Működésbe lépett a rabszolgatörvény

Publikálás dátuma
2019.12.17. 20:44
Képünk illusztráció.
Fotó: Népszava
Egy évről három évre emeli a munkaidőkeretet január 1-től a Hauni Hungária Gépgyártó Kft. – jelentette be a több mint 1200 dolgozót foglalkoztató vállalat.
A három éves munkaidőkeretre a szakszervezetek által csak „rabszolgatörvénynek” titulált, hatalmas tiltakozást kiváltó, tavaly év végi módosítás ad lehetőséget, a pécsi székhelyű vállalatnál mégis a helyi szakszervezet támogatásával hozták meg a fenti döntést. Futács Miklós, a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi tagszervezetének titkára az MTI-nek küldött közleményében azt írta: számukra a munkahelyek hosszú távú stabilitásának biztosítása a legfontosabb, a három éves munkaidőkeret pedig jelentős számú munkahely megtartását teszi lehetővé. A Hauni az első az országban, amely él az új szabályozás adta lehetőséggel, a háttérben pedig a gyártás átszervezése áll. A cég gazdasági éve kedvezőtlenül alakult, a dohányipari gépek iránti keresletcsökkenés miatt ezért termékportfóliójának átalakítására kényszerült. Az egyedi gépgyártás területén keresik a lehetőséget, és logisztikai gépek, például palettázók, csomagolók gyártását fejlesztik. Az átállás azonban időt igényel, és az átszervezések során lesznek olyan időszakok, amikor nem tudnak mindenkinek munkát adni. A cég viszont nem szeretné „szélnek ereszteni” magasan képzett dolgozóit, mivel 2020 után ismét sok lesz a munka – magyarázta érdeklődésünkre László Zoltán, a Vasas alelnöke. Megjegyezte: a törvényi lehetőség most már sajnos adott a hároméves munkaidőkeretre, mert hiába tiltakoztak ellene, a kormánypártok megszavazták. A pécsi megállapodásban azonban igyekeztek „kihúzni annak méregfogát”, a vállalat a szakszervezettel közösen alakította ki az új rendszert, és szerinte megfelelő garanciákat is kaptak a Haunitól. Nem kell például kifizetni az esetleges mínuszórákat, ha valaki a három év lejárta előtt megy el a cégtől, ha pedig javul a vállalat gazdasági helyzete, meg lehet szüntetni a hároméves munkaidőkeretet. A három évre elnyújtott munkaidőkeret ellen egy évvel ezelőtt azért tiltakoztak a szakszervezetek, mert az lehetőséget ad arra, hogy a megrendelések üteméhez igazítsák a dolgozók munkavégzését. A munkavállalók így bizonyos időszakokban kevesebbet, míg máskor jóval többet dolgoznak – azonos fizetésért. A munkaórákat a harmadik év végén számolják össze, és ekkor fizetik ki a túlórát is. Ha valaki egy alacsonyabb intenzitású időszak után lép ki a cégtől, akkor ebben a rendszerben ledolgozatlan órái keletkezhetnek, amit alapesetben vissza kellene fizetnie a cégnek. A Hauninál most először a szellemi dolgozók fognak majd többet dolgozni, hiszen ők készítik elő a munkafolyamatokat, a fizikai dolgozóknak viszont 2020-ban még kevesebb munkaórájuk lesz. A hároméves időkeret lehetővé teszi a tervezést, a dolgozók megtartását, és azt, hogy mindenki megkapja a fizetését – indokolta a lépést Katona Gábor, a Hauni ügyvezetője. Mint közleményében fogalmazott: a megoldással a cégnek lehetősége lesz az esetlegesen keletkező munkaidő-hátralékot a következő évekre szétteríteni, miközben minden dolgozó - az aktuálisan ledolgozott munkaóráktól függetlenül - minden hónapban a teljes fizetését és egyéb juttatásait meg fogja kapni.
Szerző

