Nevessen ön is a kormánnyal, miközben elmondják, miért nem épül új szélerőmű Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.12.14. 18:37

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Kevésbé jó adottságok, balliberális ellenzék - jutott eszébe az innovációs tárcának a szélenergia kapcsán.
Miközben gombamód szaporodnak a kormány támogatását élvező naperőmű-parkok, melyek Orbán Viktor kedvenc török vállalkozójának is hasznot hoznak, kilenc éve nem épült új  szélerőmű Magyarországon. Hogy miért nem, arról a Jobbik politikusa, Magyar Zoltán próbált valamivel többet megtudni, Palkovics László innovációs miniszternek küldött levelében: „milyen szakmai vagy egyéb okok állnak az Önök szélerőmű ellenessége mögött? Milyen megújuló energiát tekintenek kívánatosnak és mit tesznek annak elterjedésért?” - kérdezte a politikus.

Itt is elfér egy kis libsizés

Felvetésére Schanda Tamás államtitkár válaszolt, aki azt fejtegette, hogy a kormány „a balliberális ellenzékkel ellentétben” mindent megtesz azért, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen. Levélírás közben Sanda talán elfelejtette,  hogy kilenc éve folyamatosan a Fidesz van kormányon, és nem a "balliberálisok"; hogy az állam a hetekben vásárolta meg a Mészáros-körtől a hazai CO2-termelés 15 százalékáért felelős Mátrai Erőművet; vagy, hogy nem is olyan rég teljes titokban próbálták lezavarni az állampolgároknak szóló klímavédelmi konzultációt.

Nem tudják, honnan fúj

A szélerőművekre vonatkozó, parádés magyarázat azonban csak ezután következik:
„A szélenergia hasznosítása tekintetében Magyarország kevésbé jó lehetőségekkel rendelkezik, mint más európai államok.”

Vágjunk ennek neki még egyszer. Az ország, melynek területének több mint felét az 52 ezer négyzetkilométeres területű, teljesen sík Alföld foglalja el (és itt, az Alföldön működött egykor a haza szélmalmok 95 százaléka is) szélenergia felhasználásában „kevésbé jó lehetőségekkel rendelkezik.”
Hogy az innovációs államtitkár miért tesz úgy, mintha semmit sem tudna Magyarország adottságairól, nehéz lenne megmagyarázni. Állításai viszont tényszerűen cáfolhatóak. Az ország kimondottan alkalmas lenne szélerőművek telepítésére: egy 2015-ös szaktanulmány az EWEA felmérésére hivatkozva azt írja, hogy
akár 1,8 Gigawattnyi áramot is lehetne a hazai szélerőművekben termelni, ha az állam látna potenciát a terület fejlesztésében. Ez közel akkora teljesítmény, mint aminek előállítására a paksi atomerőmű képes,

és fedezné az ország villamosenergia-igényének 30-40 százalékát is. Ráadásul a jelenleg működő 172 széltoronyból csak kettő áll a szélfútta Alföldön, a többi az észak-nyugati területeken, az osztrák határ közelében található. Hegyeshalom után aztán megszaporodnak a széllapátok, hiszen az osztrákok nem félnek kihasználni lehetőségeiket: náluk három gigawattnyi áramot termelnek a szélerőművek, tízszer annyit, mint Magyarországon.

Nem megy, mert nem akarják

A hasznosítást tehát nem a földrajzi adottságok nehezítik, sokkal inkább az új erőművek építését szinte teljesen ellehetetlenítő szabályozás.  
"A betartandó kritériumok közül az egyik legfontosabb, hogy a turbinát a lakott övezetek határától minimum 12 kilométer távolságban lehet telepíteni. Ma Magyarországon nem léteznek ezen kikötésnek megfelelő, szóba jöhető területek"
- ezt nem mi állítjuk, hanem Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke, aki novemberben az NRG Report-nak beszélt a fejlesztést nehezítő körülményekről. A sok korlátozás megfojtja az új kezdeményezéseket is, hiszen aki nem felel meg a szabályozásnak, az pályázni sem tud a a megújuló energia támogatási rendszer (metár) forrásaira.
Vagyis, amikor Schanda arra hivatkozik, hogy a szélenergia hasznosításában kevésbé jó lehetőségekkel rendelkezünk, 
az olyan, mintha valaki lábon lőné magát, és sajnálkozna, hogy emiatt nem vehet részt egy futóversenyen.

A szabályozás megváltoztatásához csak kormányzati akarat kellene. Ha ez sikerül 22 éves joghallgatók, diploma nélküli rektorok kinevezésénél, biztosan nem jelentene gondot a  szélerőművek esetében sem. Schanda és Magyar levelezésével részletesen foglalkozott a 444.hu is.
Szerző
Frissítve: 2019.12.15. 10:01

Beismerte Demeter Szilárd, hogy az NKA kiüresítésén dolgoztak

Publikálás dátuma
2019.12.14. 15:24
Demeter Szilárd
Fotó: Népszava
Volt ilyen terv, de aztán politikai döntésre nem nyúltunk az Alaphoz – mondta a kormányzati kultúrpotentát.
A Hír TV pénteki esti műsorában indokolta a héten elfogadott kulturális törvénycsomagot a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője - szúrta ki a 444.hu. A törvénytervezet elkészítésében is közreműködő Demeter Szilárd szerint a jogszabályi csomag
"arról szól, hogy próbáljuk megszervezni a kulturális életet. Ez nem azt jelenti, hogy beleszólunk a művészek alkotói tevékenységébe. Nem adunk megrendelést, hogy nem tudom milyen propagandaanyagot kell gyártani."

