Előfizetés

Idegen nyelvű szomszédok, továbbgondolt mesehősök és Spiró humoreszkjei a Szépíró Fesztiválon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.11. 11:11
Fotó: Vajda József
Csütörtökön kezdődik a Szépírók Társaságának tizenötödik, jubileumi seregszemléje.
A Szépírók Társasága minden évben kétnapos fesztivált rendez valamilyen téma köré. A beszélgetések, felolvasások, társművészeti események nemcsak a szakma, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tartanak. A tizenötödik, jubileumi fesztivált december 12–13-án tartja a szervezet. Idén december 12-én a szomszédság hívószavára reflektálnak a programok a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 13-án pedig az eklektikáé lesz a főszerep a Három Holló Kávéházban. Szóba kerül a kis nyelveken született művek fordítása és a kelet-közép-európai kulturális szomszédságok. A férfi és női mesehősök utóéletét vetítés is kíséri, mígnem a fesztivált végül péntek 13-i felolvasás zárja. Az első napon bemutatkozik a Nagyváradi Szépíró-kör a Várad folyóirattal együtt, a Kisnyelvek a nagyvilágban című szekcióban műfordítók beszélgetnek a szerb, a szlovák és a magyar nyelvterületről, a nap zárásaként pedig Szomszédság címen Igor Coko (Szerbia), Iskra Geshoska (Macedónia), Szűcs László (Románia), Száz Pál (Szlovákia), Babiczky Tibor és Simon Márton (Magyarország) válaszol Gács Anna kérdéseire. A második napon továbbgondolt mesehős-sorsokról beszélget és felolvas Darvasi László, Karafiáth Orsolya és Kerékgyártó István, önálló humoreszk-esttel jelentkezik Spiró György, akit Németh Csaba kísér majd ütőhangszeren. Végül Péntek 13! címmel évzáró tematikus felolvasás lesz Bajtai András, Csutak Gabi, Hartay Csaba, Kiss Noémi és Garaczi László részvételével, Ujj Zsuzsi énekkel, Darvas Kristóf pedig zongorával támogatja meg az írókat. A részletes programot itt találják.

Értelmetlen adatgyűjtéssel akarja maga alá gyűrni a könyvkiadást a mindenre kíváncsi állam

Munkatársunktól
Publikálás dátuma
2019.12.11. 06:40

Fotó: Draskovics Adam / Népszava
Az állam a piaci alapon működő könyvkiadást is teljes ellenőrzés alá akarja vonni, hogy mielőbb kiderülhessen, ki a jó szerző, mi a jó mű, melyik kiadó rentábilis. A nemzeti érdekek képviselői a szerzők lakáscímére is kíváncsiak.
A Katona József Színházban történt zaklatási ügyre hivatkozva Mao-féle kulturális forradalmat hirdet az Orbán-kormány - írta lapunk szombaton arra is reagálva, hogy minden könyvkiadó érzékeny adatához hozzá kívánnak férni a jövőben a 2020. január 1-jén életbe lépő 195. számú kormányrendelet szerint a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról, megőrzéséről és használatáról az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK) miniszteri biztosként felügyelő Demeter Szilárdék. (Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is egyben.) A dolog furcsa, mondhatni életszerűtlen egy piacgazdaságban, hiszen a könyvkiadók kevésbé függenek az államtól, mint a színházak, mivel nem állami vagy önkormányzati fenntartásúak, és a hazai pályázati lehetőségeik (igényeik) is szegényesebbek. Kevés kivételtől eltekintve magánkézben vannak és piaci alapokon működnek, így nem indokolt miniszteri biztost megbízni az a közpénzfelhasználásra irányuló átvilágítással. A tervezet szerint azonban az OSZK munkatársai - illetve pontosan nem is tudni még, hogy kicsodák - az adóhivatalhoz hasonlóan megismerhetik a nyomott példányszámokat, sőt betekinthetnek a kiadók és nyomdák közötti üzleti titok körébe tartozó szerződésekbe is.   Az egyik jelentős hazai nyomdát belülről ismerő, de feltehetően a meglévő állami megrendeléseik miatt névtelenül nyilatkozó informátorunk szerint azért szükséges ezentúl a közpénz nélkül megjelenő könyvek esetében is a teljes átvilágítás, hogy a területfoglalási szándékkal érkező állam könnyen feltérképezhesse a könyvpiacot és megnézze, hogy kit-mit érdemes államosítani. 
Dávid Anna
Az írók, jogtulajdonosok személyes adatai is a miniszteri biztos felügyelte OSZK-hoz kerülhetnek, dacára az elmúlt években előtérbe került nemzetközi szigorításoknak, melyek pontosítják és szabályozzák a személyes információk hozzáférhetőségét. Dávid Annától, a Magvető könyvkiadó igazgatójától azt kérdeztük, vajon mit reagálnak a külföldi partnerek, ha megtudják, hogy a műfordításokat (a pdf-eket, ahogy a tervben szerepel) ezentúl le kell adni egy magyar állami cégnek, amelyikkel sem a szerző, sem a jogtulajdonos semmiféle jogviszonyban nem áll, (ráadásul a kiadóknak a nyitott állományt kellene feltölteniük az OSZK szerverére). "A kérdés torzít - mondja Dávid. -  Nem egy magyar állami cégnek kell leadni, hanem a Nemzeti Könyvtárunknak, amely 1802 óta őrzi a nyomtatott kiadványokat, és amelytől elvárjuk, hogy az anyagait fokozatosan digitalizálja. A digitalizálás megkönnyítése tehát elfogadható. Arra kellene garancia, hogy a fájlokra ugyanaz legyen érvényes, mint az elektronikus kiadványok kötelespéldányaira, illetve, hogy a nyomtatásuk, sokszorosításuk ne történjen meg. Hogy ne férhessen hozzájuk bárki, és az OSZK szerverei legyenek biztonságosak. Az úgynevezett együttnyomásos könyveknél egyébként a hazai kiadók, ha akarnának sem tudnának nyomdai file-t leadni, mert azok képanyaga nincs a birtokukban, csak a szövegfile-ok."   A könyvpiac ismerői szerint az NKA átalakítása, illetve a Demeter Szilárd által felügyelt OSZK intézkedése között szoros összefüggés van, és a könyvkiadás felügyeletének tervével is egybecseng. "Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk" – Orbán Viktor 2018-ban Tusnádfürdőn pedzegette először a könyves szektor átszabását. Tette ezt úgy, hogy a könyves piacot eleve torzítja a NER-nek kedves könyvkiadók közpénzelése, hiszen a Nemzeti Könyvtár-sorozat sem állna meg a lábán piaci viszonyok között, és a Kárpát-medencei Tehetséggondozó, valamint a Magyar Művészeti Akadémia sem a saját lábán állva ad ki könyveket. A már lapunkban is ismertetett központosító koncepció szerint az OSZK, a szintén Demeter által vezetett Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei, a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft., és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. összevonásával hoznák létre a Magyar Nemzeti Kultúrközpontot. "Mint mindig, a NER szándékaiban itt is minden kétfenekű - válaszolta lapunk megkeresésére Konok Péter író, történész. - Egyrészt egy üzletág központosítása konkrét anyagi lenyúlás – mi más magyarázhatná például azt az elképesztő elképzelést, hogy „bekérik” a könyvkiadók következő évi üzleti terveit? A már többször beharangozott állami könyvkiadót csakis úgy tudják elképzelni, ahogy a sajtót (vagy bármely gazdasági szektort): olyan totális versenyelőnyben, ahol a verseny maga immár okafogyottá és túlhaladottá válik. Másrészt a lehető legátfogóbb ellenőrzést akarják gyakorolni a tartalmak felett anélkül, hogy kevéssé mutatós cenzúrához kellene folyamodniuk. Ha adminisztratív eszközökkel kiszolgáltatott, függő helyzetbe hozzák a könyvkiadókat (is), azoknál várakozásaik szerint működésbe lép az öncenzúra, a „józan belátás” kiadói reálpolitikája. A Támogatás és Tűrés rendszerében a Tiltásra immár nem is lesz szükség, fokozatosan elsorvad, kifakul mindaz a tartalom, amit a NER nemkívánatosnak tekint.
Az „irodalmi erőközpontok” és „nemzetstratégiai jelentőségű kulturális intézmények” kombinátjai ugyanakkor számos lehetőséget, állást, döntnöki pozíciót, ösztöndíjat és publicitást nyújtanak a NER ifjútörök holdudvarának, amely, ha igényeit nem elégítik ki mesterséges eszközökkel, önmaga kezdhet szerveződni, és kultúrcsinovnyikok seregéből előbb-utóbb palotaforradalmárok hadává válhat – és ez minden diktatórikus rendszer egyik legnagyobb félelme."

