A Katona igazgatója marad, az Újszínházét vizsgálják

Publikálás dátuma
2019.12.23. 09:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kásler Miklós humánminiszter tanácsadó testülete is azt javasolta, hogy ne fogadják el a kulturális törvénymódosítást – állítja Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes.
Gondolta volna, hogy kultúráért felelős főpolgármester-helyettesként rögtön ennyire rázós helyzetbe kerül?
Elég kevés dolog lepi meg azt, aki olyan régóta politikus, mint én. Orbán Viktor képtelen elfogadni, hogy október 13-án elvesztette Budapestet és tíz megyei jogú várost. Pár hétig szerintem nem tudta eldönteni, hogy milyen irányba induljon el, majd kitalálta, hogy totális támadásba kapcsol. A színházak és a kultúra ügye volt szinte az egyetlen olyan bástya, amelyet még nem kebelezett be a kormányzat. Az összes terület letarolása után most ezt is megpróbálják.

Önök tudtak a kulturális törvénymódosításról? Egyes fideszes politikusok szerint tíz hónapja ötletelnek rajta.
Úgy látszik, nem egyeztetnek egymással a fideszesek, hiszen Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Kocsis Máté frakcióvezető közlése szerint a Katona József Színházban történt zaklatási ügy után született a javaslat. Én egyébként október végén értesültem róla.

November 19-én hozta nyilvánosságra Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója a zaklatási ügyet. Önnek szólt előtte?
Egy nappal előtte hívott fel. Akkor még nem nevezte meg Gothár Pétert. A Katonának 2017 óta van eljárási rendje, tudták, hogy mit kell csinálni. Amikor a sértett az igazgatóhoz fordult, akkor az eljárási rendnek megfelelően le is folytatták a vizsgálatokat. Egyetlen zaklatási ügy sem maradhat következmények nélkül, de az is biztos, hogy a Katona és az igazgató korrekten kezelte az ügyet. Épp ezért határozottan állítom: Máté Gábor igazgató marad.

Az Újszínházban is kirobbant egy hasonló ügy. Mit gondol, van most már jobb és „ballib” zaklatási ügy is? Nagyon rossz úton jár az, aki ebből politikát csinál. Teljesen mindegy, hogy melyik hozzám tartozó intézményben, cégnél történik ilyen ügy, mindegyiket ki kell vizsgálni. Ha pedig bebizonyosodik a zaklatás, akkor az illetőnek bűnhődnie kell. A Katona József Színházban előre felkészültek és egy végiggondolt eljárás után jártak el, míg az Újszínházban mentegetés és mentegetőzés folyik. Dörner György igazgató először küldött nekem egy levelet, amelyben azt írta, hivatalosan nincs tudomása semmiről. Megkérdeztem, hogy nem hivatalosan tud-e valamit, és akkor már azt válaszolta: 2015-ben volt egy ilyen ügy és ő maga nevezte meg Mihályi Győzőt. Dörner egyébként is – mint színházigazgató – ámokfutást rendez ebben az ügyben. Nem véletlenül rendeltem el vizsgálatot az Újszínházban, pont ugyanolyat, amelyet a Katonában maguktól megcsináltak.

Tehát Dörner György – Máté Gábortól eltérően – nem folytathatja? Meg kell vizsgálni, hogy mi történt pontosan. Utána lehet erről a kérdésről beszélni.

A vizsgálatot már az új felügyelőbizottság folytatja le? Igen. Fontos, hogy minden egyes felügyelőbizottságban van fideszes tag is. Az elmúlt ciklusban nem mindig engedték be ellenzéki delegáltakat.

Ön szerint Alföldi Róbert lesz a Vígszínház új igazgatója? Mindenhol pályázati kiírás lesz, a szakmai bizottság és a Fővárosi Közgyűlés közösen fog dönteni. Én azt szeretném, hogy mindenki pályázzon, aki szívesen vezetné a Vígszínházat. Akkor van egyébként könnyű dolga a szakmai bizottságnak és a fővárosnak is, ha sokan jelentkeznek.

Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója azt mondta, azért nem vett részt a kulturális törvény módosítása miatti tüntetésen, mert szerinte mindent szakmai úton kell elintézni. Meglepődött?  Példa nélküli és felemelő volt az a kiállás, amelyet a gyakorlatilag teljes színházi szakma mutatott. Azon kicsit meglepődtem, hogy ebbe nem volt benne Eszenyi Enikő, de a szíve joga így dönteni. Én azzal a mondattal egyetértettem, amelyet a Diktátor című előadáson tartottak fel: a távol maradás is politika. Ugyanakkor ez a véleménynyilvánítás nem egy színházi előadásra való. Azt is politikának nevezhetjük, hogy Diktátor címmel óriásplakát volt a Vígszínház épületén, sőt az előadás is mond valamit Eszenyi Enikő és az intézmény véleményéről. Természetesen, de úgy gondolom, nem biztos, hogy Eszenyi Enikőnek így kellett volna nyilatkoznia.

A törvénymódosítás után volt már egyeztetés a kormány és önök között? Hivatalos nem volt. Pedig azt tudom mondani, amit Karácsony Gergely főpolgármester: ebben az ügyben az ördöggel is leülünk tárgyalni. Kulcskérdés az is, hogy a végrehajtási utasítások pontosan mit takarnak, erről ugyanis egyelőre nem tudunk semmit. Az biztos, nem lehet megengedni a kormánynak, hogy egy önkormányzati fenntartású színház igazgatójának kinevezéséhez vagy leváltásához a mindenkori humánminiszter egyetértése kelljen.

A Fidesz nagyjából azzal érvel, hogy aki fizet, az rendeli a zenét. Pofátlan és cinikus érvelés. Kivéreztették az önkormányzatokat, majd előállnak azzal, hogy miért csak a harminc százalékot teszik bele a színházakba. Volt olyan év 2010 előtt, amikor a Fővárosi Önkormányzat évi 560 milliárdból gazdálkodott. Ma ez a szám nem egészen 320 milliárd. 2010 előtt a BKV működtetésére 10 milliárd forintot fordított a főváros, most 80 milliárdot kell betennünk. A többletként betett 70 milliárdból mondjuk kiválóan finanszíroznánk a színházainkat és mást is.

Lesznek fővárosi fenntartású színházak? Most vizsgáljuk a struktúrát és felmérjük, hogy mekkora a pénzügyi lehetőségünk. A főváros kőszínházai állami forrásból és taoból hat és fél milliárd forintot kapnak. Ennyi pénzt nem tudunk januártól betenni a finanszírozásba. Nyilván átnézzük, hogy melyek azok az intézmények, amelyeket mindenféleképpen fővárosi fenntartásban akarunk megtartani és melyek azok, amelyeket más megoldásban. Dolgozunk és gondolkozunk.

Azaz bizonyos színházakat átadnak az államnak? Nem szeretném, ha egyetlen színházunkat is át kellene adni.

Úgy tűnik, hogy ugyanolyan kész helyzet elé lesznek állítva, mint a kulturális szakma. A nagy színházi tüntetés előtt pár órával Kásler Miklós miniszter tanácsadó testületének egyeztetésre én is meghívást kaptam. Tizennyolcan ültünk az asztal, körül és csupán két nem szavazattal fogadtuk el, hogy Káslernek azt kell javasolnia a parlamentnek: ne fogadják el a törvénymódosítást, amíg nem egyeztetnek a szakmával.

Ezután pedig csont nélkül elfogadták.
Valóban, de ilyen akkor sem volt még. A színházi szakma egységesen felállt.

