Rétvári nem lát politikai okokat a siófoki kórház egyik nővérének elbocsátása körül

Publikálás dátuma
2019.12.17. 07:30

Fotó: H. SZABÓ SÁNDOR / ORFK
A siófoki kórház egyik szakdolgozója osztott meg a város országgyűlési képviselőjének oldaláról egy bejegyzést nem sokkal azután, hogy kiderült: az egészségügyi intézményben bezárnak osztályokat.
Nem politikai okokból bocsátotta el egyik szakdolgozóját a Siófoki Kórház-Rendelőintézet, hanem azért, mert az említett ápolónő a hivatását és esküjét megcsúfoló módon, az egészségügyben dolgozókhoz méltatlanul a Facebook-bejegyzésében azzal „viccelődött”, hogy mit tennének egy emberrel, ha bekerülne a kórházba – idézte a siófoki kórház közleményét Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára Potocskáné Kőrösi Anitának adott válaszában. A siófoki jobbikos képviselő azután fordult írásbeli kérdéssel Kásler Miklóshoz, az Emmi vezetőjéhez, hogy – amint azt a Népszava elsőként megírta – novemberben két dolgozóját, a korábbi orvosigazgatóját, valamint egy felnőtt szakápolóját azonnali hatállyal elbocsátotta a siófoki kórház. Mindketten ellenzékiként vettek részt az önkormányzati választási kampányban, a doktor ráadásul egyéniben – függetlenként – le is győzte kormánypárti riválisát a körzetében. A nővér az ominózus Facebook-bejegyzésben Siófok és környéke országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály oldaláról osztott meg egy bejegyzést nem sokkal azután, hogy kiderült: a siófoki kórházban bezárnak osztályokat, többek között az urológiát. A nem túl választékos posztban azt írta, remélhetőleg nem azért vág furcsa arcot a képviselő, mert urológiai problémája van, akkor ugyanis nehéz helyzetbe kerül.  Potocskáné Kőrösi Anita az elbocsátások hírére „Megengedhető-e politikai alapon elbocsátani egészségügyi dolgozókat a krónikus orvos- és nővérhiány közepette?” írásbeli kérdéssel fordult Kásler Miklóshoz, amire pénteki dátummal kapott választ Rétvári Bencétől. Az államtitkár azt írta: a kórház közleménye cáfolja, hogy politikai okokból küldték volna el a két egészségügyi dolgozót, s szerinte az intézményben a betegellátás zavartalan. A kórház közleménye viszont az egykori orvosigazgató elbocsátásáról nem tesz említést, azaz nem cáfolja, hogy politikai okai voltak az eltávolításának.
Szerző

