Előfizetés

Húszmilliárdos csontváz dőlhet rá Budapestre

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2019.12.10. 06:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nemcsak az a kérdés, hogy miből fogják befejezni a fővárosi állatkert csodáját, hanem az is, miből fogják azt üzemeltetni. Az épület energiafelhasználása Budapest egyik kisebb kerületével vetekszik.
Az elmúlt napokban pályázatot írt ki a Fővárosi Önkormányzat a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) gazdasági igazgatói posztjára. Lapunk információ szerint a főváros új vezetése azért ragaszkodott a nyílt pályázathoz, nem pedig az új vezető belső kiválasztáshoz, mert az állatkert most futó gigaberuházásánál több probléma is felmerülhet. A Pannon Projekt és a hozzá tartozó 1,7 hektáros gigaüvegház, a Biodóm, a Pannon-medence miocén korabeli - vagyis 10 millió évvel ezelőtti - szárazföldi és vízi világát mutatja be az állatkerti látogatónak, Közép-Európa legnagyobbra tervezett tengeri akváriumával. A beruházás befejezése most 2020 decemberére van kitűzve, ám kérdéses ez az időpont is. A fejlesztés kivitelezését a Market Építő Zrt. végzi a projektmenedzsment, műszaki ellenőrzési és lebonyolítási feladatokat pedig a Tomlin Kft., a Főber Zrt., valamint az Óbuda-Újlak Zrt. konzorciuma végzi el. A Biodóm és környezete nem Budapest, nem is a kormányzati Liget Projekt, hanem a FÁNK saját beruházása. A jelek szerint sem a kormány, sem az előző városvezetés nem kísérte figyelemmel a beruházást. Ezért a most kiválasztandó gazdasági igazgató első feladata lesz projekt átvilágítása, az eddigi költségek áttekintése. Az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett program, 2015-ben már 25, 2017-re már 55 milliárd forintra hízott egy akkor a fővárosi közgyűlés elé került előterjesztés szerint, ami azóta tovább nőtt. Fürjes Balázs államtitkár a Magyar Nemzetnek idén októberben adott interjúban már arról beszélt, hogy a költségszámláló 62,8 milliárd forintnál tart, amit az államtitkár szerint az utolsó fillérig meg is kapott FÁNK. 
A kormány a projekt indításakor vállalta ugyan a teljes beruházás költségvetési finanszírozását, ám a költségek ezen a kereten már túlnőttek, praktikusan menet közben mintegy megnégyszereződtek. A  projekt befejezéséhez a Fővárosi Önkormányzat szerint jelenleg még húsz milliárd forint hiányzik, ugyanis az ügyben utoljára 2017-ben született kormányhatározat szerint 43,75 milliárd forintot kap az állatkert 2018-2020 között három évre elosztva. Bár Fürjes arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a kormány átadta a teljes 62,8 milliárdos összeget, az elérhető dokumentumok azt támasztják alá, hogy valóban 20 milliárd forint hiányzik a biodóm megépítéshez, amit per pillanat a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak kellene előteremtenie. A költségek elszállásának, illetve a fedezethiány okainak feltárása a most folyó pályázati eljárásban kiválasztandó leendő új gazdasági igazgató feladata lesz, de tisztáznia kell a pénzügyi helyzetet és az egész projektet át kell világítania. A Biodóm teteje fényáteresztő és hőszigetelő anyagokból épül, a fűtését a Széchenyi Fürdőből elfolyó termálvíz hulladékhőjével oldanák meg, ám ezzel együtt az energiafelhasználása olyan hatalmas lesz, amely vetekszik egy kisebb budapesti kerület áramfogyasztásával. A Népszava információ szerint ekkora energiaigényt kis sem tud szolgálni a környék elektromos hálózata, így a működtetéshez további energetikai beruházásokra lesz szükség. Megkérdeztük az ügy hátteréről a Pannon Parkért felelős FÁNK-ot is, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A fenntartás költségeit sem termeli ki

Legutóbb idén januárban volt a Biodóm ügye a Fővárosi Közgyűlés előtt, az akkor készült - az Mfor.hu által szemlézett - összegzésből az derül ki, hogy csak a plusz bérköltség évi egymilliárd forinttal növeli a működési kiadásokat. Ha figyelembe vesszük az energia- és vízköltségeket is, akkor évi több milliárd forintba kerülhet a rendszer üzemeltetése, amit még a megemelt jegyárakból sem tud kigazdálkodni a főváros. A még 2014-ben készült hatástanulmány – amely még nettó 24,5 milliárdos beruházási költséggel számolt –, azzal kalkulált, hogy a beruházás hatására az évi egymillióról évi 1,5 millióra emelkedhet a látogatók száma. Ha mind a félmillió új látogató a jelenlegi teljes árú jegyet venné meg – ami nem életszerű feltételezés –, az a jelenlegi árak mellett plusz 1,6 milliárd forintos bevételt jelentene: Ez pedig még a projekt fenntartási költségeire sem elegendő, annak ellenére, hogy az előterjesztés 2014-ban azzal számolt, hogy legalább a fenntartás lesz nullszaldós, hiszen egy állami kulturális projektjével szemben ritkán fogalmaznak meg olyan elvárást, hogy a beruházás költségeit is kitermelje.   