Mi van akkor, ha a kormány azt mondja: békén hagyják a színházakat, cserébe viszont azt kérik, hogy rábólintsanak a Liget-projektre? Nem engedünk semmilyen új épületet a Ligetbe. Ilyen alkuba egy tisztességes városvezetés nem megy bele. Olyan nincs, hogy a jövő generációjával fizettessük meg azt, hogy békén hagyja a kormány a színházainkat. Szerintem már az is sok, hogy a Néprajzi Múzeum és a Zene Háza megépül. A Ligetet pedig kormányzati pénzből kell felújítani, hiszen ők túrták szét.

A Budapesti Fesztivál Zenekar 200 millió forinttal kevesebb tao kompenzációt kapott, annál, mint amire számított. A főváros kipótolja ezt az összeget? Ilyen típusú dolgokban nem tudunk most segíteni. A kormányzat végig arról beszélt, hogy a tao megszűnik, de azután is tisztességesen megkapják az erre jogosult szervezetek a póttámogatást. Ehhez képest olyan szervezetek kaptak a tao pótlásából, amelyek a kormány saját szabályai szerint sem kaphattak volna. Például egy bizonyos Déryné nonprofit Kft. 1,1 milliárd forintot kapott, miközben egyelőre egy bejegyzés alatt álló cégről van szó. Az L. Simon Lászlóhoz köthető Levendula Színpad Kulturális Kft. is 125 millió forintot kapott.

A portfólióját ön választotta, vagy Karácsony Gergely kész helyzet állította? A főpolgármesterrel végig tagjai voltunk annak a tárgyalódelegációnak, amely több mint egy évig egyeztetett arról, hogy miként induljon az ellenzék október 13-án. Nyílt titok volt, a DK – ha sikerül leváltani a fideszes városvezetést – úgy számolt velem, hogy lesz lehetőségem valamilyen feladatot vállalni. A portfólió pedig egyértelmű volt: mindig is a humán szférában mozogtam a városházán. Egyébként minden főpolgármester-helyettesnek olyan portfóliót sikerült találni, amely tökéletesen illeszkedik a szakmájához, érdeklődési köréhez.  Amennyiben Tarlós István győz, mit szóltak volna, ha öt főpolgármester-helyettest nevez ki? Biztos, hogy Tarlós István nem nevezett volna ki öt helyettest és ez nem kritika magunk felé. Egyszerűen nem volt rá szüksége, hiszen az előző városvezetés kézi vezérléssel működött. A kormányzat részéről folyamatosak voltak az ötletek, a megrendelések, amelyeket készségesen ki is szolgáltak.

Gy. Németh Erzsébet

1962-ben született. Az ELTE Általános Iskolai Tanárképző Főiskoláján földrajz szakos tanári diplomát szerzett. 1993-ban lépett be az MSZP-be. 1994-ben lett először tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, dolgozott frakcióvezetőként is. Volt parlamenti képviselő, 2002-ben pedig főpolgármester-jelöltként indult és a harmadik helyen végzett az SZDSZ-es Demszky Gábor és a Fidesz támogatásával induló Schmitt Pál mögött. 2011 óta tagja a Demokratikus Koalíciónak (DK), ma a párt elnökségi tagja. 2014-ben a DK színeiben indult a XVII. kerületben polgármester-jelöltként. 2019-ben már közös jelöltként próbálkozott, de nem sikerült nyernie, ugyanakkor listáról tagja lett a Fővárosi Közgyűlésnek. A grémium november elején választotta humán területekért felelős felelős főpolgármester-helyettesnek. 

Fejeket akar Orbán a kudarcos önkormányzati választások miatt

Publikálás dátuma
2019.12.23. 08:13

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Lapértesülés szerint legalább 20 választókerület elnöke kerülhet lapátra, a Fidesz vezetése személycserékkel erősítene a 2022-es megmérettetés előtt.
Orbán Viktor nem akarja büntetlenül hagyni az októberi önkormányzati választáson elszenvedett fideszes vereségeket. A 24.hu információja szerint a vártnál rosszabb eredmény miatt terítéken van, hogy a gyengén teljesítő választókerületek élén lecserélik az elnököt.  A Fidesz szervezete ugyanis régóta az egyéni választókerületekre épül, így az önkormányzati választási eredményekért is a szinte kivétel nélkül parlamenti képviselőként dolgozó választókerületi elnökök felelnek, kinevezésükről a pártelnök dönt.
Október 13-án pedig a kormánypárt jelöltjei nemcsak a budapesti kerületek zömében és tíz megyei jogú városban, hanem országosan több mint hatvan nagyobb településen maradtak alul ellenzéki polgármesterjelöltekkel szemben. A kormányoldalnak hosszú idő után először kellett szembesülnie azzal, hogy nincs egyedül a pályán.