A pénz, az idő és a kormány szerető szorításában a színházak

tak a kulturális törvény módosítása ellen.
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egyszerre került az idő és pénz szorításába Budapest, valamint több vidéki város a kulturális törvény módosítása miatt.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter lesz a főtárgyaló a kormány és főváros közötti, a kulturális törvény módosítása miatti megbeszéléseken – értesült lapunk. Ez annyiban nem meglepő, hogy a Fővárosi Közfejlesztési Tanácsban is ő vezette a kormány delegációját. Másfelől viszont Gulyás megbízása jelzésértékű lehet, hiszen az utóbbi napokban erősen elfogultnak tetsző nyilatkozatot tett. Ő volt az, aki a Gothár Péter rendező zaklatási ügye kapcsán nehezményezte, hogy „a haja szála sem görbül”, annak a színházigazgatónak, aki az esetet eltussolta. Kijelentése nagy felháborodást keltett, hiszen a zaklatási ügyet a Máté Gábor vezette Katona József Színház hozta nyilvánosságra. Egyebek mellett ilyen előzmények után kellene érdemi tárgyalásokat folytatni – ráadásul meglehetősen gyorsan is. Forrásaink szerint ugyanis minél hamarabb, két hónapon belül meg kell állapodnia a kormánynak és Budapest vezetésének, tekintettel arra, hogy meg kell alkotni Budapest 2020-as költségvetését. Lehet ugyanis olyan színház, amely teljesen fővárosi fenntartásba kerülhet a törvénymódosítás miatt, ez pedig súlyosan érinti az új költségvetést. Mint arról többször írtunk, a múlt szerdán elfogadott és hevesen bírált kulturális törvény egyebek mellett arról rendelkezik: a csak önkormányzati fenntartású színházak vezetőiről továbbra is az adott helyhatóság dönt, a vegyes – azaz állami és önkormányzati – fenntartású teátrumok igazgatói kinevezéseit viszont már a két fél közötti megállapodásnak kell megelőznie. Budapesten nincs csak önkormányzati fenntartású színház és a fővárosi teátrumok költségvetésében jelentős az állami támogatás aránya. Karácsony Gergely főpolgármester a törvény elfogadásának másnapján már arról beszélt a hvg.hu-nak: nem kizárt, lesz színház, amely teljesen fővárosi fenntartásba kerül majd. Információnk szerint az egyik fő vitatéma az állam és a főváros között a Katona József Színház fenntartása lesz. Ha a Fővárosi Önkormányzat átvállalja a Katona teljes költségvetésének biztosítását, az több száz milliós pluszkiadást fog jelenteni. A fővárosi fenntartású színházak évente 8,5 milliárd forintos támogatást kapnak a taopótló támogatáson felül, ebből az összegből az állam 6,5 milliárd, Budapest 2 milliárd forintot áll – mondta el a Népszava névtelenséget kérő forrása. A kulturális törvény az államnak is fenntartói jogokat adna abban az esetben, ha az önkormányzat nem vállalja egy-egy színház költségvetésének száz százalékát. A törvény nem csak Budapesten, hanem vidéken is kaotikus állapotokat teremtett. Teljes a bizonytalanság Egerben arról, hogy milyen költségvetéssel tervezhetik jövőre a Gárdonyi Géza Színház működését. Noha Blaskó Balázs igazgató – akit még kormánypárti önkormányzat nevezett ki, s akinek megbízatása bő egy év múlva lejár – az erre irányuló kérdéseinkre azt válaszolta, hogy minden költségvetési év utolsó hónapjában, de legkésőbb a következő év első hetében megkapják az értesítést a támogatás felosztásról, sem ő, sem a fenntartó önkormányzat nem tud bővebbet a részletekről. Mirkóczki Zita, Eger kulturális ügyekért felelős alpolgármestere szerint nem mindegy, hogy az állam jövőre is átutalja-e a nagyjából 200 millió forintos támogatást a teátrumnak, s a tao-val sem tervezhetnek egzakt módon, hiszen arra mindig pályázni kell. A város büdzséjét jövő februárban fogadják majd el, így fontos lenne tudniuk, hogy milyen, az államtól érkező tétellel számoljanak a színházi rubrikában, mert később akár emiatt borulhat is az egyensúly. Az Egri Gárdonyi Géza Színház ebben az évben mintegy 680 millió forintból működött: ennek több mint egyharmadát az állami támogatás, a többi részét az önkormányzat hozzájárulása és a színház saját bevétele jelentette. Blaskó Balázs egyébként arra számít – mondta –, hogy január 1-től a minisztérium átvilágítja a színházakat, megvizsgálja a fenntartói megállapodásokat, és tárgyalásokat kezdeményez a fenntartó önkormányzatokkal azok színházakkal kapcsolatos távlati elképzeléseiről. Miskolcon hasonlóan bizonytalan a helyzet: a színháztól nem kaptunk választ a kérdéseinkre, az önkormányzat vezetői pedig egyelőre tájékozódnak, s a héten tervezik, hogy a színházzal kapcsolatos ügyekről tárgyaljanak – tudtuk meg a polgármesteri hivatalban. A szintén az ellenzéki összefogás vezette város a színházi törvény megváltoztatása kapcsán korábban közleményben tiltakozott a kultúrpolitika központosítása ellen. Közölték: nem hagyják, hogy a Miskolci Nemzeti Színház sorsáról ne helyben döntsenek, és elvegyék a várostól annak eldöntésének jogát, ki vezesse a színházát. A Kecskeméti Katona József Színház az idén 822,9 millió forintból gazdálkodhatott, ebből 277 millió volt saját bevétel. – Tárgyévre kaptuk a támogatást, havi lebontásban, és ez a jövőben is így lesz – tájékoztatta lapunkat Cseke Péter, a színház igazgatója, aki hozzátette, mivel intézménye január 1-től nemzeti minősítést kap, már jóval a törvény elfogadása előtt megkezdték a tárgyalásokat az állammal, és elképzelhetetlennek tartja, hogy kevesebb támogatást kapnának a jövőben, mint amennyi a biztonságos működést fedezné. – Tele vagyok reményekkel – jegyezte meg az igazgató. Ahogy eddig, úgy ezután is a színház látogatók, az állam, a szponzorok és az önkormányzat fogja fenntartani a Vörösmarty Színházat – válaszolta megkeresésünkre a székesfehérvári Önkormányzati Kommunikációs Központ, s hozzátette: ahogy eddig, úgy a jövőben sem fog senki beleszólni a színház művészeti tevékenységébe. Az ellenzéki vezetésű Szombathelyen viszont nem látják ilyen egyszerűnek a helyzetet. – A törvény nagyon sok mindent nem részletez – felelte lapunk megkeresésére Kéner Balázs, a vasi megyeszékhely kommunikációs vezetője. – Nem értünk egyet az új törvénnyel, de azt is látni kell, hogy állami támogatás nélkül nagyon nehezen tud ma egy szombathelyihez hasonló színház működni. Arra fogunk törekedni, hogy a Weöres Sándor Színház működőképessége megmaradjon, és az esetleges változást a dolgozók és a nézőközönség se érezze.