A klímacsúcsra nálunk is olvadhat a jég

Marnitz István
Publikálás dátuma
2019.12.09. 20:18

Tudjuk, hogy fontos a megfelelő és egységes uniós fellépés a klímaváltozással szemben – közölte Szél Bernadett parlamenti kérdésére Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára. A független ellenzéki képviselő azt firtatta, milyen állásponttal készül a magyar kormány az Európai Tanács e hét csütörtök-pénteki klímaügyi ülésére. Az esemény egyik célja a 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-mentesítési tervek véglegesítése. Az államtitkár válaszában biztosít Magyarország építő hozzáállásáról. Mindemellett a kormány eddigi érveit is elismétli. Eszerint az uniós igény csak jelentős beruházásokkal teljesíthető, illetve azon dolgoznak, hogy „az ellenzék javaslataival szemben” e terheket ne a magyar családok viseljék. Bár a tanácsülés előestéjére időzített válasz az eddigieknél békülékenyebb, az eset sokakat a nyári fordulatokra emlékezteti. Az Európai Bizottság akkor kérte először a tagállamokat, hogy a felmelegedés fékezése érdekében vállalják szén-dioxid-kibocsátásuk 2050-es megszüntetését. Miközben Magyarország előzetesen akkor is megegyezési készségét hangsúlyozta, végül a lengyelekkel, csehekkel és észtekkel együtt, 24 tagállam ellenében megvétózta a – csak közösen elfogadható – tervet. Új fejlemény, hogy Észtország októberben mégis beadta a derekát. (Sokak szerint így válhatott a bizottság ipari, kutatási és energiabiztosává politikusuk, Kadri Simson.) Állítólag a lengyeleknél is olvad a jég, bár az ellenállás esetükben a leginkább érthető. Magyarország ellenkezése változatlanul kevéssé indokolt, hisz a nehéziparunk a rendszerváltáskor lényegében összeomlott. Orbán Viktor, miután kikerült a sokáig szintén húzódozó, ám a feltételeket végül vállaló németek takarásából, a lengyelek mögé állt be. A magyar kormányfő, az alapprobléma iránt viszonylag kevés érzékenységet, illetve felelősségérzetet mutatva, hozzájárulása fejében rendre pántlikázatlan EU-támogatásokat követel. (A csatlakozás ezt nem zárná ki.) Orbán Viktor októberi bejelentése szerint szén-dioxid-kibocsátásunk 2050-es megszüntetése 50 ezer 200 milliárd forintba kerül, aminek jó részére EU-támogatást vár. Tegnap a „fennmaradó” három, közép-európai állam 42 környezetvédő szervezete nyílt levélben kérte Orbán Viktort és érintett kollégáit, hogy a tanácsülésen csatlakozzanak a szén-dioxid-kibocsátásukat 2050-ig megszüntető tagállamokhoz. Ebben részint az éghajlatváltozás, illetve a kevéssé lendületes intézkedések káros hatásait, valamint a célhoz vezető érdemi lépések előnyeit ecsetelik. A felmelegedést a lakosság és gazdaságunk már most megérzi – jegyzi meg levelük és közleményük. Az éghajlatváltozás káros hatásainak költsége messze meghaladja a szén-dioxid-kibocsátás-mentesítés árát. A gyenge intézkedések gazdasági veszteségeket, tönkremenő kisvállalkozásokat, légszennyezést, vízhiányt, aszályokat, növekvő élelmiszerárakat és más problémákat idéznek elő – írják. A szegénység, a tiszta energia nehéz elérhetősége, valamint a szennyezés támogatása tovább súlyosbítja a helyzetet. Az áttérés felgyorsítása ellenben javuló egészségügyet, életkörülményeket, versenyképességet, energiabiztonságot, több EU-támogatást, munkahelyet, illetve üzleti és fejlesztési lehetőséget hozna. Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat- és energia-csoportvezetője emellett igazságos átmenetet sürget. A rászorulók anyagi támogatására számos forrás áll rendelkezésre - hangsúlyozzák. Ha most cselekszünk, még visszafordíthatjuk az éghajlati folyamatokat – vélik.

NER-lovagok nyernek a kulturkampfon

P. Zs.
Publikálás dátuma
2019.12.09. 19:16
A turai kastély - Adóforintokkal segíti a kormány a renoválást
Fotó: Népszava
A parlament előtt lévő kulturális élet letarolást célzó törvény fele a társasági adótörvény módosításával foglalkozik.
A kormány rapid javaslata szerint a cégek által végzett műemlék-felújítások költségei leírhatóak nyereségből – vagyis jelentős adót lehet velük azonnal megspórolni. Az elmúlt években NER-milliárdosok kastélyokat, nagyobb műemlék épületeket vásároltak. Az első nagyobb tranzakciót Tiborcz István, miniszterelnöki vő BDPST Zrt.-je hajtotta végre a turai kastély megvásárlásával. Ezen műemlékek felújítása milliárdos beruházás, amit az állam eddig is igyekezett a társasági adókedvezményekkel segíteni. Ám most a parlament elé tolt kulturkampf-törvényben további lazítást javasol a kormány: eszerint ráfordításokat a tulajdonosok azonnal leírhatják a cégük nyereségéből – vagyis így csökkenthető a társasági adó. A törvényjavaslat indoklása szerint azért fontos, hogy a költségek azonnal leírhatóak legyenek, mert a több éven át tartó, jelentős ráfordítást igénylő kiadásokat a cégek így csökkenthetik. Vagyis a kormány számára kiemelt társadalmi cél a műemlékek felújításnak támogatása, amit eddig is igénybe vehettek, ám ehhez be kellett fejezni a felújítást. A mostani könnyítéssel erre nincs már szükség, ami a cégeket kevésbé ösztönzi a felújítások gyors befejezésére.