Jogerőssé vált az ötszáz férőhelyes új komlói büntetés-végrehajtási intézet építési engedélye - közölte a mecseki város önkormányzata hétfőn az MTI-vel, jelezve: 2020-ban "a tényleges munka is elkezdődhet". Komlót 2015-ben választotta ki a Belügyminisztérium és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) az országos férőhelybővítési program egyik helyszíneként. Kitértek arra, hogy a félezer, büntetését töltő elítéltet befogadó intézmény több mint kétszáz munkahelyet teremt a városban.
A börtönépítés híre, mint korábban írtuk, heves tiltakozást váltott ki Komlóban. Népszavazást is kiírtak a kérdés eldöntésére, de akörül a csalás lehetősége is felmerült: civilek szerint a szavazatszámlálás során gyanúsan összetűzött lapokra bukkantak, amik arra engednek következtetni, hogy a fideszes városvezetés nem bízta a véletlenre a szavazás kimenetelét. Azt is vitatják, hogy valóban munkahelyek százait teremtené helyieknek az intézmény. A börtön-ügy mindenesetre nem került a kormánypártoknak a polgármesteri szék elvesztésébe: Polics József Fidesz-KDNP-s polgármester 31 szavazatos különbséggel ugyan, de az idei választást is megnyerte.
Az önkormányzat közlése szerint az építkezés azért nem tudott eddig elkezdődni, mert a BVOP közbeszerzéseire rendre magasabb árajánlatok érkeztek, mint a rendelkezésre álló összeg. A kormány idén döntött úgy, hogy biztosítja a hiányzó pénzt, ezután előbb az önkormányzat adta át állami tulajdonba az építési telket, most pedig az engedélyezési eljárás zárult le.
Jövőre több mint 21 és félmilliárd, 2021-ben további 7 és félmilliárd, majd 2022-ben 4 és félmilliárd forintot fordít az állam börtönépítésekre a Magyar Közlönyben májusban megjelent határozat szerint. Három éve, 2016-ban született határozat arról, hogy a hazai börtönök zsúfoltságát új börtönépületek felhúzásával kell enyhíteni, de a férőhelybővítési program már 2010 óta tart. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának honlapja szerint azóta több mint 1600 új férőhelyet hoztak létre. A fogvatartás körülményei miatt magyar rabok rengeteg keresetet nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), amely többször is felszólította Magyarországot, hogy találjon megoldást a zsúfoltság enyhítésére.
