A soros finn EU-elnökség nevében Tytti Tuppurainen a magyarországi helyzetről tartott múlt heti brüsszeli meghallgatásról számolt be az EP szakbizottságában hétfő késő este. A tárcavezető konstruktívnak és őszintének nevezte a 7. cikkelyes eljárás keretében megrendezett kormányközi vitát az EU Tanácsában, amelyen három kérdéskört érintettek a tagállamok képviselői: a szólás- és akadémiai szabadságot, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Tuppurainen említést tett Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár “szerencsétlen” és “sajnálatos” Twitterezéséről is, és az ezzel kapcsolatban született magyar válaszlevélről is, amely “megkérdőjelezhető gyanúsítgatásokat” tartalmaz, s ezért hamarosan meg fogják válaszolni.
A finn miniszter beszámolt arról is, hogy a meghallgatás kezdete előtt egy informális reggelin tájékoztatták az EP tárgyalóküldöttségét a 7. cikkelyes folyamat előrehaladásáról. Megerősítette, hogy az eljárást kezdeményező képviselő-testület delegáltjai nem vehetnek részt a tagállamok tárcavezetőiből álló EU-Tanács ülésein, de a maga részéről nagyon fontosnak ítélte az együttműködést a két uniós intézmény között. Tuppurainen szerint az eljárást a következő soros elnököknek folytatniuk kell, mert a jogállam érvényesítésére a tagállamok jogi kötelezettséget vállaltak. Elmondta azt is, hogy a 2021-ben kezdődő hétéves közösségi költségvetés tervezetében szerepel a jogállam összekapcsolása az uniós kifizetésekkel, ami megfelelő elrettentő erőt jelenthet a demokratikus értékeket romboló kormányok számára.
Didier Reynders igazságügyekért felelős biztos kérdésekre válaszolva leszögezte: az EU-nak megvannak az eszközei az uniós értékek kikényszerítésére és ezek mindegyikével élni is fog. Közéjük sorolta a tagállamok jogállami teljesítményének éves értékelését, kötelezettségszegési eljárások indítását, a kormányközi Tanácsban zajló jogállami párbeszédet és a 7. cikkelyes eljárást.
A szakbizottság tagjai politikai hovatartozásuknak megfelelően bírálták, illetve védelmezték az Orbán-kormányt. Többen kritizálták a legfrissebb törvényeket, amelyek csorbítják az ellenzék, illetve egyes kulturális intézmények jogait, és számon kérték a kormányközi EU Tanácson, hogy nem tesz semmit a helyzet megváltoztatásáért. A lengyel kormánypárt képviselői a nemzeti szuverenitásra hivatkozva igyekeztek elhárítani a Budapestnek címzett kritikákat.
A DK-s Dobrev Klára hozzászólásában arról beszélt, hogy a Fidesz radikalizálódott az önkormányzati választások óta, amit a konzervatív, keresztény értékeket magáénak valló Európai Néppárt sem nézheti tétlenül. A fideszes Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott, hogy “baloldali inkvizítorok” között érzi magát, a 7. cikkelyes eljárás pedig nem más, mint “jogi köntösbe öltöztetett politikai fegyver” a keresztény értékeket valló és a migrációt elutasító Magyarországgal szemben.
