Előfizetés

„Rongy” szénnel fűtenek a peremvidéken, és ez mindenkinek rossz

Doros Judit
Publikálás dátuma
2019.12.11. 09:10

Fotó: Béres Márton / Népszava
A legszegényebbeknek csak a rossz minőségű, alacsony fűtőértékű szénre futja, amivel durván szennyezik a levegőt is, emiatt körükben egyre több az asztmás beteg.
Vadász Iván hatodmagával él a miskolci Lyukó-völgy egyik, alig húsz négyzetméteres hétvégi házában, amelynek egyik ékessége egy vaskályha. A család kandallónak hívja, a téli időszakot ez segít átvészelni. A fásládában azonban nem fa van, hanem használt bútorok elbontásából származó farostlemezek, a Máltai Szeretetszolgálattól kapták, ahol a harminckilenc éves, s nemrégiben nagypapává lett családfő egy éve dolgozik, közfoglalkoztatottként. De legalább a vékony lapok nincsenek festékkel átitatva, s nem tartalmaznak műanyagot: a négyezer ember lakhelyéül szolgáló, hajdan kertgazdaságokkal teli, mára lepusztult miskolci városrészben mindenki azzal fűt amivel tud. Errefelé sok udvaron látni átázott ruhahalmokat, egymásra vetett rossz cipőket, használt gumiabroncsot, darabjaira szedett kárpitfotelt. Környezetvédő szervezetek évek óta kongatják a vészharangot: ebben az észak-magyarországi térségben - de az ország más peremrégióiban is – a légszennyezettség miatt egyre romlanak az egészségügyi adatok. A Sajó-völgyben az országos átlaghoz képest öt-tíz százalékkal több az asztmás, légúti vagy tüdőbetegséggel küzdő kisgyerek. A statisztikai adatok szerint a most felnövekvő itteni generáció húsz százaléka – azaz minden ötödik ideszületett fiatal – emiatt csökkent munkaképességű lesz. Energiaszegénység – így hívják azt az állapotot, amely ezeket a magukra hagyott településrészeket jellemzi, s ezt kísérelte meg legalább a jelenség szintjén bemutatni a Civitates Alap által támogatott Elosztó Projekt és a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata. A lyukóvölgyi terepszemle után a sajókápolnai külszíni fejtéses, rendkívül rossz minőségű lignitet tartalmazó bányához vezetett az út, amit tíz éves küzdelem és lakossági tiltakozás után idén végre sikerült, ha nem is végelegesen bezáratni, de legalább a működését szüneteltetni.
Csizmadia Béla, a bánya elleni akciók élére állt egyik helyi lakos elmondta: az itt kitermelt, lignitnek csak jóindulattal nevezhető anyag méréseik szerint tele volt palával, arzénnel, kénnel, a fűtőértéke pedig meg sem közelítette azt, amit egy normál lignittől elvárnánk. Ám mivel a szegényeknek csak erre futotta, így önhibájukon kívül a saját életüket nehezítették meg a meleget nemigen adó silány – ezért fajlagosan drága - fűtőanyaggal, de az abban lévő veszélyes anyagok a térséget is folyamatosan szennyezték. A környezetvédők idén szeptemberben több próbavásárlást végeztek Miskolc, Ózd és Bükkábrány térségében olyan Tüzép-telepeken, ahol a helyiek vásárolnak: olcsó, a legszegényebbek számára leginkább elérhető bükkábrányi, putnoki, felsőnyárádi szenet, illetve afféle referenciaként német brikettet is vásároltak, valamint a szociális tüzelőanyagként ingyen osztott szénből is szereztek be mintát. Kiderült: a lakosság számára tüzelőanyagként árusított vagy kiosztott lignit háztartási tüzelésre alkalmatlan alacsony fűtőértéke, valamint magas hamu- és kéntartalma miatt. A bükkábrányi lignitbrikett hamutartalma száraz állapotban 40 százalék felettinek bizonyult, de a bükkábrányi és sajókápolnai lignité is 30 százalék fölötti volt, miközben a drágább, de jobb minőségű német barnaszén hamutartalma ennek mindössze tizede, 3,9 százalék volt. Emiatt a környezetvédők azt követelik, hogy Magyarországon tiltsák be a lignit tüzelőanyagként való értékesítését, indítsanak vizsgálatot a lakossági forgalomba hozott szénféleségekkel kapcsolatban, vizsgálják felül az önkormányzatok szociális tüzelőanyag támogatási gyakorlatát, a lignitet, a magas kéntartalmú szeneket pedig vegyék ki a támogatható tüzelőanyagok köréből.

