MNB: fennmarad a magas infláció

Publikálás dátuma
2019.12.18. 07:30

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az MNB 3,5 százalékra emelte inflációs prognózisát, miközben hallani sem akar a kamatpolitikájának szigorításról, nem úgy a Századvég Gazdaságkutató, amely megpendítette ennek szükségességét.
Nem kell a kormánynak aggódnia 2022-es újraválasztása miatt – a gazdasággal nem lesz komoly gond, legalább is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott prognózisa szerint. A növekedés ugyanis a ciklus végéig bőven három százalék felett marad – igaz egyre lassuló ütemben. Az MNB szerint jövőre 3,7 százalékra lassul a növekedés az idei 4,9 százalékról, a 2022-re pedig 3,5 százalékos GDP bővülést várnak. Az inflációval már nem ilyen rózsás a helyzet: az idei 3,3 százalék után 2020-ban még gyorsulást is vár az MNB, 3,5 százalékos átlagos drágulással kalkulál, amely csak 2022-re éri el a három százalékos inflációs célt. Az MNB mellett a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is nyilvánosságra hozta jövő évi gazdasági prognózisát, a kormányhoz ezer szállal kötődő intézet az idei öt százalék után 2020-ra 3,9 százalékos növekedést jósol. Ez az előrejelzés szinte megegyezik a kormány által a 2020-as költségvetésben tervezett 4 százalékhoz – ugyanakkor a konkurens előrejelzőkhöz képest meglehetősen optimista. A Kopint-Tárki és a GKI is egymástól függetlenül arra jutott, hogy jövőre 3,2 százalékra lassul a növekedés. A Századvég szerint a lakossági fogyasztás 4,9 százalékon fennmarad – köszönhetően a tíz százaléktól hajszálnyira elmaradó bérnövekedésnek, a beruházások viszont az idei 17 százalékot meghaladó növekedésről 6,5 százalékra mérséklődnek – amit az uniós pénzek kifutásával magyaráznak a kutatók. Így a beruházások látványos csökkenése miatt vette vissza, igaz csak egy százalékponttal a növekedési prognózisát az idei évhez képest. Az infláció továbbra is gondot jelent, mind a két évben a három százalékos jegybanki célon felül - de még az plusz/mínusz egy százalékos tolerancia sávon belül marad, mind a két évben 3,4 százalékkal emelkedhetnek az árak. Ami viszont gondot jelent a Századvég szerint az a maginfláció, amit idén 3,8, jövőre pedig 4,2 százalékra várnak, vagyis átlépi a négy százalékos sávhatár is, ami a Századvég szerint ”felveti a monetáris kondíciók szigorításnak szükségességét”.  

A postás mint kötvényárus csenget

Elsősorban vidékről kívánja felszívni az otthon "parkoló" készpénz-állományt a Magyar Állampapír plusz (MÁP+) kötvény révén az MNB- mondta a keddi kamatdöntést követő elemzői háttérbeszélgetésen Nagy Márton alelnök, aki elismerte, hogy eddig különösebb sikert ezen a téren nem értek el, továbbra is mintegy 6000 milliárd készpénzt tartanak otthon a családok. A bankvezető megemlítette, hogy postások is kivihetik majd a lakásra a MÁP+-t, amikor például a nyugdíjasok vásárolhatnak is járadékuk kifizetésekor. Lapunk érdeklődésére Nagy Márton elmondta, a szuperkötvény kamatkondíciói nem változnak. Továbbra is gondolkodik a jegybank azon, hogy a kereskedelmi bankoktól ennek az értékpapírnak a forgalmazása kerüljön kizárólag a Magyar Államkincstárhoz (MÁK), illetve a Magyar Postához, mert így nem kellene jutalékot fizetniük a pénzintézeteknek. Beszámolt arról is, hogy a MÁP+ forgalmazásánál a tapasztalatok birtokában megvizsgálják azt, hogy a MÁK-nál ne minősüljön készpénzfelvételnek, ha valaki államkötvényt vesz, és a postahivatalokban pedig ne csak készpénzért lehessen ilyen értékpapírt vásárolni. B. M.

