A jegybank annak ellenére újabb és újabb kedvezményes hitelkonstrukciókkal támogatja a lakásépítést -vásárlást és -felújítást, hogy már eddig is számos konstrukció mögé odaállt. Hétfőn jelentette be az Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programot, amelynek célja, hogy a hitelintézetek enyhébb tőkemegfelelési előírások mellett, kamatkedvezményt nyújtva, 2020. január 1. és 2023. december 31. között több energiahatékonyságot szolgáló lakáscélú hitelt helyezzenek ki. A kedvezmények csak legalább 0,3 százalékos kamatkedvezménnyel nyújtott zöldhitelekre vonatkoznak, azaz az azok mögé állítandó lekötött tőke egy része szabadítható fel. A tőkekövetelmény-kedvezmény az általunk megkérdezett Bodnár Zoltán egykori jegybanki alelnök szerint nem aggályos, ugyanis a hazai pénzintézetek valamennyien biztos lábakon állnak.
Az viszont tény, hogy a bankok hitelezési tevékenységük során ma jellemzően nem veszik figyelembe az épületek energetikai tulajdonságait, bár a korszerűen épített/átépített ingatlanok átlagos rezsiköltsége alacsonyabb, a benne élők nagyobb biztonsággal törleszthetik kölcsönüket. A zöld lakáscélú hitelek emiatt átlagosan alacsonyabb kockázatúak lehetnek, mint a hasonló, ám nem energiahatékonyságot célzó kölcsönök - mutatott rá Kandrács Csaba, az MNB alelnöke az MTI-nek nyilatkozva. Erre hivatkozva lehet kisebb kockázatot érvényesíteni a hitelek árazásában, és a banki tőkekövetelménynél is. A kedvezményekért "cserébe" viszont a az MNB arra kötelezi a bankokat, hogy a hitelezett ingatlanokról részletes energiahatékonysági adatokat szolgáltassanak, legyen szó magánszemélyek esetében adásvételről, vagy építésről, illetve sokkal szélesebb körben a korszerűsítésről. A begyűjtött energiahatékonysági adatokat aztán beépítik a kockázatelemzési és -kezelési modellekbe, vagyis az ügyfélkockázatokat a jövőben már ezek figyelembevételével bírálják el. Az energiahatékonysági jellemzők kihagyása a kockázatértékelési modellekből, és a zöld lakáscélú hitelek alacsony elterjedtsége piaci kudarcot valószínűsít, ami a jegybank szerint indokolttá teszi az jegybanki intézkedést.
Bodnár Zoltán úgy látja, az adásvételénél ma még csak részben szempont az, hogy megfelelő energiahatékonyságú-e a kiszemelt ingatlan. Különösen a régebben épült lakásoknál a vevők szemében ez még nem értéknövelő tényező, emiatt e téren nem vár különösebben élénkítő hatást az új hitelfajtától.
Közismert, hogy az energiahatékonysági szabályok jelentős szigorodására számíthatnak a családi házat vagy társasházi lakást építők. A felmérések szerint a most épülő és eladásra kínált fővárosi társasházi lakások majdnem fele várhatóan már megfelel a 2021-től életbe lépő szigorú elvárásoknak, az arány pedig a jövőre átadni tervezett lakások körében még magasabb. Az elfogadott energetikai paraméterekkel rendelkező otthonok majdnem kétharmada használ majd megújuló energiát. A jogszabály szerint 2021. január 1-je után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely legalább „közel nulla energiaigényű”, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, azaz energetikai besorolása legalább BB.
A lakáscélú hitelek háromnegyedét lakások megvásárlására veszik fel, és csak a fennmaradó egynegyedet fordítják felújításra, korszerűsítésre. Vagyis a kedvezményes "zöldhitelnek" lenne terepe - mondta lapunknak Trencsán Erika. A Money.hu szakértője ezért úgy vélekedett, hogy az új, kedvezményes, kamattámogatású hitelből több régi lakásnál cserélhetik ki a nyílászárókat korszerűbbre, illetve nagyobb számban szigetelhetik a tetőket. Azok, akik eddig ilyen célra csak személyi, illetve szabadfelhasználású hitelt vennének fel, a támogatott hitellel könnyebben belevágnak a korszerűsítésbe.
A jegybank a későbbiekben ösztönözni akarja az úgynevezett zöld jelzáloglevelek hazai megjelenését, elterjedését is, amire - a hitelintézetekkel egyeztetve - intézkedéseket dolgoznak ki. A dolog szépséghibája, hogy tegnap a bankok és szövetségük még igencsak keveset tudtak az új hitelezési formáról, ezért időt kértek, hogy kialakíthassák álláspontjukat.
