Előfizetés

Patthelyzet Franciaországban – Az ünnepek alatt is folytatódhat a sztrájk

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.12.16. 12:36

Fotó: Laure Boyer / AFP
A tiltakozók és a kormány egymást vádolják az ország lebénításával.
Nem rajzolódott ki kompromisszum hétfőn Franciaországban a kormány és a nyugdíjreform ellen második hete sztrájkoló szakszervezetek között, és a patthelyzet miatt akár az év végi ünnepek alatt is folytatódhat a vasúti és a városi közösségi közlekedést lebénító munkabeszüntetés. Jóllehet a sztrájkolók száma valamelyest csökkent a tiltakozás kezdete óta, a párizsi közlekedésben nem volt érezhető javulás hétfőn, miután a sofőrök és a mozdonyvezetők vesznek részt legnagyobb arányban a munkabeszüntetésben: mintegy kétharmaduk sztrájkol. A metróvonalak többsége továbbra is zárva tart, a külvárosi vonatok jelentős fennakadásokkal közlekednek, a buszoknak mintegy a fele indult el. A főváros körüli körgyűrűn csaknem 630 kilométeres dugó alakult ki a reggeli órákban, dupla annyi, mint amennyi reggelenként megszokott. A szuperexpresszek (TGV) harmada, a regionális vonatok negyven százaléka közlekedett. Miután a patthelyzet miatt egyre inkább úgy tűnik, hogy az év végi ünnepek alatt is folytatódhat a sztrájk a közlekedésben, a tiltakozók és a kormány egymást vádolják az ország lebénításával. A felmérések azt mutatják, hogy a franciák szerint a kormányt terheli a felelősség a kialakult helyzet miatt, a többségük támogatja a tiltakozást, ugyanakkor 55 százalékuk azt szeretné, ha a sztrájkot felfüggesztenék a szakszervezetek az ünnepek idejére.
„Ha a kormány visszavonja a tervezetet, komolyan tárgyalhatunk arról, hogyan javítható a nyugdíjrendszer, és minden rendben lesz. Egyébként viszont a sztrájkolók döntik el, hogy mit kell tenniük a továbbiakban”

– mondta Philippe Martinez, a sztrájkot meghirdető legradikálisabb szakszervezet, a CGT vezetője egy hétfői interjúban.

Elisabeth Borne közlekedési miniszter a France2 közszolgálati televízióban közölte:
„sztrájkolni legitim, de tiszteletben lehet tartani az olyan pillanatokat, mint az év végi ünnepek, amikor mindenki hazatér a családjához”.

A miniszter „felelőtlenséggel” vádolta azokat, akik „elrontják a franciák szabadságát”. Keddre a szakszervezetek újabb országos tiltakozónapot hirdettek, és az elmúlt két hétben harmadik alkalommal utcára hívják a tiltakozókat, miután a kormány kitart a jelenlegi 42 féle nyugdíjrendszer egységesítése mellett. A legnagyobb ellenállást a tiltakozók részéről az váltja ki, hogy bár a jelenleg érvényes 62 éves nyugdíjkorhatárt a kormány nem akarja módosítani, de a pontrendszerrel arra késztetné a franciákat, hogy tovább dolgozzanak, s a teljes összegű nyugdíjjogosultsághoz a 64 éves kort jelölte meg. Ugyanakkor 64 éves kortól mindenkit alanyi jogon megilletne egy 1000 eurós minimál nyugdíj. A minimál nyugdíj jelenleg nem éri el a 700 eurót. A legnagyobb francia szakszervezet a CFDT reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, a kormány "átlépte a határvonalat" azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét, ezért csatlakozott a munkabeszüntetéshez, s a keddi tiltakozónapot valamennyi szakszervezet együtt rendezi. A kormány jelezte: készen áll további tárgyalásokra, de újabb egyeztetés csak a keddi tiltakozónap után, szerdán vagy csütörtökön várható. A válság feloldása azért is nehéznek érkezik, mert a szociális partnerekkel két éve egyeztető Jean-Paul Delevoye kormánybiztos helyzete meggyengült, amióta érdekellentéttel gyanúsították meg a be nem jelentett jövedelmei miatt.