Villámakció a Vígszínházban

A Vígszínház igazgatója, Eszenyi Enikő nem vett részt a kulturális törvény módosítása miatt szervezett múlt hétfői demonstráción, mert – indokolta távolmaradását az ATV-nek – szerinte „mindent szakmai úton kell elintézni, itt pedig a diskurzus politikai térbe került”. Az Index cikke szerint vasárnap este a teátrum A diktátor című előadásának végén az első sorban ülő nézők egy transzparenset tartottak fel, amelyen az állt: „Távol Maradni IS Politika, Enikő!”.

Megosztó elosztás

Múlt év végén a kormányzat 37,4 milliárd forint taopótló támogatást helyezett kilátásba, az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő (EMET) eddig mintegy 35 milliárd forintot fordított az előadó-művészeti szervetek többlettámogatására – a fővárosi kőszínházak támogatásának harmadik részlete több teátrumnak nem érkezett meg. A budapesti Katona József Színház például az eredetileg beígért 320 milliós kompenzációnak eddig mintegy az ötödét kapta meg. S bár a volt főpolgármester, Tarlós István arról beszélt, a Thália Színház 336 millió forint kompenzációt kap, a Kálomista Gábor által vezetett teátrum eddig 473 millió forint pótlást kapott az EMET-től. Az Újszínház 148 milliós támogatása több mint a duplája annak az összegnek, amelyet tavaly tao-támogatásként kapott, a budapesti Nemzeti Színháznál 5,5-szörös volt a szorzó, eddig 420 millió érkezett a számlájára. Ám – ellentétben a pályázati kiírással – nem csak előadó-művészeti szerveteknek kaptak „taopótlást”. A tizenkilenc magyarországi megyei önkormányzat 20-20 millió forintos támogatásán túl 20-50 milliós kulturális pótlást kapott két megyei jogú város, Békéscsaba és Kaposvár is, továbbá Esztergom, Gyula, Kisvárda, Lábatlan, Nyergesújfalu, Szarvas és Tiszafüred önkormányzata. Fonyód, Lakitelek, Mecseknádasd, Pomáz önkéntes tűzoltó egyesületei is kaptak 2,5-9,5 milliós taopótló támogatást, bár ők sem szerepelnek a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek között. A taopótlás nagy nyertese a Vidnyánszky Attila által vezetett szakmai szervezet, a Magyar Teátrumi Társaság is, amely 150 millió forintot kapott – a társaság lapja, a Magyar Teátrum 128 milliót. Bár a szabály szerint külföldi fenntartású szervezetek sem pályázhatnának előadó-művészeti szervetek többlettámogatására, Beregszász is a magyarországi taopótló térképre került: a szintén Vidnyánszkyhoz köthető Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház mögött álló jótékonysági alapítvány 70 millió, míg az Újvidéki Színház 4 millió forintot kapott az EMET-től.  - T. G.

Közel kétmilliárdos támogatás az EMIH-nek

A megítélt összegből végre felújításra kerülhet a Baross utca 61. alatt található közel 4000 négyzetméteres épület, amelyben egy komplex kulturális, és idővel talán ehhez kapcsolódó oktatási intézmény jöhet létre – számolt be a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) közleménye arról, hogy mire költi az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott csaknem 2 milliárd forintos rendkívüli támogatást. 

