Képeslapok

Képeslapokat kaptak kedden az alkotmánybírók. Na nem valami pálmafás tengerpartról, még csak nem is egy adriai luxusjachtról. Hanem Budapest utcáiról, aluljáróiból, a főváros körüli kiserdőkből. A szeretet ünnepének közeledtével hajléktalan emberek fogalmazták meg jókívánságaikat a taláros testület tagjainak, hiszen néhány kedves, szívmelengető szó az alkotmányosság mindig éber őreinek is kijár.

Még akkor is, ha többségük szerint egyáltalán nem alaptörvény-ellenes utcán élő embertársaink hatósági vegzálása, kriminalizálása. És még akkor is, ha véleményük szerint nincs semmi gond azzal, ha a képeslapokat küldők közül esetleg börtönbe zárnak valakit csak azért, mert semmije sincs. Csak mert olyan, kapaszkodók nélküli örvénybe került, amely a társadalom legaljára sodorta.

Mária országában keresztényi szeretet helyett a legtöbbször keresztényi gyűlölettel, undorral és megvetéssel, kirekesztéssel, verbális és fizikai erőszakkal kell szembenézniük a legelesettebbeknek. Ők a képeslapokkal – amelyeken angyalkák és giccses karácsonyfák helyett a hajléktalan emberek fotói szerepelnek – nemcsak karácsonyi üdvözletüket küldik, hanem azt is üzenik az alkotmánybíróknak: jogi tudásuk mellett néha emberségüket is vegyék elő egy kicsit.

A képeslapküldésre nem pusztán az adventi időszak miatt került sor most kedden, hanem azért is, mert az Egyesült Nemzetek Szervezete 71 éve ezen napon, december 10-én hirdette ki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, melynek tiszteletben tartására Magyarország is kötelezettséget vállalt. Ehhez képest hazánkban még a legalapvetőbb emberi jog, az élethez való jog is egyre inkább sérül: mint arra a Magyar Szociális Fórum is rámutatott, több tízezer magyar ember életét lehetett volna megmenteni, ha megfelelő egészségügyi ellátást kaptak volna. Kilakoltatásokkal emberek százezreit fosztották meg otthonuktól, a téli időszakban évről-évre több százan fagynak halálra az utcán vagy a fűtetlen lakásban.

Mindeközben mások békésen majszolják az erős pistás szaloncukrot.