Gyanúsan szivárgó bizonyítékok Visontán

Kétszer is a foszfin munkahelyi környezetben megengedhető legmagasabb határértékének százszorosát mérték a Mátrai Erőműnél.

Csak közérdekű adatigénylésre adta ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azokat a mérési adatokat, amelyekből világosan kiderül: két alkalommal is százszoros nagyságrendben mértek a határértéket meghaladó szintet a jelenleg még Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, de az államnak megvételre felajánlott visontai Mátrai Erőmű több pontján még novemberben. Az erőmű korábban már azért is perrel fenyegette lapunkat, mert tízszeres túllépéséről írtunk. Az adatokat az Átlátszó tette először közzé tegnap, de a Greenpeace és lapunk is benyújtott közérdekű adatigénylést a katasztrófavédelemnek.

Mint arról korábban beszámoltunk, november közepén többen rosszul lettek az erőműben a nyálkahártyát irritáló orrfacsaró bűztől, amely vélhetően az Őzse-völgyi tározóban elbomló fehérjék miatt keletkezett. Ebből a tározóból folyik ki a Nyiget-patak, amely aztán beletorkollik a Bene-patakba. Február óta ebbe a tározóba engedi az elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét a szintén Mészáros-érdekeltség Viresol Kft. búzafeldolgozója és keményítőgyára, és az erőmű szivattyúháza is innen veszi vizet a kéntelenítő berendezés hűtéséhez.

Kiderült, az egészségügyi határértéket meghaladó mértékű kénhidrogént és nitrogén-monoxidot, valamint foszfor-hidrogént (foszfin) mutattak ki a gázszivárgásokban, s jelenleg is külső szakértők bevonásával folyik annak vizsgálata, hogy ezek a gázok pontosan hogyan keletkeztek.

Ahhoz, hogy érhető legyen, milyen értékeket mértek, fontos tisztázni a kiindulási alapot, vagyis azt az egységet, amihez viszonyítják az adatokat. Ez az úgynevezett MAK-érték ami a német Maximale Arbeitsplatz-Konzentration, vagyis a legnagyobb megengedett munkahelyi koncentráció rövidítése. Ez azt a maximum értéket jelenti gázok, gőzök és egyéb anyagok esetében, amely munkahelyi környezetben – átlagos, 40 órás munkahéttel, és napi 8 órás műszakkal számolva – a jelenlegi ismeretek szerint nem káros az alkalmazottak egészségére és nem jelent elfogadhatatlan kockázatot. A koncentrációs szint rövid távú megnövekedése a MAK értéken belül nem okoz szükségszerűen mérgezést például egy szennyező anyag szivárgását követően, ha azonban a koncentráció a MAK érték 5-10-szerese, akkor a hosszú időn át tartó jelenlét a mérgezés akut jeleit okozhatja – olvasható a katasztrófavédelem tájékoztatójában.

A sajtó és a környezetvédők közérdekű adatigénylése nyomán közreadott, a katasztrófavédelem által mért adatok szerint foszfin (PH3) esetében a MAK érték 0,1 ppm, ehhez képest november 11-én 13 óra 20 perckor 13,6 ppm-et, vagyis a határérték 136-szorosát mérték az erőmű szivattyúházában – igaz, húsz perccel később ez a szint már „csak” tizenegyszeres, azaz 1,1 ppm volt. A kénhidrogén-koncentráció ugyanezen a napon több alkalommal is négyszer magasabb volt a MAK-értékhez képest. Két nappal később, az Őzse-völgyi tározó gátjánál szintén foszfinból 15,2 ppm-et mértek 23 óra 50 perckor, ami a MAK-érték 152-szerese, ám hogy később miként változott ez az eredmény, azt nem tudni, mert a katasztrófavédelem csak erről a három napról közölt adatokat.

A Népszava többször is próbált – részben közérdekű adatigényléssel, részben információkéréssel – hozzájutni a november 11-e előtt mért adatokhoz a katasztrófavédelem megyei és országos parancsnokságától és a Mátrai Erőműtől, de nem kaptunk választ. Ez azért lenne fontos, mert azt maga Hampó Norbert, az erőmű biztonsági igazgatója mondta el a november 22-i, markazi sajtótájékoztatón: november 6-án, amikor az erőmű elromlott szivattyúját javították a munkások, már enyhe irritációt érzékeltek, a szemeik kipirosodtak, könnyeztek, folyt az orruk. Másnap, november 7-én délelőtt a vízellátási, valamint a vegyészeti és környezetvédelmi osztály vezetője szintén ezt tapasztalta. Ekkor az erőmű vezérigazgatója elrendelte a helyiség szellőztetését. November 9-én a társaság biztonsági szolgálatának tagjai légzésvédő felszerelésben megbontották a nagyjából 500 légköbméteres szivattyúház héjazatát és beszereltek egy nagy teljesítményű ventilátort, aminek segítségével a helyiség néhány óra alatt kiszellőzött, a gázterhelés megszűnt – hangzott el a sajtótájékoztatón. Ehhez képest különös adat, hogy november 11-én, vagyis miután a helyiséget állítólag már kiszellőztették, a szivattyúházban a foszfin mértéke 136-szor, a kénhidrogéné pedig négyszer magasabb volt a MAK-értékhez képest. Mindezek miatt megkérdeztük: Milyen adatokat mértek korábban, még a kiszellőztetés előtt? Az erőmű jelentette-e korábban a katasztrófavédelemnek a gázszivárgást? Ha van korábbi mérés, akkor miért titkolják a november 6-a és 11-e közötti adatokat? Lapzártánkig az erőmű és a katasztrófavédelem sem válaszolt.

Magyarázkodnak a kormánytagok

Hiába sorozták meg a kabinetet az elmúlt napok során baloldali képviselők a Mátrai Erőművel kapcsolatos kérdésekkel, csak kitérő válaszokat kaptak. Tóth Bertalan MSZP-elnök az iránt érdeklődött az innovációs és technológiai tárcánál, belefér-e a szén-dioxid-kibocsátás-mentességet zászlajára tűző kormányelképzelésekbe egy igencsak szennyező szénerőmű megvásárlási szándéka.

Schanda Tamás parlamenti államtitkár érdemi válasz helyett hosszasan dicsérte saját klímaelképzeléseiket, megjegyezve, hogy szerinte az ilyen burkolt kormányellenes nyilatkozatokat a politikai harc részének tekinti. Az ellenzéki pártelnök ama felvetésére, hogy érdemes-e az államnak egy veszteséges szénerőművet vennie vásárolnia, Fónagy János nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhelyettes kiállt a Mátrai Erőmű kiemelt áramtermelési szerepe mellett, leszögezve, hogy döntés még nem született döntés és még tart az átvilágítás.

A DK-s Varju László hasonló választ kapott. Az MSZP-s Korózs Lajos az iránt érdeklődött Nagy István agrárminiszternél, hogy a Mátrai Erőmű, avagy a területén lévő – úgyszintén Mészáros Lőrinc kezén lévő – Viresol nevű gabonafeldolgozó szennyezte-e el a Bene-patakot. Nagy István agrárminiszter biztosított afelől, hogy a hatóságok mindent megtesznek. Tájékoztatása szerint a mért vízszennyezés a településeken élők számára nem veszélyes. Szerinte az érintett két cég is meghozott minden szükséges intézkedést, de még tart az elemzés. Ezt Pintér Sándor belügyminiszter azzal egészítette ki, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz semmilyen betegséggel kapcsolatos megkeresés nem érkezett. - M. I.