Frissítve: 2019.12.17. 07:03

Szabad szemmel: Budapest és szövetségeseinek lázadásáról szólt minden a nyugat-európai sajtóban

Publikálás dátuma
2019.12.17. 06:50

A négy főpolgármester összekapaszkodása érdemben borzolta a populista kormányok kedélyét.

New York Times: Brüsszel és az ő árnyéka

 A négy visegrádi ország fővárosának polgármesterei úgy gondolják, hogy a nagy települések önkormányzatai csodákra képesek olyan területeken, mint a klímaváltozás, az EU-nak éppen ezért kellene megkerülnie a támogatások folyósítása során az adott kormányokat, írja a New York Times. A tudósítás ezt emeli ki Budapest, Pozsony, Prága és Varsó első emberének tegnap létrejött összefogásából, hozzátéve, hogy az unió mind a négy államot a demokratikus normák megszegésével vádolja. A házigazda, Karácsony Gergely úgy fogalmazott az eseménynek otthont adó CEU-n, hogy a kérdés az, ki tud-e lépni Brüsszel a saját árnyékából és közvetlenül finanszírozni bizonyos programokat. Egyes tagállamok úgy látják, hogy a pénzeket attól függően kellene elosztani, betartják-e az országok a jogállamot. A Fidesz és a PiS tagadja, hogy lebontaná a fékeket és ellensúlyokat. A négy polgármester azzal is érvelt, hogy az ellenzék kezén levő fővárosoknak nem kellene szenvedniük egy olyan politikáért, amelyről nem tehetnek. Továbbá felhívták a figyelmet, hogy a populista vezetés gyakorta saját helyzetének megerősítésére és a barátok meggazdagodására használja fel az uniós forrásokat. Az EU-nak már csak ezért is ki kellene hagynia a játékból a hatalmat a nagyon várt fejlesztési támogatások elosztásából, közvetlenül a nagy városoknak utalva az alapokat. Annál is inkább, mert ott sokszor koncentráltan jelentkeznek a legsúlyosabb társadalmi és környezetvédelmi gondok.

Bloomberg: Hídfőállások lennének

A visegrádi államok fővárosai egyesítik erőiket populista kormányaik ellen: létrehozták a szabad városok szövetségét, hogy az ellenállás fészkeiként működjenek a nacionalista központi hatalom ellen, amely teljesen átalakította az EU keleti szárnyát, írja a Bloomberg. Meg kívánják védeni a közös értékeket, köztük a szabadságot, az emberi méltóságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamot, a szociális igazságosságot, a toleranciát és a kulturális sokszínűséget. Emellett el akarják élni, hogy közvetlen támogatást kaphassanak Brüsszeltől, miután egyes államok megpróbálnak pénzt kisajtolni az ellenzék vezette fővárosi önkormányzatokból. A jelentés megjegyzi, hogy az olyan nacionalista és bevándorlásellenes vezetők, mint Orbán és Kaczynski megszilárdítják uralmukat és szembemennek a demokratikus játékszabályokkal. Karácsony Gergely kijelentette, hogy a hegemóniára törekvő populizmus nem tudja legyűrni a nagy településeket. Azok hídfőállásként működhetnek, ahonnan meg lehet fordítani a demokrácia válságára utaló jeleket. A hírügynökség jelképesnek nevezi, hogy a megállapodást éppen azon a Közép-Európai Egyetemen kötötték meg, amely távozásra kényszerült Orbán Soros-ellenes kampánya, illetve az akkreditációs szabályok megszigorítása után. 

