Előfizetés

IDEA: növelte táborát a DK és a Momentum, a Fidesz támogatottsága valamivel csökkent

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.18. 09:23

Fotó: Népszava
A legnagyobb kormánypárt támogatottsága visszacsúszott a szeptember végén, október elején mért arányokra.
A Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében minimálisan csökkent, míg a Jobbik, az MSZP és a Momentum közül az utóbbi tudta hibahatáron belül erősíteni a táborát: a teljes népesség 6 százaléka a Jobbikot, 5 százaléka az MSZP-t, 8 százaléka pedig a Momentumot támogatta – ez derül ki az IDEA Intézet november 29 és december 3. között végzett közvélemény-kutatásából. Az eredmények szerint a DK továbbra is a legtámogatottabb ellenzéki párt. A felmérés eredményei alapján a teljes, választókorú felnőtt népesség körében a kormánypártok támogatottsága az október végén mért adatokhoz képest annyiban változott, hogy az önkormányzati választások erősebb mozgósító hatása lecsengett, így a Fidesz–KDNP támogatóinak aránya jelenleg 31 százalék a teljes felnőtt népesség körében, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 49 százalék. Mindkét esetben minimális, 1–2 százalékpontos csökkenésről beszelhetünk. Ennek eredményeként a legnagyobb kormánypárt támogatottsága visszacsúszott a szeptember végén, október elején mért arányokra. Az IDEA Intézet szerint az ellenzéki pártokon belül továbbra is érezhető az EP-választások óta tartó lassú átrendeződés.
  • Egy most vasárnap esedékes országgyűlési választáson a DK támogatottsága a teljes népességben 11 százalék (+2), a biztos szavazó pártválasztóknál pedig a 17 (+3) százalék.
  • A Momentum a teljes népességben ugyancsak 2, míg a biztos szavazó pártot választók körében 3 százalékponttal tudta növelni támogatottságát. Így a párt az előző kategóriában 8 százalékos táborral rendelkezik, míg az utóbbi esetében támogatottsága meghaladta a 10 százalékpontot (12%).
  • A teljes, választókorú népesség 6 (-1), a biztos szavazó pártválasztók 7 százaléka (-2) támogatja a Jobbikot.
  • Az MSZP mindkét vizsgált kategóriában éppen a parlamenti belépési küszöbön áll (5–5 százalék), ami a teljes népesség esetében változatlan támogatottságot, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 2 százalékpontos visszaesést jelent.
  • A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2, illetve 3 százalékponton áll.
  • A Párbeszédet, valamint a Mi Hazánk Mozgalmat a teljes választókorú népesség és a biztos szavazó pártot választóknak egyaránt 2–2 százaléka támogatja.
  • A teljes népességben az LMP támogatottsága 1 százalékra csökkent (-1%), a biztos szavazó pártot választóknál pedig továbbra is 2 százalék.
A pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok aránya a vizsgált időszakban a teljes népesség 32 százalék, ami megegyezik az egy hónappal korábban mért adatokkal.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2019. november 29 – december 3. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.

„A legtöbb bántalmazott nő nem monoklival közlekedik”

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.12.18. 08:00

Fotó: Shutterstock
Nincs politikai akarat a családon belüli bántalmazások áldozatainak hatékony védelmére – állítja Spronz Júlia. Pedig a Patent Egyesület jogásza szerint megelőzhetőek lennének a tragédiák.
Elsősorban nem az áldozatok védelmét szolgáló jogszabályokkal, hanem azok betartásával, alkalmazásával vannak súlyos problémák – nyilatkozta lapunknak Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza, miután Varga Judit igazságügyminiszter közölte: a vonatkozó magyar jogszabályok megfelelnek a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére, felszámolására 2011-ben létrejött Isztambuli Egyezmény követelményeinek. A miniszternek hétfőn Péterfy-Novák Éva írónő nyílt levélben fogalmazta meg aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy sem Varga Judit, sem pedig a kormány nem kezeli megfelelően a családon belüli erőszak ügyét. A december 15-én elkövetett győri gyermekgyilkosság (a gyerekeket egy korábbi gyilkossági kísérlet miatt elítélt, börtönből szabadult édesapjuk ölte meg) kapcsán feltette a kérdést, miért nem ratifikálja évek óta a kormány az Isztambuli Egyezményt, illetve „hány nőnek és gyermeknek kell még meghalnia”, hogy komolyan vegyék a családon belüli erőszakot? Válaszában Varga Judit kitért arra: átfogó kormányzati vizsgálatot rendel el, hogy kiderüljön, a győri tragédiában mulasztott-e bármelyik állami szerv vagy annak alkalmazottja. – Mivel itt nem egyéni problémáról van szó, nem csak ebben a konkrét esetben, hanem rendszerszinten kellene vizsgálódni – mondta Spronz Júlia. Felidézte: a Patent Egyesület korábbi, bíróságfigyelő programjának eredményeiből is kiderült, a bíróságok számos esetben nem kezelték megfelelően a nők elleni, családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyeket; gyakori a hitetlenkedő, távolító, bizonyítékokat negligáló, áldozathibáztató bírói hozzáállás, sokszor az eljárásokba bevont szakértők felkészültsége sem megfelelő. Spronz Júlia szerint a győri esetről eddig tudható információk alapján is erős a gyanú, hogy nem történt meg az előzmények részletes feltárása. Hibának tartja azt is, hogy a kirendelt igazságügyi szakértők pszichés vizsgálatok eredményeire hivatkozva gondolták úgy, hogy a férfi nem veszélyes, nem fog újabb bűncselekményt elkövetni. – Be kellene látni, hogy az ilyen bántalmazók nem pszichés rendellenességek miatt teszik, amit tesznek, hanem mert más az értékrendszerük, a világnézetük, a jogosultság-érzetük. A partnerüket, gyermekeiket a tulajdonuknak tekintik és feljogosítva érzik magukat, hogy uralkodjanak rajtuk, büntessék őket – mondta a jogvédő. Szerinte a jogalkalmazók nincsenek felkészítve arra, hogy az ilyen ügyekben beazonosítsák a valódi veszélyt. Különösen akkor, ha a bántalmazásnak nincsenek látható nyomai, hiszen – mint fogalmazott – „a legtöbb bántalmazott nő nem monoklival közlekedik”. A Patent Egyesület jogásza úgy véli, a családon belüli erőszakkal szemben csak specifikus hatósági eljárásrenddel lehetne hatékonyan fellépni, ám jelenleg nem látszik, hogy erre lenne politikai akarat. Amíg ez nem változik, addig az intézményrendszer mellett a magyar állam is felelős a tragédiákért. 