Varga Imre halálára

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2019.12.10. 16:50
Varga Imre
Fotó: Czimbal Gyula / MTI
Hosszan tartó betegség után életének 97. évében elhunyt Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész, a Nemzet Művésze.
Kun Bélát lámpavassal ábrázolni? A mai napig nevetek Varga Imre szobrán, amit 1986-ban állítottak fel a Vérmezőn, és 1992-ben száműztek onnan a Szoborparkba. A bírálók között persze akadt, akinek már annak idején is gyanús volt a kompozíció felfokozott heroizmusa – talán csak nem paródia? −, szándékáról a művész a rendszerváltás után beszélhetett szabadon. „Ez volt az első kritikus szemléletű emlékmű a történelemben. Egy olyan emberről szól, aki búcsúzása pillanatában az általa kivégzettek szellemi árnyaival találkozik, a kísértetekkel. Ott lebegnek, ott lebeg az egész a föld fölött, és ott áll ez az ember, aki búcsút int, kalappal a kezében, az akasztófa alatt, amely rá vár” – mondta el Christa Nickel Beszélgetések Varga Imrével című, 1995-ben megjelent könyvében. Varga Imre ekkor már bőven világhírnek örvendett, de a gondolatiság, a szellemesség, a formába öntött érzelem már a pályája elejétől jellemezte művészetét. Nagy feltűnést keltett az 1965-ben bemutatott krómacél Prométheusza, és nem lett botrány abból sem, hogy az 1974-ben felállított mohácsi Leninjét leléptette a piedesztálról, egyben bemutatta a propaganda és a valóság kettősségét. Botrány csak 2012-ben lett Károlyi Mihály 1975-ben felállított szobrából, de nem amiatt, mert deheroizálta az egykori miniszterelnököt, akire a történelem két hatalmas, egymással össze nem érő gótikus ívként nehezedett. Politikai játszmák után száműzték szülővárosába, Siófokra a szobrot. Külföldön és itthon mintegy háromszáz köztéri műve látható − Radnótitól Liszt Ferencen át a vatikáni magyar kápolna alkotásaiig. A kortárs magyar szobrászművészet iskolateremtő megújítója volt – írta gyászjelentésében a Magyar Művészeti Akadémia, amihez még annyit lehet hozzátenni: iskolateremtőként számos követője, utánzója is akadt. Mondhatni − elnézve a köztereinken mostanában terjedő giccset −, nagy szerencsénkre.