Előfizetés

Megbénította Párizst a nyugdíjreform miatti sztrájk, de az álláspontok nem közelednek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.12.10. 18:28

Fotó: PHILIPPE LOPEZ / AFP
Leállt az élet a francia fővárosban, miután a metró, illetve a nagysebességű vasút járatainak csak egy része közlekedett. A nyugdíjreform kapcsán nincs közeledés a kormány és a szakszervezetek között.
Legalább olyan nehéz az idei év vége Emmanuel Macron francia köztársasági elnök számára, mint a tavalyi. Akkor a sárga mellényesek mozgalma jelentett komoly gondot az elnöknek, s csak karácsony hozott némi békét, most a kormány tervezett nyugdíjreformja miatti munkabeszüntetések és tüntetések nyomán került nehéz helyzetbe. Míg 2018-ban komoly engedményeket tett, egyebek mellett bejelentette a minimálbér emelését, ezúttal – egyelőre legalábbis – hajthatatlannak tűnik. Közben kedden már hatodik napja tartottak országszerte a megmozdulások és a munkabeszüntetések. Ezúttal különösen drámai helyzet alakult ki az országban. A légiközlekedés részlegesen működött, a belföldi járatok mintegy negyede esett ki. A TGV nagysebességű vasút járatainak mindössze egyötöde közlekedett. A regionális vonatközlekedésben is komoly fennakadások voltak, közölte az SNCF vasúttársaság. Ami a párizsiak számára különösen nagy érvágás: a metróközlekedés is nagyrészt leállt. Mivel sokan így kénytelenek voltak autóba szállni, hatalmas közlekedési dugók alakultak ki a fővárosban és az elővárosokban. Összesen több száz kilométeren keresztül vesztegeltek a gépkocsik. A kereskedőket különösen kényesen érintik a történtek. Az őket tömörítő szövetség, az FCF szerint katasztrofális helyzet alakult ki. Vezetője, Francis Palombi úgy véli, mielőbb megoldást kell találni, hogy elkerüljék a még nagyobb bajt. A reform legvitatottabb pontja az, hogy a franciáknak a jövőben tovább kellene fizetniük a nyugdíjjal kapcsolatos terheket, a nyugdíjkorhatárt felemelnék 62-ről 64 évre és megszüntetnék a tanároknak, vasutasoknak, közhivatalnokoknak járó kedvezményeket.
Edouard Philippe miniszterelnök szerdán mutatja be részletes elképzeléseit, a különféle csoportok ettől teszik függővé, folytatják-e a munkabeszüntetést. Egyelőre vajmi kevés esély látszik arra, hogy megnyugszanak a kedélyek. Philippe Martinez, a CGT érdekvédelmi szervezet elnöke már hétvégén világossá tette, kizárólag a reform visszavonása esetén hagynak fel a blokáddal. 
Tüntetők Párizsban
Fotó: ZAKARIA ABDELKAFI / AFP
Emmanuel Macron azért is ragaszkodik annyira a reformhoz, mert ez volt az egyik legfontosabb választási ígérete 2017-ben, s továbbra is nagy reformerként kíván fellépni. Ha meghátrálna, az a következő, 2022-ben esedékes elnökválasztásra is hatással lenne. A francia államfő a normandiai négyek hétfői párizsi záró sajtóértekezletén szólalt meg először a nyilvánosság előtt a kialakult helyzetről, s világossá tette: nem hátrál meg, a nyugdíjreformot elengedhetetlennek tartja. Komoly nehézséget jelent azonban számára, hogy elképzeléseinek támogatottsága csekély. Elutasítják a reformot a Zöldek, illetve a radikális bal éppen úgy, mint a konzervatív republikánusok, illetve Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (FN). Utóbbi párt elnöke a tőle megszokott vehemenciával a reformot a munkavállalókkal szembeni „rablótámadásnak” minősítette. A nyugdíjakért felelős biztos, Jean-Paul Delevoye a szociális szféra képviselőivel folytatott megbeszélései után szintén megvédte a kabinet terveit. Meggyőződését fejezte ki, hogy e tekintetben nem maradhat minden a régi kerékvágásban, változtatni kell, s ezért a reformért meglátása szerint a későbbi generációk még hálásak is lesznek majd. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői eleve nem reméltek sokat a Delevoye-val folytatott megbeszéléseiktől, így nem is csalódtak különösebben amiatt, hogy az álláspontok jottányit sem közeledtek egymáshoz. Michel Beaugas, az ország harmadik legnagyobb szakszervezete, a Force ouvriere főtitkára szerint a kormány még csak meg sem hallgatta őket.

