A három éves munkaidőkeretre a szakszervezetek által csak „rabszolgatörvénynek” titulált, hatalmas tiltakozást kiváltó, tavaly év végi módosítás ad lehetőséget, a pécsi székhelyű vállalatnál mégis a helyi szakszervezet támogatásával hozták meg a fenti döntést. Futács Miklós, a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi tagszervezetének titkára az MTI-nek küldött közleményében azt írta: számukra a munkahelyek hosszú távú stabilitásának biztosítása a legfontosabb, a három éves munkaidőkeret pedig jelentős számú munkahely megtartását teszi lehetővé.
A Hauni az első az országban, amely él az új szabályozás adta lehetőséggel, a háttérben pedig a gyártás átszervezése áll. A cég gazdasági éve kedvezőtlenül alakult, a dohányipari gépek iránti keresletcsökkenés miatt ezért termékportfóliójának átalakítására kényszerült. Az egyedi gépgyártás területén keresik a lehetőséget, és logisztikai gépek, például palettázók, csomagolók gyártását fejlesztik.
Az átállás azonban időt igényel, és az átszervezések során lesznek olyan időszakok, amikor nem tudnak mindenkinek munkát adni. A cég viszont nem szeretné „szélnek ereszteni” magasan képzett dolgozóit, mivel 2020 után ismét sok lesz a munka – magyarázta érdeklődésünkre László Zoltán, a Vasas alelnöke. Megjegyezte: a törvényi lehetőség most már sajnos adott a hároméves munkaidőkeretre, mert hiába tiltakoztak ellene, a kormánypártok megszavazták. A pécsi megállapodásban azonban igyekeztek „kihúzni annak méregfogát”, a vállalat a szakszervezettel közösen alakította ki az új rendszert, és szerinte megfelelő garanciákat is kaptak a Haunitól. Nem kell például kifizetni az esetleges mínuszórákat, ha valaki a három év lejárta előtt megy el a cégtől, ha pedig javul a vállalat gazdasági helyzete, meg lehet szüntetni a hároméves munkaidőkeretet.
A három évre elnyújtott munkaidőkeret ellen egy évvel ezelőtt azért tiltakoztak a szakszervezetek, mert az lehetőséget ad arra, hogy a megrendelések üteméhez igazítsák a dolgozók munkavégzését. A munkavállalók így bizonyos időszakokban kevesebbet, míg máskor jóval többet dolgoznak – azonos fizetésért. A munkaórákat a harmadik év végén számolják össze, és ekkor fizetik ki a túlórát is. Ha valaki egy alacsonyabb intenzitású időszak után lép ki a cégtől, akkor ebben a rendszerben ledolgozatlan órái keletkezhetnek, amit alapesetben vissza kellene fizetnie a cégnek.
A Hauninál most először a szellemi dolgozók fognak majd többet dolgozni, hiszen ők készítik elő a munkafolyamatokat, a fizikai dolgozóknak viszont 2020-ban még kevesebb munkaórájuk lesz. A hároméves időkeret lehetővé teszi a tervezést, a dolgozók megtartását, és azt, hogy mindenki megkapja a fizetését – indokolta a lépést Katona Gábor, a Hauni ügyvezetője. Mint közleményében fogalmazott: a megoldással a cégnek lehetősége lesz az esetlegesen keletkező munkaidő-hátralékot a következő évekre szétteríteni, miközben minden dolgozó - az aktuálisan ledolgozott munkaóráktól függetlenül - minden hónapban a teljes fizetését és egyéb juttatásait meg fogja kapni.
