalmaz, hogy az előadó-művészeti struktúrát a „közpolitikai elvárásokhoz” igazítaná. – Jogszerű törvény lesz: ugyanúgy, ahogy a numerus clausus és az apartheid is jogszerű volt – fogalmazott Borgula András, a Gólem Színház vezetője az ATV-ben. Boross Martin rendező szerint a rendszerváltás óta ilyen nyílt támadás nem érte a szabad kultúrát. – Nem csak a függetlenekről van szó, akik önmagukban 740 ezer nézőt tudnak magukénak egy év alatt, az ő működési támogatásuk megszüntetése halálos ítélet számukra, hanem arról az összes önkormányzati színházról is, amelynek Budapesten és vidéken évi 7 millió nézője van. Az NKA felszámolása pedig nem csak a színházi területet érinti – nyilatkozta.
A kézivezérelt kádári kultúrpolitikára tett utalásokat több olyan művész is a Katona József Színház videójában, aki csak ritkán nyilvánul meg közéleti kérdésekben. – Én már színész voltam a 60-as, 70-es , 80-as években is. Harminc év demokrácia után nem gondoltam, hogy egyszer ugyanúgy fogom magam érezni, mint akkor – mondta Pogány Judit. Gálffi László úgy fogalmazott: „Sok korszakot láttam már a színházban, amikor igazodni kellett. Egyik sem volt jó.” Bálint András szerint visszatért a központi ellenőrzés, a cenzúra, és ezt már nem szeretné újra megélni. Kováts Adél emlékeztetett: demokráciában széles körű szakmai egyeztetés nélkül nem hozhat döntést a Parlament. Ónodi Eszter leszögezte: a kultúra nem a politikusoké, a kultúra a miénk. Míg Pintér Béla arra figyelmeztetett: a kormány a teljes kulturális élet szétverésére készül. A videóban Borbély Alexandra, Mácsai Pál, Nagy Ervin, Nagy Zsolt és Péterfy Bori is tiltakozott az Orbán-kormány kultúrpolitikai tervei ellen. A MASZK Országos Színészegyesület közleményében szintén a széleskörű szakmai egyeztetés elmaradását kérte számon a döntéshozókon. A Katona József Színház társulata közleményben utasította vissza azt a „nemtelen és a valós tények ismerete nélküli támadást, amit a színház és Máté Gábor (igazgató) ellen indítottak politikai erők” – utaltak a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté – és még sokan mások – megnyilatkozásaira. Gothár Péter múlt év végén szexuálisan zaklatott egy színésznőt, aki tizenegy hónappal később fordult az üzemi tanácshoz. Az ügyet kivizsgálták, a rendezőt elbocsájtották. A Fidesz-propaganda szerint „Gothár-féle zaklatószínházak” működnek Magyarországon, amelyek „akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket.” A Katona társulatának közleménye állítja: „A Gothár-ügyben a vezetőség a társulat egyöntetű támogatásával hivatalos eljárásrendnek megfelelően járt el, ezt független szakértők bevonásával lefolytatott vizsgálat is igazolta. A színház minden valótlan híresztelés esetén megteszi a szükséges jogi lépéseket.” A Független Előadó-művészek Szövetsége (FESZ) kezdeményezésére péntek este óta az előadások után számos színházban – többek között a Katonában, a Trafóban, a Jurányiban – fejezték ki tiltakozásukat társulatok a közönséggel együtt. Vasárnap délutánig több mint harmincezren írták alá az aHang oldalán a FESZ petícióját, amely a kulturális élet szétverése ellen tiltakozik. A FESZ, az Örkény Színház, a Radnóti Színház és a Katona József Színház pedig ma este hat órára tüntetést szervezett a szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért. A nagy érdeklődés miatt a helyszín a Városháza tér helyett a Madách tér lesz. Felszólal többek között Fullajtár Andrea, a Katona József Színház színésze, Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Háza ügyvezetője, Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója, Pintér Béla, a Pintér Béla és Társulata alapítója, és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.  
Témák
NKA tüntetés

Hat szövetség szerint jót is tesz a kultúrának a kormányzati einstand

Publikálás dátuma
2019.12.08. 20:56
Jelenet Szabó István Mephisto című filmjéből. Képünk illusztráció
Fotó: Mafilm / Objektiv Film / AFP/ © Mafilm / Objektiv Film
Persze csak akkor, ha a politika közben nem szól bele a művészek munkájába, és a források is megmaradnak.
Miután tüntetés készül a kormány újabb kultúrkampfja miatt, és a színházi élet meghatározó szereplői tiltakoztak a központosítás, forráselvonások terve ellen, hat színházi szövetség közös közleményben fejtette ki, hogy  ezzel nincs is akkora baj - sőt, a kormány által tervezett változások jobb helyzetbe hoznák a kulturális intézményeket. A közös állásfoglalást a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság, a Vidéki Színházak Igazgatóinak Egyesülete, a Magyarországi Nemzetiségi Színházak Szövetsége, a Mozaik Művészegyesület, a Szabadtéri Színházak Szövetsége és a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége jegyzi. 
A távirati irodához eljuttatott közleményükben hangsúlyozták, hogy készen állnak a kormánnyal és más színházi szervezetekkel folytatott egyeztetésekre – egyúttal felsorolásban foglalták össze, hogy mit tartanak szükségesnek:
  • a magyar kulturális élet összességében nem kaphat kevesebb állami támogatást a jövőben, mint eddig, így a Nemzeti Kulturális Alap forrásai sem csökkenhetnek. (A kormány célja azonban nem az NKA-források csökkentése, hanem a korábban a szakkollégiumoknál lévő forráselosztási jogok megszerzése.)
  • A Nemzeti Kulturális Alap forrásainak elosztásában a magyar kulturális élet szereplőinek kell döntő szerepet biztosítani.
  • Az önkormányzatok fenntartásában levő színházak finanszírozásáról az államnak és az önkormányzatoknak több évre előre meg kell állapodniuk. Az önkormányzatok, amennyiben vállalják, önállóan működtethetik a fenntartásukban levő színházat, színházakat- ha erre nincs forrásuk, akkor több évre előre állapodjanak meg az állammal. (Állami támogatás nélkül a színházak nem élnek meg, az önkormányzatok pedig nem tudják pótolni a kieső forrásokat, tehát ez megkerülhetetlen csapdahelyzet.)
  • A színházak vezetőinek megbízása és felmentése közös fenntartás esetén csak közös döntés alapján történhet. (Eddig ebbe az államnak nem volt beleszólása, a kormányzati javaslat alapján azonban Kásler miniszter egyetértési jogot kapna a kinevezések során.)
  • A megállapodások nem térhetnek ki arra, hogy az önkormányzatok vagy az állam beleszóljon a színházak művészeti munkájába.
  • A független színházak nem kaphatnak kevesebb forrást, mint eddig. (A kormányzati terv úgy módosítaná az előadó-művészeti törvényt, hogy a függetlenek ezentúl nem pályázhatnának működési támogatásra.)
Kérdés persze, hogy az Orbán-kabinet mennyiben hallgat majd a hat szervezet finomítást jelentő javaslataira. A hazai kulturális életet egészében felforgató javaslat jövő héten kerül az Országgyűlés elé.
Szerző