Halálosan megfenyegethették Győr ellenzéki polgármester-jelöltjét

Publikálás dátuma
2019.12.14. 19:15
Pollreisz Balázs a Borkai Zsolt ellen szervezett tüntetésen a győri városháza előtt októberben
Fotó: Népszava
„Mindegyikötöket ki kéne írtani, vasvillára felszúrni, máglyán elevenen elégetni” - ez még egy kulturáltabb sor abból a levélből, amit elmondása szerint a szocialista politikus kapott.
A rendőrséghez fordul Pollreisz Balázs, miután állítása szerint életveszélyes fenyegetést kapott egy ismeretlentől – írja a Hírklikk. A portál megkapta és teljes egészében közli is a gyalázkodó, Borkai Zsolt leváltását sérelmező levelet, amiben a szerző Győr legszuperebb polgármesterének, legszeretetreméltóbb polgárának nevezi Borkait, és az ellenzék kiirtásáról ábrándozik.
Néhány sort mi is szemlézünk a fenyegető üzenetből:  "Te mocskos szemét, szégyellhetitek a koszos pofátokat az összes rohadék gengszter ellenzéki barátaitokkal együtt, hogy ilyen aljas módon elbántatok szegény Borkai Zsolttal. Leírom neked, hogy tudd te büdös f*sz: ő volt a város történetének legjobb, legszuperebb polgármestere (...)Ti mocskos ellenzéki g*cik a Pollreisszel meg a többiekkel együtt a lába nyomába nem értek, még a cipőjét sem pucolhatjátok ki, mert arra is méltatlanok vagytok (...) Ti vagytok az ország szégyenei, salakanyaga, ti mocskos k*rva szemétláda, örökké csak gyűlölködő, mocskolódó, hazudozó ellenzéki rohadékok. Mindegyikötöket ki kéne írtani, vasvillára felszúrni, máglyán elevenen elégetni, felakasztani, gyűlöllek benneteket b*zmeg!” 
A lap megkérdezte Pollreiszt is, aki komolyan veszi a postaládájában talált levelet, ezért is szeretne hatósági vizsgálatot az ügyben. Szerinte a győriektől sok megerősítést kap, ám amikor Fidesz-szimpatizánsokkal találkozik, egyértelműen látható a szemükben, a gesztusaikban a frusztrált düh, mivel képtelenek feldolgozni „bálványuk” ledőlését 
Szerző
Frissítve: 2019.12.14. 19:21

Nevessen ön is a kormánnyal, miközben elmondják, miért nem épül új szélerőmű Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.12.14. 18:37

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Kevésbé jó adottságok, balliberális ellenzék - jutott eszébe az innovációs tárcának a szélenergia kapcsán.
Miközben gombamód szaporodnak a kormány támogatását élvező naperőmű-parkok, melyek Orbán Viktor kedvenc török vállalkozójának is hasznot hoznak, kilenc éve nem épült új  szélerőmű Magyarországon. Hogy miért nem, arról a Jobbik politikusa, Magyar Zoltán próbált valamivel többet megtudni, Palkovics László innovációs miniszternek küldött levelében: „milyen szakmai vagy egyéb okok állnak az Önök szélerőmű ellenessége mögött? Milyen megújuló energiát tekintenek kívánatosnak és mit tesznek annak elterjedésért?” - kérdezte a politikus.

Itt is elfér egy kis libsizés

Felvetésére Schanda Tamás államtitkár válaszolt, aki azt fejtegette, hogy a kormány „a balliberális ellenzékkel ellentétben” mindent megtesz azért, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen. Levélírás közben Sanda talán elfelejtette,  hogy kilenc éve folyamatosan a Fidesz van kormányon, és nem a "balliberálisok"; hogy az állam a hetekben vásárolta meg a Mészáros-körtől a hazai CO2-termelés 15 százalékáért felelős Mátrai Erőművet; vagy, hogy nem is olyan rég teljes titokban próbálták lezavarni az állampolgároknak szóló klímavédelmi konzultációt.

Nem tudják, honnan fúj

A szélerőművekre vonatkozó, parádés magyarázat azonban csak ezután következik:
„A szélenergia hasznosítása tekintetében Magyarország kevésbé jó lehetőségekkel rendelkezik, mint más európai államok.”