Statisztikák

* Az EU felmérése szerint Magyarországon több mint 223 ezer nő él bántalmazó párkapcsolatban * A Nőkjoga.hu statisztikái szerint Magyarországon havonta legalább 3 nőt gyilkol meg férfi partnere * A nők 23 százaléka élt át valamilyen fizikai erőszakot jelenlegi vagy volt férfipartnere által

Alig használják az egymilliárdért vásárolt szűrőbuszokat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.18. 07:52
Ez a látvány fogadja az állami szűrőbuszok látogatóit, már ha feljutnak a mobil szűrőállomásra
Fotó: Bartos Gyula / kormany.hu
Átlagosan járművenként havi egyszer vetették be a kormány által vásárolt mobil szűrőállomásokat, télen pedig ki sem álltak a parkolóból.
Életeket menthetnének a százmilliós szűrőbuszok, mégis parkoltatják őket, írta novemberi cikkében 444.hu, a kormány döcögősnek látszó egészségmegőrzési programjáról.  Akkor azt mutatták be, hogy 2019-ben nyolc hónap alatt összesen 109 településre vitték el azt a tíz buszt, amiket az orvosi eszközöktől a beépített konyhán át a mosdóig mindennel felszereltek, hogy olyan emberek is eljussanak szűrővizsgálatra, akiknek amúgy nincs rá lehetőségük.
Ez azt jelenti, hogy egy buszt átlagosan alig több, mint havi egyszer használtak.

Mivel a buszokat 2018-ban adták át, a hírportál kíváncsi volt, vajon tavaly is ilyen sokat pihentették-e őket. Miután a Nemzeti Népegészségügyi Központ heteken át nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseikre, az előző cikk megjelenése után a portál közérdekű adatigénylést adott be. Így már megkapták az adatokat, és kiderült, hogy  a szűrőbuszok 2018 januárja és novembere közt 133-szor települtek ki, egyesével alig több, mint havi egyszer. Megkérdezték a hivatalt, miért használják ilyen ritkán az összesen több mint egymilliárd forintért vett buszokat. Erre nem igazán kaptak választ, viszont azt írták nekik: 
„2018-ban és 2019-ben folyamatosan biztosítottuk a vizsgálóbuszokat az Egészségfejlesztési Irodák, kormányhivatalok, civil szervezetek számára. Emellett a »Felzárkózó települések« programmal együttműködésben a kormányhatározatban meghatározott településeken protokoll szerinti komplex szűrési programot valósítottunk meg, helyszínenként 3 busszal, több szűrési napon át. Két megyében a hosszú távú működés pilot programjaként kihelyeztünk egy-egy vizsgálóbuszt, ahol a helyi egészségügyi szolgáltató biztosította a szűréseket a megye településein.”
A gyártó szerint a buszok hidegben is használhatók, ehhez képest a téli hónapokban egyáltalán nem végeztek szűréseket.

 Az országos tisztifőorvos a lap kérdésére jelezte, azért nem használták őket télen, mert  „a vizsgálatra várakozók számára nem tudunk bennük helyet biztosítani”. Pedig fontos lenne, hogy ha már vannak ilyen buszaink, gyakrabban használjuk őket, hiszen akár életeket is menthetnének. Orosz Éva és Kollányi Zsófia 2016-os tanulmánya szerint Magyarországon kétszer akkora a megelőzhető halálozási arány, mint az Európai Unió 14 országában. A kormány az általános szűrőbuszok mellé tíz mammográfiás járművet is rendelt,  összesen 1 milliárd 750 millió forintért. Végül azonban csak egy busz készült el határidőre, a módosított szerződés szerint idén április 30-ig kellett volna leszállítaniuk a maradékot. Az országos tisztifőorvos most azt írta,  októberben átvették a kilenc hiányzó buszt, és folyamatban van az engedélyezési eljárás.