Tony Blair volt a minta

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2019.12.16. 09:00

Fotó: LINDSEY PARNABY / AFP
A csütörtökön bemutatandó új brit kormányprogram elsőként iktatja törvénybe a választási kampány során tett ígéreteket.
Elképesztő fizikai teljesítőképességének jeleként és bizonyítékaként Boris Johnson szombaton, alig néhány órával kormányalakítási megbízása, Downing Street 10. előtti rövid programbeszéde, majd London egyik legelőkelőbb negyedében, Mayfairben tartott ünnepi rendezvényeken való részvétele után ismét Észak-Angliába indult. Zseniális propagandahúzással éppen a Durhamhoz közeli Sedgefield-ben fejezte ki háláját azoknak a helyieknek, akik többnyire még véletlenül sem voksoltak konzervatív képviselőjelöltre. Sedgefield Tony Blair választókerülete volt 1983 és lemondása, 2007 júniusa között, miközben háromszor vezette diadalra a Munkáspártot. Johnson győzelme óta számos alkalommal vett kölcsön blairi idézeteket, az "új hajnal virradásától" kezdve a "nép kormányán" keresztül az "emberek szolgálatáig". A kormányfő ünnepélyes ígéretet tett észak-angliai választóinak, hogy "meghálálja a belé fektetett bizalmukat". Új északi parlamenti képviselői körében emlékeztetett arra, hogy "immár nem urak, hanem az ország szolgái", akiknek a "lehetőségek széles körben való kiterjesztése" a dolga. Karácsonyig nem lesz szünet a brit politikai életben. Az új képviselők már kedden leteszik az esküt, kivéve a Sinn Fein hét megválasztottját, akik lelkiismereti okokból nem vesznek részt a parlament munkájában. Csütörtökön hagyományos téli, sandringhami vakációját megszakítva október 14-e után másodszor jelenik meg II. Erzsébet az országgyűlés mindkét háza előtt. Ezúttal a Queen's Speech hagyományos kereteinél kötetlenebb formában ismerteti az új konzervatív kormány első törvénycsomagját. Fő helyen nyilvánvalóan a Brexittel kapcsolatos jogi kötelezettségek, a Brüsszellel kötött kilépési csomag ratifikációja, majd 2020 során az Európai Unióval készülő szabadkereskedelmi együttműködési szerződés előkészítése szerepelnek. Boris Johnson nem pusztán a „Get Brexit Done”, „Valósítsuk meg a Brexitet” ígéretét készül beváltani, hanem első ízben törvénybe iktatja a konzervatív választási programban és a kampány során tett költségvetési fogadalmait is, azaz az NHS-be, az egészségügyi ellátásba, az infrastruktúra fejlesztését, a rendfenntartást, az oktatást érintő fejlesztéseket. Észak-Anglia prioritást kap új utak, hidak építésével és autóbuszjáratok bevezetésével. Boris Johnson hétfőn apróbb kormányátalakítással, a lemondások miatt üresen maradt miniszteri pozíciók betöltésével kezdi első munkahetét. A közvélemény izgatottabban várja a január 31-i kilépést követő nagyszabású intézkedéseket. A széles körben megvetett, a választási siker óta felértékelődött stratégiai főtanácsadó, Dominic Cummings vízióját követve minisztériumok szűnhetnek meg, tárcák egyesülhetnek és válhatnak szét. Az okafogyottá vált Kilépési Minisztérium állítólag beolvad a Kereskedelmi Minisztériumba, a Nemzetközi Fejlesztési portfólió pedig a Külügyminisztériumba. A Konzervatív Párt 80 fős többségével és 44 százalékos támogatottságával "BoJo" radikális tervei könnyedén veszik majd az alsóházi akadályokat. A Munkáspárt összeomlása, mindössze 203 képviselői helye negatív rekord 1935 óta. Jeremy Corbyntól legdrámaibban azok a körzetek fordultak el, ahol a 2016-os Brexit-népszavazáson 60 százaléknál többen voksoltak a kilépésre. A legtöbb fizikai munkás lakta területeken 11 százalékkal esett vissza a Labour népszerűsége, azaz a párt és a munkásosztály közötti szoros kötelék súlyos sebeket szenvedett el az elmúlt két évben. Corbyn maga két baloldali vasárnapi laphoz eljuttatott írásában elnézést kér a munkáspárti szimpatizánsoktól a vereség miatt, magára vállalva a felelősséget. Az észak-londoni képviselő feltételezések szerint a jövő év elején távozik tisztségéből. A még mindig illúziókban ringatózó veterán honatya tartja, hogy kampánya "reményt adott" a választóknak, programja pedig "történelmi jelentőséggel" bírt. Két utódjelölt hölgy, az egyaránt fiatal és karizmatikus Jess Phillips és Lisa Nandy, ha egyelőre informálisan is, máris bejelentkezett az ellenzék vezérének tisztségére. A Skót Nemzeti Párt (SNP) megerősödése, - a lehetséges 59 mandátumból 48-at szerzett meg - felvetette egy újabb függetlenségi népszavazás kiírását. Nicola Sturgeon pártvezető és Boris Johnson kapcsolata máris mélypontra került, miután a kormányfő azonnal kizárta egy 2020-as referendum jóváhagyását. Míg a skót autonóm kormány feje a vasárnapi Andrew Marr Shownak nyilatkozva kijelentette, London "nem tarthatja fogságban" Edinburgh-t, Michael Gove, a kormány egyik legbefolyásosabb tagja a rivális Sophy Ridge programban a Sky News-on arra hivatkozott, hogy a 2014-es népszavazási eredményt tiszteletben kell tartani.