Vágjunk ennek neki még egyszer. Az ország, melynek területének több mint felét az 52 ezer négyzetkilométeres területű, teljesen sík Alföld foglalja el (és itt, az Alföldön működött egykor a haza szélmalmok 95 százaléka is) szélenergia felhasználásában „kevésbé jó lehetőségekkel rendelkezik.”
Hogy az innovációs államtitkár miért tesz úgy, mintha semmit sem tudna Magyarország adottságairól, nehéz lenne megmagyarázni. Állításai viszont tényszerűen cáfolhatóak. Az ország kimondottan alkalmas lenne szélerőművek telepítésére: egy 2015-ös szaktanulmány az EWEA felmérésére hivatkozva azt írja, hogy
akár 1,8 Gigawattnyi áramot is lehetne a hazai szélerőművekben termelni, ha az állam látna potenciát a terület fejlesztésében. Ez közel akkora teljesítmény, mint aminek előállítására a paksi atomerőmű képes,

és fedezné az ország villamosenergia-igényének 30-40 százalékát is. Ráadásul a jelenleg működő 172 széltoronyból csak kettő áll a szélfútta Alföldön, a többi az észak-nyugati területeken, az osztrák határ közelében található. Hegyeshalom után aztán megszaporodnak a széllapátok, hiszen az osztrákok nem félnek kihasználni lehetőségeiket: náluk három gigawattnyi áramot termelnek a szélerőművek, tízszer annyit, mint Magyarországon.

Nem megy, mert nem akarják

A hasznosítást tehát nem a földrajzi adottságok nehezítik, sokkal inkább az új erőművek építését szinte teljesen ellehetetlenítő szabályozás.  
"A betartandó kritériumok közül az egyik legfontosabb, hogy a turbinát a lakott övezetek határától minimum 12 kilométer távolságban lehet telepíteni. Ma Magyarországon nem léteznek ezen kikötésnek megfelelő, szóba jöhető területek"
- ezt nem mi állítjuk, hanem Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke, aki novemberben az NRG Report-nak beszélt a fejlesztést nehezítő körülményekről. A sok korlátozás megfojtja az új kezdeményezéseket is, hiszen aki nem felel meg a szabályozásnak, az pályázni sem tud a a megújuló energia támogatási rendszer (metár) forrásaira.
Vagyis, amikor Schanda arra hivatkozik, hogy a szélenergia hasznosításában kevésbé jó lehetőségekkel rendelkezünk, 
az olyan, mintha valaki lábon lőné magát, és sajnálkozna, hogy emiatt nem vehet részt egy futóversenyen.

A szabályozás megváltoztatásához csak kormányzati akarat kellene. Ha ez sikerül 22 éves joghallgatók, diploma nélküli rektorok kinevezésénél, biztosan nem jelentene gondot a  szélerőművek esetében sem. Schanda és Magyar levelezésével részletesen foglalkozott a 444.hu is.
Szerző
Frissítve: 2019.12.15. 10:01

Beismerte Demeter Szilárd, hogy az NKA kiüresítésén dolgoztak

Publikálás dátuma
2019.12.14. 15:24
Demeter Szilárd
Fotó: Népszava
Volt ilyen terv, de aztán politikai döntésre nem nyúltunk az Alaphoz – mondta a kormányzati kultúrpotentát.
A Hír TV pénteki esti műsorában indokolta a héten elfogadott kulturális törvénycsomagot a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője - szúrta ki a 444.hu. A törvénytervezet elkészítésében is közreműködő Demeter Szilárd szerint a jogszabályi csomag
"arról szól, hogy próbáljuk megszervezni a kulturális életet. Ez nem azt jelenti, hogy beleszólunk a művészek alkotói tevékenységébe. Nem adunk megrendelést, hogy nem tudom milyen propagandaanyagot kell gyártani."

Ehhez képest a műsorvezető felvetésére, miszerint Vidnyánszky Attila szerint az sem volna ördögtől való, ha a kormány kultúrpolitikája megjelenne a színházak repertoárjában, azt mondta:
"Én ezzel teljes mértékig egyetértek."

Hogy a kormányzat akarata hogyan jelenne meg utasítások nélkül a repertoárban, az nem derült ki a beszélgetésből - a színházak talán önként és dalolva tennék magukévá a NER világlátását.
Arról, hogy a kiszivárgott minisztériumi anyagban még szerepelt az NKA kiüresítése, de az benyújtott és elfogadott törvényben már nem, Demeter így fogalmazott:
"valóban volt ilyen gondolkodás. (...)  Sokat gondolkodtunk rajta, különböző modelleket dolgoztunk ki, de végül is megszületett az a politikai döntés, hogy most nem nyúlnak az NKA-hoz. Ami természetesen a döntéshozó felelőssége."

Ezzel voltaképp elismerte: felszámolták volna Nemzeti Kulturális Alap 11 milliárdos keret felett rendelkező szakmai kollégiumait, hogy helyettük kormányzati kinevezettek döntsenek a források elosztásról – ám a közfelháborodás és a szakmai tiltakozás hatására elálltak a tervtől.
Szerző