„A legtöbb bántalmazott nő nem monoklival közlekedik”

Nincs politikai akarat a családon belüli bántalmazások áldozatainak hatékony védelmére – állítja Spronz Júlia. Pedig a Patent Egyesület jogásza szerint megelőzhetőek lennének a tragédiák.

Elsősorban nem az áldozatok védelmét szolgáló jogszabályokkal, hanem azok betartásával, alkalmazásával vannak súlyos problémák – nyilatkozta lapunknak Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza, miután Varga Judit igazságügyminiszter közölte: a vonatkozó magyar jogszabályok megfelelnek a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére, felszámolására 2011-ben létrejött Isztambuli Egyezmény követelményeinek.

A miniszternek hétfőn Péterfy-Novák Éva írónő nyílt levélben fogalmazta meg aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy sem Varga Judit, sem pedig a kormány nem kezeli megfelelően a családon belüli erőszak ügyét. A december 15-én elkövetett győri gyermekgyilkosság (a gyerekeket egy korábbi gyilkossági kísérlet miatt elítélt, börtönből szabadult édesapjuk ölte meg) kapcsán feltette a kérdést, miért nem ratifikálja évek óta a kormány az Isztambuli Egyezményt, illetve „hány nőnek és gyermeknek kell még meghalnia”, hogy komolyan vegyék a családon belüli erőszakot? Válaszában Varga Judit kitért arra: átfogó kormányzati vizsgálatot rendel el, hogy kiderüljön, a győri tragédiában mulasztott-e bármelyik állami szerv vagy annak alkalmazottja.

– Mivel itt nem egyéni problémáról van szó, nem csak ebben a konkrét esetben, hanem rendszerszinten kellene vizsgálódni – mondta Spronz Júlia. Felidézte: a Patent Egyesület korábbi, bíróságfigyelő programjának eredményeiből is kiderült, a bíróságok számos esetben nem kezelték megfelelően a nők elleni, családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyeket; gyakori a hitetlenkedő, távolító, bizonyítékokat negligáló, áldozathibáztató bírói hozzáállás, sokszor az eljárásokba bevont szakértők felkészültsége sem megfelelő.

Spronz Júlia szerint a győri esetről eddig tudható információk alapján is erős a gyanú, hogy nem történt meg az előzmények részletes feltárása. Hibának tartja azt is, hogy a kirendelt igazságügyi szakértők pszichés vizsgálatok eredményeire hivatkozva gondolták úgy, hogy a férfi nem veszélyes, nem fog újabb bűncselekményt elkövetni.

– Be kellene látni, hogy az ilyen bántalmazók nem pszichés rendellenességek miatt teszik, amit tesznek, hanem mert más az értékrendszerük, a világnézetük, a jogosultság-érzetük. A partnerüket, gyermekeiket a tulajdonuknak tekintik és feljogosítva érzik magukat, hogy uralkodjanak rajtuk, büntessék őket – mondta a jogvédő. Szerinte a jogalkalmazók nincsenek felkészítve arra, hogy az ilyen ügyekben beazonosítsák a valódi veszélyt. Különösen akkor, ha a bántalmazásnak nincsenek látható nyomai, hiszen – mint fogalmazott – „a legtöbb bántalmazott nő nem monoklival közlekedik”.

A Patent Egyesület jogásza úgy véli, a családon belüli erőszakkal szemben csak specifikus hatósági eljárásrenddel lehetne hatékonyan fellépni, ám jelenleg nem látszik, hogy erre lenne politikai akarat. Amíg ez nem változik, addig az intézményrendszer mellett a magyar állam is felelős a tragédiákért.