Szabad szemmel: taktikai manőver, amikor a Fidesz a népakaratra mutogat

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.12.16. 07:15

Nemzetközi sajtószemle, 2019. december 16.
Die Welt A Bundestag elnöke bízik abban, hogy az európai értékek és hagyományok segítségével továbbra is sikerül érvényt szerezni a liberális meggyőződésnek, még ha nem is lehet minden gondot megoldani annak alapján. Wolfgang Schäuble a CDU egyik legfőbb vezetőjeként gyorsan hozzáteszi az interjúban, hogy jelenleg nagyobb szükség van a képviseleti demokráciára, mint bármikor korábban. A parttalan, közvetlen demokrácia ugyanis nem visz sehová. Viszont ha a képviseleti demokrácia nem hozza az eredményeket, akkor veszélybe sodorja magát, hiszen jönnek fel a populista mozgalmak. Annak a végén pedig a zsarnokság vár, ám azt senki sem akarja. Arra is kitért, hogy számot kell vetni Európában a keleti nacionalizmussal. Brüsszel, vagyis a Nyugat folyton megpróbálja megmagyarázni a cseheknek, lengyeleknek, magyaroknak, hogy mit kell tenniük, illetve mit kell megengedniük. Ám azok az önrendelkezésre hivatkoznak, hogy most joggal vagy sem, az más kérdés. De ügyelni kell arra, hogy az integráció összhangban legyen a nemzeti igényekkel, különben bajba kerül az európai gondolat. Ehhez Schäuble szükségesnek tartja, hogy Németország túllépjen a mostani enerváltságán és az eddiginél nagyobb szerepet játsszon a földrészen. Emellett az is igen fontos, hogy a kontinens visszanyerje korábbi helyét a világban, mi több, önálló szerepet töltsön be. Ám nem biztos, hogy ez utóbbit el tudja érni, de legalább meg kell próbálni. Egy nyitottabb, felgyorsultabb nemzetközi környezetben kell helytállni, amihez ismét meg kell tanulni a hatalom nyelvét, persze anélkül, hogy Európa feladná erkölcsi alaptételeit. A politikus főként a németek számára tartja ezt fontosnak, de természetesen, csakis a többi európai nemzettel együtt. E tekintetben sok mindenben egyetért azzal, amit Emmanuel Macron francia elnök javasol az EU számára. Ideértve a védelmi közösség megteremtését, bár megjegyzi, hogy a NATO még sokáig nélkülözhetetlen marad. Az értékeket össze kell kapcsolni kül- és biztonságpolitikával. Ez esetben ugyanis a szabályozó funkció nem csupán költségekkel, hanem erkölcsi hozadékkal is jár.
Süddeutsche Zeitung Budapesten találkozik ma a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák főváros ellenzéki polgármestere, hogy egyezményt írjon alá a szabad városok nevében és így, közösen szálljon szembe a maga populista kormányával. Céljuk az, hogy erősítsék a demokráciát, támogassák a tisztább és átlátható helyi közigazgatást, illetve, hogy Brüsszelben közösen lépjenek fel érdekeik érvényesítéséért. Karácsony Gergely azt javasolja, hogy az uniós támogatások elosztásába ne vonják be az állami apparátust, hanem az önkormányzatok közvetlenül jussanak hozzá az EU-s pénzekhez.