Guardian: Kérdés, utat találnak-e a vidékhez

A lap szigetnek nevezi Budapestet, Pozsonyt, Prágát és Varsót az illiberális viharban, miután a négy főváros bejelentette, hogy szövetkezik a közös értékek védelmében, a régió populista nemzeti kormányai ellen, írja a Guardian. Egyben szeretnék, ha a jövőben közvetlenül, a kormányok kikapcsolásával kaphatnának pénzt az uniós pénzeket, miután az állami vezetést azzal vádolják, hogy korrupt és politikai alapon osztja szét a brüsszeli szubvenciókat. Karácsony Gergely 10 év után az első vereséget mérte a szélsőjobbos, populista Orbán Viktorra, aki a bevándorlás-ellenes retorikára épít. A polgármester ezzel szemben azt ígéri, hogy Budapest nyitott, türelmes marad, és a környezetvédelemre összpontosít. Az EP tűz alá vette Magyarországot és Lengyelországot a jogállam miatt, miközben az egész térségben kétségek merültek fel az ügyben, miként használják fel a kormányok az EU-s alapokat, amihez korrupció gyanúja társul. A mostani, budapesti megállapodás azt tükrözi, hogy a négy ország az utóbbi években sűrűn lépett fel illiberális szolidaritási csoportként, amivel kiváltotta Brüsszel rosszallását. Orbán a hét végén Temesváron azt állította, hogy olyan régiót kell építeni, amely az egyik legsikeresebb lesz a világon. A tényleges víziója azonban az illiberális demokrácia, amely a keresztény értékek sajátos értelmezésén alapul. Ezek az államok megosztó retorikát alkalmaznak, hogy félelmet keltsenek a bevándorlókkal és a kisebbségekkel szemben. Ehhez képest a négy polgármester a tolerancia és a sokszínűség mellett áll ki. Karácsony győzelme óta az Orbán-kabinet olyan törvényekkel rukkol ki, amelyek a jelek szerint korlátozni igyekeznek Budapest önállóságát, megerősítenék a központi hatalom ellenőrzését a színházak fölött és gátolnák, hogy az ellenzék szövetségre tudjon lépni. Az egyelőre nem világos, hogy az önkormányzati választásokon aratott sikerrel a kormányellenes tábor utat talál-e a vidékhez. Sőt, még az is lehet, hogy az eredmény csak ráerősít a város-falu ellentétére, amit a populista körök előszeretettel lovagolnak meg.

NZZ: Pénzelvonást takarnak ki a gesztusok

A budapesti, a pozsonyi, a prágai és a varsói polgármester szabad városokról álmodik, de sok mozgástere nincsen, mert ezek az ellenzéki kézen lévő települések fontosak ugyan, de nem igen alkalmasak politikai ellensúlynak, írja a svájci NZZ. A városvezetők azonban azt remélik, hogy az összefogással a régiót meghaladó jelentőséghez jutnak, jelképesen, gazdaságilag és politikailag egyaránt. A szerződést éppen a CEU-n írták alá, vagyis abban az oktatási világító toronyban, amely a jobboldali-nemzeti kormány gonosz kampányának célpontja lett. A helyszín éppen azt tanúsítja, hogy a „szabad városok” központok akarnak lenni a nyitott világ hívei, egyben pedig a jobboldali populizmussal és a nacionalizmussal szembeni ellenállás számára. Ezek a városok aránytalanul fontosak saját országukban. Gazdasági fejlettségük azonban talált kincs a megosztáshoz az olyan demagógok számára, mint Orbán, Kaczynski vagy Babis. Éppen azt kihasználva ragadták meg a hatalmat. A lakosság nagy része ugyanis vidéken él, ahol nem csupán az életszínvonal és az infrastruktúra fejletlenebb, hanem az értékrend is más. A társadalom számára szakítópróba, hogy egyre többen költöznek a városokba, illetve külföldre, mivel az csak tovább mélyíti az árkokat. Mind a négy polgármesterre jellemző a pragmatizmus és az óvatosság, ami realitásérzékről árulkodik, hiszen politikai kompetenciájuk nem túl nagy. Nagy apparátust irányítanak és sűrűn szerepelnek a sajtóban, így nem lehet őket a margóra nyomni. De erősen függnek a központi hatalom jóindulatától, főleg anyagilag. Orbán Viktor október óta tett ugyan néhány szóbeli gesztust, de olyan törvények vannak készülőben, amelyek még több forrást vonnának el Budapesttől. Vagyis a városvezetők kénytelen zsugorodó pénzügyi alapokra felkészülni. Ezért is akarnak közvetlenül Brüsszeltől felzárkózási támogatásokhoz jutni. Arra hivatkoznak, hogy Orbán és Babis rezsimje demokratikus hiányosságokat mutat, továbbá korrupciós ügyek fordulnak elő a két politikus közvetlen környezetében. Az EU alighanem rokonszenvvel fogadja a javaslatot, hiszen éppen arról tanakodik, hogy összekapcsolja a jogállamiságot és a kifizetéseket. Ám a terv ezzel együtt sem igazán reális, mert alapelv, hogy pénzek javarészéről a kormányok határoznak. Vagyis a polgármesterek aközött őrlődnek, hogy mennyire működjenek együtt, illetve álljanak ellen. A most megkötött Szabad Városok Szövetsége arra jó, hogy láthatóvá tegye e települések sikereit, de előbb lássuk azokat.

