Az év elején még azt hitték, szerte Oroszországban minden készen áll arra, hogy sikeresen hozzáfogjanak az „Egészségügy” elnevezésű nemzeti program végrehajtásához, amely 2024-ig 78 évre emelné a várható átlagéletkort és 17 százalékkal csökkentené a halálozási arányt. A nagyszabású elképzelés az onkológiai ellátás technikai színvonalának emelésétől a gyerekgyógyászat fejlesztéséig számos területen ígért áttörést. Most az év végére kiderült, hogy a betegek -mint néhány szakértő megállapította - már csak a rohammentő megérkezésében reménykedhetnek. De ebben sem nagyon, mivel mentőkocsiból is nagy a hiány.
A problémákat terjedelmes elemzésében boncolgató „Novaja Gazeta” szerint még Tatjana Golikova miniszterelnök-helyettes is elismerte, hogy az egészségügy tervezett optimalizálása kudarcot vallott. Anton Sziluanov, a másik miniszterelnökhelyettes pedig ehhez még hozzátette, hogy „a rendelőintézetek és területi kórházak sokasága rossz, hogy ne mondjam, rémes állapotban van”. Az egészségügyi minisztérium megállapítása szerint az ország 55 régiójában csökkent az orvosok száma. A kórházak és rendelőintézetek száma is jelentősen zuhant.
Az az elképzelés, hogy nagy egészségügyi központokat hoznak létre a kisebbek bezárásával, még a fejlett Svédországban is problémákat szült, Oroszországban azonban elképzelhetetlen nehézségeket vont maga után. A nagy távolságok miatt hosszú utazásokra kényszerülnek a betegek, ráadásul korszerűtlen, kátyús utakon, vagy autó hiányában a kiszámíthatatlan közösségi közlekedés igénybevételével. Minden jel arra utal, hogy a probléma kontrollálhatatlanná vált a Kreml számára. A befektetett rubelszázmilliók a „menedzserek” jóvoltából felszívódtak.
A lapnak nyilatkozó szakértők szavaiból kiderül, hogy az orosz családoknak csak a harmada engedheti meg magának, hogy ne várja ki az ingyenes onkológiai kezelést, és ugyanabban a kórházban kifizesse a soron kívüli beavatkozást. A betegek eleve nem bíznak meg az ingyenesen dolgozó orvosokban. S hogyan is bízhatnának, ha az a hivatalos előírás, hogy 12 percet szánhatnak egy betegre?! Ha többet szánnak, megbüntetik őket. Drámaian kevés a fogorvos, és ezért egyre több a beteg fogú ember. S ami aggasztó, növekszik az öngyógyítók száma.
Nem lebecsülhető probléma az is, hogy hiába rendelte el sok évvel ezelőtt Putyin elnök az orvosok és ápolók fizetésének jelentős emelését, pénzt nem kaptak ehhez a kórházak, ezért sorra bocsátottak el orvosokat és ápolókat, hogy a maradék pénzt odaadják a legjobbaknak.
És akkor még nem szóltunk a gyógyszerellátásról. A „Moszkovszkij Komszomolec” átfogó cikkében azt állítja, hogy az orosz piacról tömegesen tűnnek el a gyógyszerek. A szakértők 700 olyan készítményt tartanak számon, amelyek hozzáférhetetlenné váltak a patikákban és a kórházakban. Akadnak közöttük létfontosságúak, drágák és olcsók, egyszerűek és korszerűek. Az állam ugyanis visszatartja a megrendelések kifizetését, a cégek pedig veszteségeikre hivatkozva inkább nem szállítanak. Az első félévben az állam által kiírt gyógyszer-pályázat közül 47 ezerre egyetlen ajánlat sem érkezett. E tekintetben a legrosszabb a helyzet a moszkvai kórházakban, különösen az inzulin-ellátás terén. De bajok vannak alapvető rák- és AIDS ellenes készítmények ellátottságával is. Se vége, se hossza azoknak az életbevágóan fontos szereknek, amelyek hiányoznak. Különösen azok, amelyeknek az áremelését még 2010-ben az állam erőteljesen korlátozta.
Már a hasmenés vagy a köhögés elleni legnépszerűbb gyógyszereket is hiába keresik az emberek a patikákban. Egy televíziós műsorvezető arról nyilatkozott, nem tudja, mi okozza a gyerekek halálát, akik nem jutnak időben gyógyszerhez: a bürokratizmus, a korrupció, a lobbitevékenység, a gyilkos közömbösség vagy valami más.
Ami az egészségügy egészét illeti, még ha eltekintünk is attól, mennyit lopnak el menet közben az állami befektetésekből, és mennyire rosszul használják fel a rendelkezésre álló anyagi forrásokat, a kép akkor is lehangoló.
A Bloomberg hírügynökség rendszeresen elkészíti az egészségügyi rendszerek hatékonyságáról szóló jelentését. Figyelembe veszi az átlag élettartamot, az állami hozzájárulást, az ellátások árát. Tavaly Oroszország ezen a listán 56 ország közül az 53. helyet foglalta el. Kolumbia, Kazahsztán, Venezuela és Algéria is megelőzte.