Áder nyugdíjba küldi Baka Andrást, a Kúria tanácselnökét, akit a Fidesz távolított el a Legfelsőbb Bíróság éléről

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.11. 08:57
Baka András 2009-es eskütétele – a Fidesz lerövidítette a hatéves mandátumát. Fotó: Vajda József/Népszava
A kormánypárt már 2010 környékén sem tűrte a kritikát, alkotmányt is módosítottak azért, hogy Bakát leváltsák.
Jövőre nyugdíjba kerül Baka András kúriai tanácselnök. Baka 2009 és 2011 között a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke volt, nyugdíjazásáról Áder János köztársasági elnök kedd késő este tett közzé határozatot - írja a Hvg.hu. Az egykori MDF-képviselőt, majd az Emberi Jogok Európai Bírósága bíráját 2009-ben hat évre választották meg az LB élére, azonban bírálta a kormány igazságügyi politikáját, ezért két év után arra hivatkozva távolították el a szervezet éléről, hogy az új Alaptörvény szerint annak helyére a Kúria lépett. Baka András eltávolítása ügyében a strasbourgi bíróság elmarasztalta a magyar államot a történtekért. Tisztségének megszüntetése az európai joggal ellentétes volt. A magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak mint a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát is. Az ítélet szerint a magyar bírót emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan – jogszabály meghozatalával – idő előtt elmozdították állásából.
Magyarországnak különböző jogcímeken összesen 100 ezer eurót (kb. 31 millió forintot) és annak kamatait kellett Baka számára kifizetnie.

A köztársasági elnök most „a bírói felső korhatár betöltésére tekintettel” hozta meg döntését. Baka András ma, december 11-én 67 éves, nyugdíjazása fél évvel későbbi, 2020. június 10-i hatállyal történik.

Két Szabad Városok Szövetsége is lesz

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2019.12.11. 08:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Karácsony Gergely már korábban többször beszélt az ellenzéki vezetésű városok összefogásáról, közben a 10 ellenzéki kézben lévő megyei jogú város már alakított is egy szövetséget.
Kötetlen közösség, támogatjuk egymást és közös fellépéssel igyekszünk lobbizni a városainkért – így mutatta be lapunknak Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, azt a szövetséget, amelyet tíz, ellenzéki vezetésű megyei jogú város kötött egymással. (Összesen huszonhárom ilyen város van, tizenhármat kormánypárti polgármester vezet.) A közösség megalakulását – mint arról írtunk – Botka László, az MSZP-ből az önkormányzati választás után távozó szegedi polgármester jelentette be, rajta és Márki-Zayon kívül Érd, Pécs, Szombathely, Tatabánya, Salgótarján, Eger, Miskolc és Dunaújváros polgármesterei a tagjai. A bejelentés kevés konkrétummal szolgált, Botka csupán annyit írt, hogy a szövetség „hazánk jövője érdekében” jött létre és az a céljuk, hogy „Magyarország igazságos, szolidáris és szabad otthona legyen minden magyarnak”. Kerestük a szegedi városvezetőt, de elfoglaltságaira hivatkozva nem nyilatkozott. Itt érdemes megemlíteni, hogy Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere megválasztása után többször beszélt arról, hogy egyik első és legfontosabb intézkedése az úgynevezett Szabad Városok Szövetségének létrehozása. A főpolgármester indoka az volt, hogy azok a városok, amelyek „szembemennek a politikai árral”, legyenek szolidárisak és osszák meg egymással a tapasztalataikat.
Karácsony stábjától annyit tudtunk meg, hogy "üdvözlik és drukkolnak" Botkáéknak, ugyanakkor úgy tudjuk, nem aratott osztatlan sikert a bejelentés. Ezt bizonyítja az is, nem tettek le arról, hogy megalakítsák a Szabad Városok Szövetségét. Márki-Zay Péter lapunknak elismerte, hogy az ellenzéki, megyei jogú városok összekapaszkodása hasonló elképzelés, mint a Szabad Városok Szövetsége, olyannyira, hogy ő személy szerint így is hívja az együttműködésüket. (Hivatalos nevük még nincs Botkáéknak, úgy tudjuk, több munkanév között vacillálnak.) Márki-Zay egyébként úgy látja, ezek egymást erősítő kezdeményezések, így ő például szívesen részt venne egyszerre a megyei jogú városok és a Szabad Városok együttműködésében is. Arra a kérdésünkre, hogy a tíz vidéki polgármester később pártot alapíthat-e, Márki-Zay azt mondta: nem tartja aktuálisnak a felvetést, „pártból így is sok van, az összefogást kell erősíteni.” – Fontos, hogy a most vidéken megválasztott ellenzéki polgármesterek beszéljenek egymással, a megyei jogú városok esetében pedig Botka Lászlónak vitathatatlanul kiemelt szerepe – vélekedett lapunknak Virág Andrea. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint az talán kevésbé volt meglepő, hogy Budapesten nyert az ellenzék, de azt még a legoptimistábbak sem gondolták volna, hogy vidéken is viszonylagos sikert aratnak. – Az ellenzéknek építkeznie kell ebből a vidéki áttörésből, ez pedig csak akkor sikerülhet, ha az ellenzéki városvezetők megmutatják: egy csapatban vannak, nem pedig különálló személyek, akiket „véletlenül” választottak meg – fogalmazott Virág Andrea. A szakértő egyébként nem gondolja, hogy súrlódás lesz az ellenzéken belül amiatt, mert Botka László és nem Karácsony Gergely jelentette be ezt a szövetséget. – Könnyen feloldható a helyzet, hiszen Budapest nélkül nyilván nem érdemes ilyen együttműködést kitalálni – indokolt a szakértő. Annak azonban van üzenete – folytatta a Republikon Intézet stratégiai igazgatója –, hogy a szövetséget egy vidéki városvezető vezeti.