A pénz, az idő és a kormány szerető szorításában a színházak

Egyszerre került az idő és pénz szorításába Budapest, valamint több vidéki város a kulturális törvény módosítása miatt.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter lesz a főtárgyaló a kormány és főváros közötti, a kulturális törvény módosítása miatti megbeszéléseken – értesült lapunk. Ez annyiban nem meglepő, hogy a Fővárosi Közfejlesztési Tanácsban is ő vezette a kormány delegációját. Másfelől viszont Gulyás megbízása jelzésértékű lehet, hiszen az utóbbi napokban erősen elfogultnak tetsző nyilatkozatot tett. Ő volt az, aki a Gothár Péter rendező zaklatási ügye kapcsán nehezményezte, hogy „a haja szála sem görbül”, annak a színházigazgatónak, aki az esetet eltussolta. Kijelentése nagy felháborodást keltett, hiszen a zaklatási ügyet a Máté Gábor vezette Katona József Színház hozta nyilvánosságra.

Egyebek mellett ilyen előzmények után kellene érdemi tárgyalásokat folytatni – ráadásul meglehetősen gyorsan is. Forrásaink szerint ugyanis minél hamarabb, két hónapon belül meg kell állapodnia a kormánynak és Budapest vezetésének, tekintettel arra, hogy meg kell alkotni Budapest 2020-as költségvetését. Lehet ugyanis olyan színház, amely teljesen fővárosi fenntartásba kerülhet a törvénymódosítás miatt, ez pedig súlyosan érinti az új költségvetést.

Mint arról többször írtunk, a múlt szerdán elfogadott és hevesen bírált kulturális törvény egyebek mellett arról rendelkezik: a csak önkormányzati fenntartású színházak vezetőiről továbbra is az adott helyhatóság dönt, a vegyes – azaz állami és önkormányzati – fenntartású teátrumok igazgatói kinevezéseit viszont már a két fél közötti megállapodásnak kell megelőznie. Budapesten nincs csak önkormányzati fenntartású színház és a fővárosi teátrumok költségvetésében jelentős az állami támogatás aránya.

Karácsony Gergely főpolgármester a törvény elfogadásának másnapján már arról beszélt a hvg.hu-nak: nem kizárt, lesz színház, amely teljesen fővárosi fenntartásba kerül majd. Információnk szerint az egyik fő vitatéma az állam és a főváros között a Katona József Színház fenntartása lesz. Ha a Fővárosi Önkormányzat átvállalja a Katona teljes költségvetésének biztosítását, az több száz milliós pluszkiadást fog jelenteni.

A fővárosi fenntartású színházak évente 8,5 milliárd forintos támogatást kapnak a taopótló támogatáson felül, ebből az összegből az állam 6,5 milliárd, Budapest 2 milliárd forintot áll – mondta el a Népszava névtelenséget kérő forrása. A kulturális törvény az államnak is fenntartói jogokat adna abban az esetben, ha az önkormányzat nem vállalja egy-egy színház költségvetésének száz százalékát.

A törvény nem csak Budapesten, hanem vidéken is kaotikus állapotokat teremtett. Teljes a bizonytalanság Egerben arról, hogy milyen költségvetéssel tervezhetik jövőre a Gárdonyi Géza Színház működését. Noha Blaskó Balázs igazgató – akit még kormánypárti önkormányzat nevezett ki, s akinek megbízatása bő egy év múlva lejár – az erre irányuló kérdéseinkre azt válaszolta, hogy minden költségvetési év utolsó hónapjában, de legkésőbb a következő év első hetében megkapják az értesítést a támogatás felosztásról, sem ő, sem a fenntartó önkormányzat nem tud bővebbet a részletekről. Mirkóczki Zita, Eger kulturális ügyekért felelős alpolgármestere szerint nem mindegy, hogy az állam jövőre is átutalja-e a nagyjából 200 millió forintos támogatást a teátrumnak, s a tao-val sem tervezhetnek egzakt módon, hiszen arra mindig pályázni kell. A város büdzséjét jövő februárban fogadják majd el, így fontos lenne tudniuk, hogy milyen, az államtól érkező tétellel számoljanak a színházi rubrikában, mert később akár emiatt borulhat is az egyensúly.

Az Egri Gárdonyi Géza Színház ebben az évben mintegy 680 millió forintból működött: ennek több mint egyharmadát az állami támogatás, a többi részét az önkormányzat hozzájárulása és a színház saját bevétele jelentette. Blaskó Balázs egyébként arra számít – mondta –, hogy január 1-től a minisztérium átvilágítja a színházakat, megvizsgálja a fenntartói megállapodásokat, és tárgyalásokat kezdeményez a fenntartó önkormányzatokkal azok színházakkal kapcsolatos távlati elképzeléseiről.