Gazdaságpolitikai irányváltás előtt az uniós országok

Publikálás dátuma
2019.12.17. 19:16

Fotó: Shutterstock
Az Európai Bizottság jövő évre szóló növekedési stratégiájának középpontjában a fenntartható fejlődés és a társadalmi befogadás áll. 2020-ban a tagállamoknak ennek megfelelően kell végrehajtaniuk strukturális reformjaikat és alakítaniuk foglalkoztatáspolitikájukat, beruházási valamint költségvetési politikájukat. A brüsszeli testület kedden közzétett iránymutatásai alapján az uniós országok jövő évi nemzeti reformprogramjai négy pillérre támaszkodnak majd: a fenntartható környezet létrehozását szolgáló reformok és beruházások megvalósításán; a kutatási eredményekre és innovációra épülő termelékenység-növelésen; a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölésén; a gazdasági stabilitás megőrzésén. A nemzeti stratégiák alapján az Európai Bizottság országsepcifikus ajánlásokat fog tenni, amelyek végrehajtásáért a kormányok felelősek. Mint Valdisz Dombrovszkisz gazdaságért felelős ügyvezető alelnök rámutatott, az éghajlatváltozás, a digitalizáció és a demográfiai változások gazdaságpolitikai irányváltást tesznek szükségessé a tagállamokban, miközben Európának növelnie kell nemzetközi versenyképességét és felkészülnie a jövőbeli globális kockázatokra. “A költségvetési mozgástérrel rendelkező országokat beruházásaik növelésére, a magas adósságszinttel rendelkezőket adósságuk csökkentésére kérem” - fejtette ki. Az európai szemeszter nevű gazdaságpolitikai ciklus keretén belül a brüsszeli testület elfogadta a makrogazdasági egyensúlytalanságokról szóló jelentését is. Ebben értékelte az egyes országokat, és úgy ítélte meg, hogy tizenhármat kell felülvizsgálat alá vonni. A több mint egy tucatnyi mutató alapján készült beszámoló Magyarországról megállapítja, hogy rövid távon féken tarthatók az egyensúlyt veszélyeztető kockázatok, ezért az Európai Bizottság továbbra sem tartja szükségesnek makrogazdasági egyensúlytalansági eljárás elindítását. A kockázatok közé sorolja egyebek között a jelentős bérnövekedéstől elmaradó termelékenység-növekedést, a gépjárművek exportpiacainak a beszűkülését és az iparág viszonylag nagy szerepét a gazdaságban. Az Európai Unióban jelenleg 241,5 millióan dolgoznak, rekordszinten alacsony a munkanélküliség (6,3 százalék), de továbbra is jelentős a nemek közötti egyenlőtlenség, a gyermekek és fogyatékossággal élők továbbra is nagy számban szembesülnek a szegénység és a kirekesztettség kockázataival - állapítja meg az európai szemeszter részeként jóváhagyott foglalkoztatáspolitikai jelentés.   

Az Európai Bizottság nem tűri el az uniós támogatásokkal elkövetett csalásokat

Az Európai Bizottság nem tűri el az uniós pénzek helytelen felhasználását és a támogatásokkal elkövetett csalásokat, a korábbinál szigorúbban kíván fellépni az ilyen esetek elkövetőivel szemben - jelentette ki Johannes Hahn, a költségvetési és igazgatási ügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének az uniós támogatások felhasználásával foglalkozó vitáján kedden. Az uniós bizottság komolyan vesz minden olyan jelzést, amikor csalásról, vagy az uniós források helytelen felhasználásáról érkeznek bejelentések - tette hozzá a biztos. Fontosnak nevezte az Európai Ügyészség létrehozását, amellyel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy működése által az unió még hatékonyabban lesz képes fellépni a bejelentett esetek kivizsgálásában. A mezőgazdasági támogatásokkal összefüggésben kiemelte: fontos, hogy minden tagállamban átláthatónak kell lennie az uniós pénzek elosztása rendszerének. Ennek érdekében a tagállamoknak évente közzé kell tenniük a mezőgazdasági támogatások kezdeményezettjeinek listáját, hogy megelőzzék azt a jelenséget, hogy nagy mezőgazdasági üzemeket adminisztratív eszközökkel kisvállalkozásokra osszanak fel, s így jutnak uniós forrásokhoz. Ez szembe meg az uniós jogszabály céljával. Ilyen csalások megelőzése az előfeltétele annak, hogy a közös mezőgazdasági politika átlátható és jól működő legyen - közölte az uniós biztos. Monika Hohlmeier német néppárti EP-képviselő, az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságának (CONT) jelentéstevője arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan tagországok, amelyek rendszerszerűen biztosítják annak lehetőségét, hogy a mezőgazdasági támogatások és a kohéziós alapok területein visszaéléseket követhessenek el. "Az ilyen esetek aláássák az uniós intézmények iránti bizalmat és negatívan befolyásolják az intézkedések végrehajtását. A hitelességük forog kockán" - fogalmazott. A pénzt oda kell juttatni, ahol arra szükség van, és nem "az oligarchák zsebét dagasztani". A nem rendeltetésszerűen felhasznált uniós támogatásokat gazdákat védő mechanizmusok által vissza kell fizettetni - szögezte le.  MTI

Módosítja a levélfeladás díjait a Posta

Publikálás dátuma
2019.12.17. 15:23

Fotó: Népszava
Folytatja a levéltermék-portfólió egyszerűsítését a Magyar Posta, valamint változnak a levélfeladási díjak is 2020. január elsejétől.
A közlemény szerint január elsejétől az 50 gramm alatti tömegkategóriákat összevonják, így a 30 grammos közönséges levél ára nő, míg az 50 grammosé csökken. Az új ár belföldi 50 gramm tömeghatár alatt közönséges levelek esetében 135 forint lesz, a belföldi elsőbbségi levél díja pedig 185 forintra változik. Az 500 grammos tömeghatárú levelek elsőbbségi kézbesítése 515 forint, a nem elsőbbségieké 390 forint lesz. A 2 kilogrammig terjedő elsőbbségi levelek ára 1490 forintba, a nem elsőbbségiek díja 1185 forint lesz. A posta közleménye szerint nő a magasabb tömegkategóriájú küldemények és a többletszolgáltatások tarifája. Az ajánlott feladás díja 350 forintról 405 forintra, a tértivevény többletszolgáltatás díja 240 forintról 275 forintra emelkedik. A további díjváltozások jórészt a vállalati ügyfeleket érintik, ott az átlagos áremelkedés mértéke közelít a 15 százalékhoz. Emlékeztettek, hogy december 1-jétől a Magyar Posta bevezette az azonosított közönséges küldeményt. Az azonosított levél igénybevételének előfeltétele, hogy a feladók elektronikus címadatokat küldjenek a postának és vonalkóddal azonosítsák a levelüket. 
Szerző