Ehhez képest a műsorvezető felvetésére, miszerint Vidnyánszky Attila szerint az sem volna ördögtől való, ha a kormány kultúrpolitikája megjelenne a színházak repertoárjában, azt mondta:
"Én ezzel teljes mértékig egyetértek."

Hogy a kormányzat akarata hogyan jelenne meg utasítások nélkül a repertoárban, az nem derült ki a beszélgetésből - a színházak talán önként és dalolva tennék magukévá a NER világlátását.
Arról, hogy a kiszivárgott minisztériumi anyagban még szerepelt az NKA kiüresítése, de az benyújtott és elfogadott törvényben már nem, Demeter így fogalmazott:
"valóban volt ilyen gondolkodás. (...)  Sokat gondolkodtunk rajta, különböző modelleket dolgoztunk ki, de végül is megszületett az a politikai döntés, hogy most nem nyúlnak az NKA-hoz. Ami természetesen a döntéshozó felelőssége."

Ezzel voltaképp elismerte: felszámolták volna Nemzeti Kulturális Alap 11 milliárdos keret felett rendelkező szakmai kollégiumait, hogy helyettük kormányzati kinevezettek döntsenek a források elosztásról – ám a közfelháborodás és a szakmai tiltakozás hatására elálltak a tervtől.
Szerző

Százmilliós TAO-támogatással építettek egy dombot Felcsúton

Publikálás dátuma
2019.12.14. 14:08
Mészáros Lőrinc, a gázszerelőből lett multimilliárdos, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke
Fotó: Népszava
Az edzéshez használható földhalom valójában a bucka elnevezést sem érdemelné ki, mert csak 2,25 méter magas lett.
Idén meglehetősen szerény sportfejlesztési programot tervezett a Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány, hiszen ezúttal 1,1 milliárd forintot is elegendőnek éreztek a fejlesztéseikhez - írja az mfor.hu. Néhány héttel a főadat nyilvánosságra kerülése után a felcsúti fociakadémia is - az előírásoknak megfelelően - közzétette a 2019/2020-as szezonra vonatkozó sportfejlesztési programját. Az akadémia a TAO-támogatási rendszer működése óta a legszerényebb költségigényű programot állította össze idén, 1,1 milliárd forint értékben. Ez azonban még mindig bőven elegendő összeg ahhoz, hogy jó eséllyel ezúttal is a Fejér megyei település focijába áramoljon a legtöbb eltérített közpénz.
Az alapítvány honlapján közzétett és a portál által idézett program szerint a Magyar Labdarúgó Szövetség által jóváhagyott 1,1 milliárd forintból • a legtöbb pénzt, 375 milliót előfinanszírozott ingatlan-beruházásra, felújításra fordítják, • 311 milliót előfinanszírozott tárgyi eszköz beszerzésre, • 254,1 millió az utánpótlás-nevelés feladatait szolgálja, • 106 millió a személyi jellegű ráfordításokat fedezi, • 76 millió forintot pedig utófinanszírozott ingatlan-beruházásra, felújításra fordítanak. A program alapján a legfőbb projekt az akadémia területén lévő bentlakásos kollégium felújítása lenne idén, ennek során a 2006-ban felhúzott épületet kívül-belül megújítanák. "Ezáltal is komfortosabbá téve a fiatalok életét. Valamint higiénia és egészségügyi okból teljes körű bútorok cseréjét, fürdő, közösségi helyiségek felújítását el kívánjuk végezni" - olvasható a programban. A beruházás teljes költsége 254,8 millió forint, a program szerint a munkák július elsején kezdődtek - a nyári szünetre időzítve azokat - és szeptember elsejére be is fejeződtek. Emellett építettek
egy "futódomb, lépcső elnevezésű felépítményt" több mint 106 millió forintból. A "felépítmény" a sportolók képességfejlesztését szolgálja, ami a valóságban egy körülbelül 31 méter hosszú, 17 méter széles domb, melynek legmagasabb pihenő része 2,25 méter magas.

Ennél valamivel költségesebb terv a stadion pályája körüli LED fal beszerzése és telepítése, optika kiépítés, elosztó átalakítása. Teljes bekerülési értéke a dokumentum szerint 269  millió forint- jegyzi meg a portál. Emellett      • 200 millióból solar lámpát, pályavilágítót vesznek, • 109 millió forintból nagybuszt is beszereznének • a kisebb tételeket jelentő fűkasza, permetezőgép, fűnyíró és kondicionáló eszközök mellett. A 106 millió forintos személyi jellegű ráfordítás a sportfejlesztési program szerint 58 alkalmazott fizetéséhez járulna hozzá, többek között • a sajtós munkatársak, • riporter, • videós elemző, • öregdiák központ vezetője, • szakács, • élelmezés vezető, • rendszergazda, • buszvezetők, • személyi asszisztens, • sofőr • és elemzők béréhez. 
Szerző
Frissítve: 2019.12.14. 15:03