„Földön, vízen és most már föld alatt is próbálkoznak!” - írta a déli határhoz érkező menekültekről a police.hu még november végén. A rendőrség állítása szerint ugyanis Ásotthalomnál egy 34 méteres, míg Csikériánál egy 21 méteres alagúton keresztül próbáltak Magyarországra szökni a migránsok. Az eset akkori ismertetése szerint az egyenruhások „az elmúlt időszakban” 44 menekültet és szerb kísérőjüket fogták el, és az ő nyomaikat követve jutottak el Ásotthalom közelében a földbe vájt nyíláshoz.
Az ügy szépséghibája, hogy információink szerint a rajtaütés még június végén történt, a járat pedig felnőttek közlekedésére alkalmatlan volt, ráadásul a több hónappal későbbi, november végi sajtóbejáráson már csak a betemetett lyukat láthatták az újságírók. A rendőrség ugyan közzétette a leginkább borz- vagy rókalyukra emlékeztető alagutak fotóit, ezek azonban inkább csak kérdéséket vetettek fel.
A rendőrség közlése szerint a vájat ötven centiméter széles és hatvan centiméter magas volt, a legmélyebb pontja pedig hat méter méterrel volt a kerítés alatt. - Technikailag lehetetlen egy ilyen keskeny járat kiásása több tíz méteren keresztül – mondta a Népszavának Adamkó Péter, az ország egyik legismertebb barlangkutatója, aki több mint ötven éve kutatja a föld alatti járatokat. - Egyrészt igen nagy a beomlás veszélye, másrészt egy ekkora helyen nem tud megfordulni egy felnőtt ember, márpedig az ásás során valahogyan ki kell hordani a földet – fogalmazott a szakértő. Adamkó Péter azt is megjegyezte: a rendkívül keskeny járaton az oxigénhiány is komoly gondot okozott volna, a járatot ugyanis teljesen kitölti az ember teste. Szerinte az is kérdés, hogy a rendőrség hogyan tömített el egy ekkora alagutat. Azt ugyanis nem lehet csak a két bejáratnál lezárni, szakember kell, aki a föld alatti járatba is tömőanyagot juttat, különben fennáll a veszély, hogy később beomlik a vájat.
Az is rejtély, hogy mi lett a járatokból kitermelt több tonnányi földdel. A rendőrség a sajtóbejáráson ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a menekültek vagy az embercsempészek a határ szerb oldalán folyó patakba szórták a földet. Az említett vízfolyás viszont éppen csak csörgedezik, így nem tudni, miként sodort volna el nyomtalanul ekkora mennyiséget. A „munkák” ráadásul a - 270 milliárd forintból kiépített - határzárnál járőrözők szeme láttára folytak volna, forrásaink szerint ugyanis az ásotthalmi járat az egyik őrtoronytól néhány tíz méterre nyílt.
A történetben az egyetlen biztos pont az embercsempészet miatt letartóztatott szerb férfi lehet, akinek elvileg látnia kellett volna az alagúton át érkező menekülteket és akivel szemben idehaza eljárást indítottak. Róla azonban semmit sem tudni, a rendőrség pedig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy vádat emeltek-e a férfival szemben. A hatóságok egyébként más felvetéseinkre sem reagáltak érdemben.
A kommunikációs késlekedésre egyébként szintén nincs magyarázat, a Csongrád Megyei Rendőr-kapitányság ugyanis eddig minden, határsértőkkel kapcsolatos információt naponta, külön hírben közölt - akkor is, ha csak 1- 2 menekültet fogtak el –, ám sem a nyári, sem a későbbi híreikben nincs nyoma 44 menekült elfogásának, pláne alagútnak.
Az esetet természetesen a kormánypropaganda is felkapta és újdonságként tálalta, ám a menekültek alagútásása - bizonyítékok híján - inkább egy rendszeresen előkerülő legendának tekinthető. Az első ilyen híradás 2017 áprilisából ered, akkor Toroczkai László, ásotthalmi polgármester, a Mi Hazánk elnöke - akkor még jobbikos politikusként - azt mondta a Magyar Nemzetnek: „nem hivatalos forrásból” azt hallotta, a „katonák” Kelebiánál egy „kilométer hosszú alagutat fedeztek föl a határzár alatt, amelyen keresztül észrevétlenül be tudnak jutni az illegális határátlépők”. Pár hónappal később a Blikk már a „helyiekre” hivatkozva írta meg, hogy a menekültek egy „néhány száz méteres" alagutat ástak Kelebiánál, ám ebben a verzióban az alagút a talaj puhasága miatt beomlott. Idén áprilisban Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója vitte tovább a történetet: a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, hogy az embercsempészek a határkerítésnél létrákkal vagy kezdetleges alagutakat ásva igyekeznek bejuttatni a bevándorlókat a déli határszakaszon. Azonban Bakondi sem közölte, hogy pontosan hol, mikor, mekkora alagutat fedeztek fel.