Szerző

330,19 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.12.18. 07:16

Fotó: Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel: az euróval szemben erősödött, míg a dollárhoz, a svájci frankhoz és a japán jenhez képest gyengült.
Az euró 330,19 forinton forgott reggel hét órakor, 3 fillérrel csökkent az árfolyama a kedd esti 330,22 forinthoz képest. A dollár árfolyama 296,12 forintról 296,56 forintra, a svájci franké pedig 302,04 forintról 302,44 forintra kúszott fel. A jent 2,7090 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,7055 forinttal. Az euró 1,1135 dolláron forgott szerda reggel, 0,13 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,11 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,0917 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9805 frankot adtak, 0,02 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest stagnált a dollár árfolyama, 109,47 jent ért szerda reggel hét órakor.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Működésbe lépett a rabszolgatörvény

Publikálás dátuma
2019.12.17. 20:44
Képünk illusztráció.
Fotó: Népszava
Egy évről három évre emeli a munkaidőkeretet január 1-től a Hauni Hungária Gépgyártó Kft. – jelentette be a több mint 1200 dolgozót foglalkoztató vállalat.
A három éves munkaidőkeretre a szakszervezetek által csak „rabszolgatörvénynek” titulált, hatalmas tiltakozást kiváltó, tavaly év végi módosítás ad lehetőséget, a pécsi székhelyű vállalatnál mégis a helyi szakszervezet támogatásával hozták meg a fenti döntést. Futács Miklós, a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi tagszervezetének titkára az MTI-nek küldött közleményében azt írta: számukra a munkahelyek hosszú távú stabilitásának biztosítása a legfontosabb, a három éves munkaidőkeret pedig jelentős számú munkahely megtartását teszi lehetővé. A Hauni az első az országban, amely él az új szabályozás adta lehetőséggel, a háttérben pedig a gyártás átszervezése áll. A cég gazdasági éve kedvezőtlenül alakult, a dohányipari gépek iránti keresletcsökkenés miatt ezért termékportfóliójának átalakítására kényszerült. Az egyedi gépgyártás területén keresik a lehetőséget, és logisztikai gépek, például palettázók, csomagolók gyártását fejlesztik. Az átállás azonban időt igényel, és az átszervezések során lesznek olyan időszakok, amikor nem tudnak mindenkinek munkát adni. A cég viszont nem szeretné „szélnek ereszteni” magasan képzett dolgozóit, mivel 2020 után ismét sok lesz a munka – magyarázta érdeklődésünkre László Zoltán, a Vasas alelnöke. Megjegyezte: a törvényi lehetőség most már sajnos adott a hároméves munkaidőkeretre, mert hiába tiltakoztak ellene, a kormánypártok megszavazták. A pécsi megállapodásban azonban igyekeztek „kihúzni annak méregfogát”, a vállalat a szakszervezettel közösen alakította ki az új rendszert, és szerinte megfelelő garanciákat is kaptak a Haunitól. Nem kell például kifizetni az esetleges mínuszórákat, ha valaki a három év lejárta előtt megy el a cégtől, ha pedig javul a vállalat gazdasági helyzete, meg lehet szüntetni a hároméves munkaidőkeretet. A három évre elnyújtott munkaidőkeret ellen egy évvel ezelőtt azért tiltakoztak a szakszervezetek, mert az lehetőséget ad arra, hogy a megrendelések üteméhez igazítsák a dolgozók munkavégzését. A munkavállalók így bizonyos időszakokban kevesebbet, míg máskor jóval többet dolgoznak – azonos fizetésért. A munkaórákat a harmadik év végén számolják össze, és ekkor fizetik ki a túlórát is. Ha valaki egy alacsonyabb intenzitású időszak után lép ki a cégtől, akkor ebben a rendszerben ledolgozatlan órái keletkezhetnek, amit alapesetben vissza kellene fizetnie a cégnek. A Hauninál most először a szellemi dolgozók fognak majd többet dolgozni, hiszen ők készítik elő a munkafolyamatokat, a fizikai dolgozóknak viszont 2020-ban még kevesebb munkaórájuk lesz. A hároméves időkeret lehetővé teszi a tervezést, a dolgozók megtartását, és azt, hogy mindenki megkapja a fizetését – indokolta a lépést Katona Gábor, a Hauni ügyvezetője. Mint közleményében fogalmazott: a megoldással a cégnek lehetősége lesz az esetlegesen keletkező munkaidő-hátralékot a következő évekre szétteríteni, miközben minden dolgozó - az aktuálisan ledolgozott munkaóráktól függetlenül - minden hónapban a teljes fizetését és egyéb juttatásait meg fogja kapni.
Szerző