Nevessen ön is a kormánnyal, miközben elmondják, miért nem épül új szélerőmű Magyarországon

Kevésbé jó adottságok, balliberális ellenzék - jutott eszébe az innovációs tárcának a szélenergia kapcsán.

Miközben gombamód szaporodnak a kormány támogatását élvező naperőmű-parkok, melyek Orbán Viktor kedvenc török vállalkozójának is hasznot hoznak, kilenc éve nem épült új szélerőmű Magyarországon.

Hogy miért nem, arról a Jobbik politikusa, Magyar Zoltán próbált valamivel többet megtudni, Palkovics László innovációs miniszternek küldött levelében: „milyen szakmai vagy egyéb okok állnak az Önök szélerőmű ellenessége mögött? Milyen megújuló energiát tekintenek kívánatosnak és mit tesznek annak elterjedésért?” - kérdezte a politikus.

Itt is elfér egy kis libsizés

Felvetésére Schanda Tamás államtitkár válaszolt, aki azt fejtegette, hogy a kormány „a balliberális ellenzékkel ellentétben” mindent megtesz azért, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen.

Levélírás közben Sanda talán elfelejtette, hogy kilenc éve folyamatosan a Fidesz van kormányon, és nem a "balliberálisok"; hogy az állam a hetekben vásárolta meg a Mészáros-körtől a hazai CO2-termelés 15 százalékáért felelős Mátrai Erőművet; vagy, hogy nem is olyan rég teljes titokban próbálták lezavarni az állampolgároknak szóló klímavédelmi konzultációt.

Nem tudják, honnan fúj

A szélerőművekre vonatkozó, parádés magyarázat azonban csak ezután következik:

Vágjunk ennek neki még egyszer. Az ország, melynek területének több mint felét az 52 ezer négyzetkilométeres területű, teljesen sík Alföld foglalja el (és itt, az Alföldön működött egykor a haza szélmalmok 95 százaléka is) szélenergia felhasználásában „kevésbé jó lehetőségekkel rendelkezik.”

Hogy az innovációs államtitkár miért tesz úgy, mintha semmit sem tudna Magyarország adottságairól, nehéz lenne megmagyarázni.

Állításai viszont tényszerűen cáfolhatóak. Az ország kimondottan alkalmas lenne szélerőművek telepítésére: egy 2015-ös szaktanulmány az EWEA felmérésére hivatkozva azt írja, hogy

és fedezné az ország villamosenergia-igényének 30-40 százalékát is. Ráadásul a jelenleg működő 172 széltoronyból csak kettő áll a szélfútta Alföldön, a többi az észak-nyugati területeken, az osztrák határ közelében található. Hegyeshalom után aztán megszaporodnak a széllapátok, hiszen az osztrákok nem félnek kihasználni lehetőségeiket: náluk három gigawattnyi áramot termelnek a szélerőművek, tízszer annyit, mint Magyarországon.

Nem megy, mert nem akarják

A hasznosítást tehát nem a földrajzi adottságok nehezítik, sokkal inkább az új erőművek építését szinte teljesen ellehetetlenítő szabályozás.

"A betartandó kritériumok közül az egyik legfontosabb, hogy a turbinát a lakott övezetek határától minimum 12 kilométer távolságban lehet telepíteni. Ma Magyarországon nem léteznek ezen kikötésnek megfelelő, szóba jöhető területek"

- ezt nem mi állítjuk, hanem Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke, aki novemberben az NRG Report-nak beszélt a fejlesztést nehezítő körülményekről. A sok korlátozás megfojtja az új kezdeményezéseket is, hiszen aki nem felel meg a szabályozásnak, az pályázni sem tud a a megújuló energia támogatási rendszer (metár) forrásaira.

Vagyis, amikor Schanda arra hivatkozik, hogy a szélenergia hasznosításában kevésbé jó lehetőségekkel rendelkezünk,

A szabályozás megváltoztatásához csak kormányzati akarat kellene. Ha ez sikerül 22 éves joghallgatók, diploma nélküli rektorok kinevezésénél, biztosan nem jelentene gondot a szélerőművek esetében sem. Schanda és Magyar levelezésével részletesen foglalkozott a 444.hu is.