Miskolcon hasonlóan bizonytalan a helyzet: a színháztól nem kaptunk választ a kérdéseinkre, az önkormányzat vezetői pedig egyelőre tájékozódnak, s a héten tervezik, hogy a színházzal kapcsolatos ügyekről tárgyaljanak – tudtuk meg a polgármesteri hivatalban. A szintén az ellenzéki összefogás vezette város a színházi törvény megváltoztatása kapcsán korábban közleményben tiltakozott a kultúrpolitika központosítása ellen. Közölték: nem hagyják, hogy a Miskolci Nemzeti Színház sorsáról ne helyben döntsenek, és elvegyék a várostól annak eldöntésének jogát, ki vezesse a színházát.

A Kecskeméti Katona József Színház az idén 822,9 millió forintból gazdálkodhatott, ebből 277 millió volt saját bevétel. – Tárgyévre kaptuk a támogatást, havi lebontásban, és ez a jövőben is így lesz – tájékoztatta lapunkat Cseke Péter, a színház igazgatója, aki hozzátette, mivel intézménye január 1-től nemzeti minősítést kap, már jóval a törvény elfogadása előtt megkezdték a tárgyalásokat az állammal, és elképzelhetetlennek tartja, hogy kevesebb támogatást kapnának a jövőben, mint amennyi a biztonságos működést fedezné. – Tele vagyok reményekkel – jegyezte meg az igazgató.

Ahogy eddig, úgy ezután is a színház látogatók, az állam, a szponzorok és az önkormányzat fogja fenntartani a Vörösmarty Színházat – válaszolta megkeresésünkre a székesfehérvári Önkormányzati Kommunikációs Központ, s hozzátette: ahogy eddig, úgy a jövőben sem fog senki beleszólni a színház művészeti tevékenységébe.

Az ellenzéki vezetésű Szombathelyen viszont nem látják ilyen egyszerűnek a helyzetet.

– A törvény nagyon sok mindent nem részletez – felelte lapunk megkeresésére Kéner Balázs, a vasi megyeszékhely kommunikációs vezetője. – Nem értünk egyet az új törvénnyel, de azt is látni kell, hogy állami támogatás nélkül nagyon nehezen tud ma egy szombathelyihez hasonló színház működni. Arra fogunk törekedni, hogy a Weöres Sándor Színház működőképessége megmaradjon, és az esetleges változást a dolgozók és a nézőközönség se érezze.

Megosztó elosztás

Múlt év végén a kormányzat 37,4 milliárd forint taopótló támogatást helyezett kilátásba, az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő (EMET) eddig mintegy 35 milliárd forintot fordított az előadó-művészeti szervetek többlettámogatására – a fővárosi kőszínházak támogatásának harmadik részlete több teátrumnak nem érkezett meg. A budapesti Katona József Színház például az eredetileg beígért 320 milliós kompenzációnak eddig mintegy az ötödét kapta meg. S bár a volt főpolgármester, Tarlós István arról beszélt, a Thália Színház 336 millió forint kompenzációt kap, a Kálomista Gábor által vezetett teátrum eddig 473 millió forint pótlást kapott az EMET-től. Az Újszínház 148 milliós támogatása több mint a duplája annak az összegnek, amelyet tavaly tao-támogatásként kapott, a budapesti Nemzeti Színháznál 5,5-szörös volt a szorzó, eddig 420 millió érkezett a számlájára.

Ám – ellentétben a pályázati kiírással – nem csak előadó-művészeti szerveteknek kaptak „taopótlást”. A tizenkilenc magyarországi megyei önkormányzat 20-20 millió forintos támogatásán túl 20-50 milliós kulturális pótlást kapott két megyei jogú város, Békéscsaba és Kaposvár is, továbbá Esztergom, Gyula, Kisvárda, Lábatlan, Nyergesújfalu, Szarvas és Tiszafüred önkormányzata. Fonyód, Lakitelek, Mecseknádasd, Pomáz önkéntes tűzoltó egyesületei is kaptak 2,5-9,5 milliós taopótló támogatást, bár ők sem szerepelnek a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek között. A taopótlás nagy nyertese a Vidnyánszky Attila által vezetett szakmai szervezet, a Magyar Teátrumi Társaság is, amely 150 millió forintot kapott – a társaság lapja, a Magyar Teátrum 128 milliót.

Bár a szabály szerint külföldi fenntartású szervezetek sem pályázhatnának előadó-művészeti szervetek többlettámogatására, Beregszász is a magyarországi taopótló térképre került: a szintén Vidnyánszkyhoz köthető Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház mögött álló jótékonysági alapítvány 70 millió, míg az Újvidéki Színház 4 millió forintot kapott az EMET-től. - T. G.