FAZ Az egyik neves nemzetközi civil szervezet vezetője arra figyelmeztet, hogy rossz a populizmus közhasználatban lévő meghatározása, és ez megnehezíti a demokrácia védelmét. Michael Meyer-Rosende, a Democracy Reporting International igazgatója szerint ugyanis az még nem sokat árul el a lényegről, ha az ilyen pártokat úgy jellemzik, hogy bonyolult összefüggéseket egyszerűsítenek le, a félelemmel operálnak és azt állítják, hogy csakis ők képviselik az igazi népet a korrupt elittel szemben. A gond ott van, hogy ez a keretezés semmit sem árul el arról, miként viszonyul a populizmus a demokráciához. Az egyik fő szakértő, Cas Mudde a Georgia-i Egyetemről különbséget tesz a hatalmi ágak megosztását és a kisebbségeket védelmező liberális demokrácia, illetve az illiberális választási demokrácia között. Utóbbiban a többség dönt és utána a törvényhozás, illetve a kormány azt csinál, amit csak akar. Ám ily módon a definíció az ideológia szintjére emel egy taktikai érvet és amögé el tudnak bújni a demokrácia ellenfelei. A populisták ugyanis csak akkor hivatkoznak a többségre, ha abból hasznuk származik. Amikor Orbán 2010-ben rohamtempóban íratta át az alaptörvényt, nem tartott róla népszavazást. Minek is kockáztatott volna a kétharmad birtokában. Ugyanez vonatkozik az igazságszolgáltatásra: a bíróságokat a demagógok nem számolják fel, hanem a saját embereikkel töltik fel azokat. A Fidesz egy sor sarkalatos törvényt hozott, amit nem lehet egyszerű többséggel megváltoztatni. A párt részéről taktikai manőver, amikor a népakaratra mutogat. Ám ha netán veszít a választásokon, akkor a törvényekre és az általa kinevezett bírákra fog hivatkozni. A jogállamot emlegeti majd, amire az új hatalom a többség óhajával riposztozik. A populizmus kutatói számára a párt egy csapásra liberális lenne, míg ellenfeleit demagógoknak titulálnák. Nem jó az az elmélet, amit a választási eredmény fejre tud állítani, mert háttérbe szorítja a vitát, hogy egy párt antidemokratikus vagy alkotmányellenes-e. Ilyenkor mindig azt kell nézni, hogy egy párt programja szembemegy-e a jogállammal. Ha igen, akkor tekintélyelvűnek kell nevezni. Ez Németországban egyszerű, mert ott az Alkotmányvédelem elvégzi ezt a besorolást. De mindenképpen egyértelműen meg kell mondani, hol vannak a demokratikus vitakultúra határai, és egyes vélemények hol lépik át az alkotmányosság kereteit.
New York Times Az amerikai elnök ugyan aláírta a rendeletet, amellyel száműzni kívánja az antiszemitizmust és az Izrael-ellenességet az egyetemekről, csakhogy az új nacionalizmus, a megkeményedő identitások korában ez nem is olyan egyszerű. Nem világos ugyanis, hogy a jogszabály minek tekinti a zsidókat. Az identitás kérdése egyébként is igen fontos az egész populista hullám számára, ideértve a szélsőjobbos pártok felemelkedését Európában, valamint a fehér nacionalizmust az USA-ban. Ám a nemzeti identitás tele van problémákkal és ellentmondásokkal. Az alig kétszáz éves fogalom úgy indult, hogy a közös nyelven, etnikai gyökereken és hazán alapult, de a kisebbségeket és bevándorlókat másodosztályú polgároknak minősítette, sőt belső fenyegetésnek. A faji tisztaságot a nemzeti túlélés feltételévé tette. A világ a legrosszabb irányzatok kezelésére kitalálta a kulturális sokszínűséget, a nemzetközi összefogást, valamint a kisebbségek és a bevándorlók védelmét. De nem oldotta fel a nemzeti identitás körüli ellentéteket, sőt valójában ellencsapáshoz vezetett. Az olyanok, mint Orbán, a vér és rög-elméletet ötvözik azzal, hogy