FAZ: Balliberális csillagzat alatt

„A visegrádi lázadók”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung így mutatja be az újság a négy polgármestert, aki élesen elhatárolja magát saját kormányától. Szövetségük pozitív célokat fogalmaz meg, de egyúttal a védelmet is szolgálja a saját államhatalommal szemben. Politikai hovatartozását tekintve Karácsony szociáldemokrata, varsói kollégája kereszténydemokrata, Prágát egy zöld „kalóz”, Pozsonyt pedig egy balliberális irányítja. De az közös bennük, hogy pártjuk ellenzékben van országuk erős emberével szemben, akiket populistának tartanak és tekintélyelvűséggel vádolnak. Utóbbiak – Kaczynskit leszámítva – saját pártcsaládjuk neveletlen gyermekének számítanak. Különösen Orbán bizonyította be, hogy kész visszaélni hatalmával, hogy lenyomja az ellenzéket, a lengyel vezető pedig bőszen utánozza. Így a négy főváros az ellenállás góca lehet. Azt követelik, hogy populista megoldások helyett alulról épüljön fel a demokrácia. Jobb kormányzati modellt igyekeznek felmutatni a polgároknak. Nem véletlen, hogy éppen most szövetkeznek. Budapesten októberig egészen másfajta várospolitika járta, a Fidesz által javasolt Tarlós István alatt. De a másik három helyen is nemrégiben volt személycsere. Az összefogás egyértelműen balliberális csillagzat alatt jött létre.

Kurier: Közvetlenül Brüsszeltől

Populista-ellenes szövetséget hívott életre a négy visegrádi főváros polgármestere, követeléseik közül főleg az nem tetszhet Orbán Viktor miniszterelnöknek és populista társainak, hogy közvetlenül Brüsszeltől szeretnének pénzt látni, írja az osztrák Kurier. Az összefogást lehet akár ellen-Visegrádnak is nevezni. Vezetőik viszonylag fiatalok, liberális politikát képviselnek és nyitottak a zöld, városi megoldásokra. Paul Lendvai szerint egyáltalán nem esélytelenek, mert ezek az önkormányzatok nagymértékben függetlenek. Persze a kormányoknak megvannak az eszközeik, hogy megrendszabályozzák a renitenseket. De a V4-ek nem alkotnak monolitikus tömböt. Karácsony éppen felkeléssel próbálkozik a miniszterelnökkel szemben. Csak akkor járul hozzá az atlétikai stadion megépítéséhez, hogy a hatalom teljesíti öt kívánságát. Lendvai üdvözlendőnek tartja a városi központok együttműködését. De a szövetség gyakorlati jelentőségét még bizonyítani kell – fűzi hozzá.

Le Figaro: Eddig az oligarchák zsebében kötöttek ki

A négy haladó visegrádi főpolgármester szövetséget hoz tető alá, hogy szembeszálljon a hatalmat gyakorló populistákkal, illetve hogy megerősítse a kapcsolatokat Brüsszellel, írja a Le Figaro. A házigazda két hónapja meglepetésre legyűrte 9 éve hatalmon lévő riválisát. Azóta folyamatosan kinyilvánítja, hogy szemben áll a nacionalista Orbán Viktorral. Cseh kollégája azt hangsúlyozta az ünnepélyes aláíráskor, hogy a populizmus téves és egyszerűsítő válaszokkal szolgál a gondokra. Karácsony az összefogásban új fejezetet lát, hogy megvédjék mindazt, ami jó az uniós tagságban, miután a négy kormánynak hányatott a viszonya Brüsszellel olyan kérdésekben, mint a bevándorlás, az igazságszolgáltatás és a korrupció. Mint kifejtette, azért akarnak közvetlenül támogatást kapni az EU-tól, mert az utóbbi 10 évben az ilyen pénzek gyakran a hatalom oligarcháinak zsebében kötöttek ki, és az botrányos, hogy az európai alapok az autokráciát és az oligarchákat finanszírozzák.
Szerző
Frissítve: 2019.12.17. 09:08