Hatalommal való visszaélés és a törvényhozás akadályozása miatt vádat emelnek Trump ellen

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2019.12.10. 16:20

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Ha csak egy vádpontot is elfogad a demokrata többségű Képviselőház, az maga az impeachment.
Hatalommal való visszaélés és a törvényhozás akadályozása miatt fognak vádat emelni Donald Trump ellen. A Képviselőház demokrata párti vezetői által ismertetett vádpontokról az alsóház jogi bizottságában még ezen a héten szavaznak, aminek eredménye az ellenzéki többség miatt előre garantálható. Ezt követően a plenáris ülésnek kell döntenie. Ez is valószínű, bár elképzelhető, hogy lesznek a novemberi választási esélyeikre gondolva kiszavazó demokrata párti képviselők.
Ha a két pont közül csak egyet is elfogadnak, az maga az impeachment, és az ügy átkerül a republikánus többségű Szenátusba.

A bejelentés rövid és komor hangvételű volt. Nancy Pelosi házelnök, Jerrold Nadler, a jogi és Adam Schiff, a hírszerzési bizottság elnöke azzal indokolta a lépést, hogy Trump saját érdekét az országé elé helyezte: a 2020-as választás előtt idegen hatalmakhoz fordult segítségért, ami alkotmánysértés és veszélyezteti az amerikai demokráciát. Az Egyesült Államok 243 éves történetében Trump lenne a harmadik elnök, aki ellen vádat emelnek.

Tabuk nélkül tárgyalnának az EU jövőjéről

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2019.12.10. 13:34

Fotó: Philipp von Ditfurth / AFP
Az uniós intézmények és a döntéshozatal reformja éppúgy terítékre kerülhet, mint a szakpolitikáké, és akár az EU-s szerződések módosítását igénylő előterjesztések is születhetnek.
Az Európa jövőjéről szóló és két évig tartó konferencia előreláthatólag 2020 februárjában nyílik meg. Az európai uniós intézményeken kívül, a nemzeti parlamentek, a civil szféra és a társadalom legszélesebb csoportjainak a képviselői vesznek majd részt a munkájában. A kezdeményezők szeretnék, ha a megbeszélés-sorozat keretében minél több európai polgár megosztaná a véleményét az integráció jövőjéről az e célra szervezett civil konzultációkon, illetve online platformokon. A tanácskozás programjáról és menetrendjéről az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU Tanácsa várhatóan jövő januárban dönt, miután a tagállamok állam- és kormányfői eheti brüsszeli találkozójukon zöld utat adtak az összehívásának. Az elképzelések szerint a konferencián nem lesznek tabutémák: az uniós intézmények és a döntéshozatal reformja éppúgy terítékre kerülhet, mint a szakpolitikáké, és akár az EU-s szerződések módosítását igénylő előterjesztések is születhetnek. 
Guy Verhofstadt pályázik az elnöki posztra
Fotó: Benoit Bourgeois / Európai Parlament
Az EP alkotmányügyi bizottsága által hétfőn megszavazott és hamarosan a plenáris ülés elé kerülő állásfoglalás szerint a résztvevőknek az európai értékekről és az alapvető szabadságjogokról, az integráció demokratikus és intézményi alapjairól, a környezetvédelemről és a klímaválságról, a szociális biztonságról és egyenlőségről, az adózást is felölelő gazdasági kérdésekről, a digitális átállásról valamint az EU globális szerepéről kellene jogszabályi és egyéb javaslatokat letenniük az asztalra a kétéves folyamat végére. A 2024-es EP-választásokra való felkészülés jegyében a képviselő-testület már a tárgyalás-sorozat első félévében szeretne megállapodást elérni az európai politikai pártok vezető jelölti (ún. Spitzenkandidat) rendszerének a megteremtéséről, és a határokon átnyúló, transznacionális parlamenti listaállításról. Hasonló menetrendet vázol fel az Európa jövőjéről szóló francia-német közös javaslat, amely szerint 2020 második félévétől 2022 elejéig – vagyis az EU német soros elnökségétől a franciáig – tartana a politikai prioritások kidolgozása és elfogadása. A tíz éve jóváhagyott Lisszaboni Szerződést előkészítő konferenciához hasonlóan, az Európa jövőjéről 2020 elején nyíló tanácskozás is az Európai Parlament épületében kapna helyet. Ülései nyilvánosak és online is követhetőek lesznek. Nyílt titok, hogy elnöki tisztére a liberális belga EP-képviselő, Guy Verhofstadt pályázik nagy eséllyel. A tanácskozás összehívásának ötletével először az ő frakciója, az Újítsuk meg Európát állt elő.