megígérik: szétverik a multikultit és nemzetközi egyesülést, mert az a szemükben ugyanolyan fenyegetést jelent a nemzeti identitásra nézve, mint bármelyik kisebbség vagy migráns. A zsidók azonban érzékenyek arra, hogy esetükben a vallás egyben nemzetiséget is jelentene. Messze nem mindegyikük fogadja el, hogy Izrael a közös haza. Az erősödő fehér nacionalizmus viszont egyre inkább nemszeretem idegeneknek tekinti őket. Az összeesküvés elméletek időnként bekerülnek még a politika fő áramába is, és hazátlan kozmopolitáknak állítják be őket, aki azon dolgoznak, hogy aláássák a nyugati államok faji tisztaságát. Trump döntése nyomán újra felvetődik, hogy akkor most a nemzeti identitás védelmet vagy veszélyt jelent a zsidóknak. Itt az a gond a rendelettel, hogy az korlátozza Izrael bírálatát, miközben a zsidó állam kizárja a nemzeti identitásból a palesztinokat. Hogy a világ mekkorát változott, az kiderül abból, hogy az új nacionalisták, Orbántól az indiai államfőig, felsorakoztak Netanjahu mögé. Szövetségesnek és modellnek tekintik. Mind a hárman régi etnikai örökséghez nyúlnak vissza, hogy korszerű formában tartsák ellenőrzés alatt a vallási kisebbségeket. De az egész ügy lényege jelenleg az, hogy akkor most a kemény, nemzeti alapú identitás a megoldást jelenti-e, vagy pedig maga a probléma?
Spiegel Szerbiában házi őrizet alá helyezték a Krusik nevű állami fegyverkereskedő cég egyik korábbi alkalmazottját, miután az kényes értesüléseket hozott nyilvánosságra a legfelső köröket is érintő, roppant kínos ügyletekről. A 40 éves Aleksandar Obradovic az ország egyik legnagyobb fegyverkereskedelmi botrányát leplezte le, amikor nem kis személyes kockázatot vállalva feltárta, hogy kormánykörök bátorításával folyik a korrupció és a szervezett bűnözés, miközben Aleksandar Vucsics elnök úgy tünteti fel, hogy az ország a reformok mintadiákja a térségben. A lényeg az, hogy a vállalkozás igen olcsón értékesítette az általa gyártott tüzérségi gránátokat, aknákat és rakétákat egy magáncégnek, az pedig jókora haszonnal adta azokat tovább. Utóbbi vállalkozásnál a személyi szálak egészen a belügyminiszterig vezetnek. A veszteség milliós, ráadásul a fegyvereket nem egyszer olyan térségekbe szállították, ahová nem lett volna szabad, pl. szaúdi közvetítéssel a háborútól sújtott Jemenbe. Szerbia már Milosevics alatt is az illegális fegyverkereskedelem egyik központjának számított és ez ma is így van. Márpedig ily módon biztonsági kockázatot jelent az EU számára. Obradovicsot nemrégiben ismeretlenek megfenyegették, ő azonban nem fél, mert úgy érzi, hogy a közvélemény rokonszenve – jelenleg legalábbis – védelmet nyújt számára. Merthogy gondosan dokumentálta a minden bizonnyal az elnökig elérő visszaéléseket, ezért sokak szemében az állami maffiával szembeni ellenállás jelképének számít. Ám mint mondja, sok ilyen ügy van, ahol a kormánypárt emberei a köz rovására gazdagodnak meg. De aki ezt nyilvánosságra hozza, az nagy kockázatnak teszi ki magát, legyen az oknyomozó újságíró vagy ellenzéki politikus. Obradovics ügyvédje azt mondja, Szerbia nem jog-, nem tekintélyelvű állam. Vucsis szétverte a fékeket és ellensúlyokat, ennek ellenére élvezi Brüsszel támogatását.