Borkaival takaróznak, Orbánnak ez nem elég

A pártkommunikáció többnyire arra szorítkozott magyarázatképpen, hogy a kampánycsapat minden tőle telhetőt megtett, sikerült is több embert mozgósítani, mint korábban, de nem számoltak azzal, hogy a baloldaliakat, liberálisokat és a Jobbik támogatóit összehozza az ellenzéki egység, meg azzal sem, hogy mekkora kárt okoz Borkai Zsolt a választás előtti napokban kitört korrupciós és szexbotránya. A hírportál értesülései szerint a kormányfő, aki egyben a Fidesz elnöke, nem elégedett ezekkel a magyarázatokkal. A belső elemzések után Orbán és a pártvezetés egy része is úgy véli, személyi változások is szükségesek ahhoz, hogy a 2022-es parlamenti választásra csökkentsék a mostanihoz hasonló „kellemetlen meglepetések” kockázatát.
A lap szerint a Fidesz vezetése 15-20 választókerület esetében látja úgy, hogy az elnök eddigi teljesítménye nagy valószínűséggel nem elég a szűk két és fél év múlva esedékes országgyűlési választás megnyeréséhez, ha egy az egy ellen kell összecsapnia a közös ellenzéki jelölttel.

Elköszönhetnek Boldogtól, Simonkától is

A választókerületi elnökök cseréjénél nem csak a 2018-as eredmény meg az idei önkormányzati választás mérlege lehet döntő, hanem a személyes szimpátia vagy ellenszenv, illetve az országos politikában nyújtott teljesítmény is. Meg persze az is, ha egy képviselőt büntetőeljárás alá vonnak: 2018-ban ezért nem indulhatott újra az akkor még csak megvádolt (azóta négy év szabadságvesztésre ítélt) Mengyi Roland, és nem kizárt, hogy ez a sors vár a dél-békési Simonka Györgyre is, akire korrupció miatt nyolcéves börtönbüntetést kért a 850 milliós vagyonelkobzás mellett az ügyészség.    Simonka – bár szoros versenyben győzött – már tavaly is a kormányoldal legrosszabbul teljesítő egyéni jelöltje volt, ha azt nézzük, hogy hány százalékot szereztek az egyes választókerületekben a kormánypárti indulók, és mennyit ugyanott a Fidesz-KDNP listája. Az orosházi körzetben a politikus 43,15 százalékot gyűjtött, míg listán 46,55 százalékot kapott a kormányoldal, ez 3,4 százalékpontos különbség, több – legalábbis negatív irányban – mint bármelyik másik választókerületben. (A fideszes jelöltek nagyjából fele kevesebb mint egy százalékponttal kapott több vagy kevesebb szavazatot, mint a kormánypárti pártszövetség, kiugróan jól teljesített ugyanakkor például Bencsik János, aki négy százalékpontot „vert” pártjára Tatabányán, ahol a polgármester-választást most ősszel már el is bukta a jobboldal.) Simonkáéhoz hasonló a helyzete Boldog Istvánnak is, leszámítva, hogy ő még nincs büntetőeljárás alatt, csupán a jobbkezét, a megyei közgyűlés korábbi fideszes alelnökét tartóztatták le. Boldog is alig négy százalékpontos előnnyel verte jobbikos riválisát tavaly tavasszal, ahogy Simonka, másfél százalékkal rosszabbul szerepelt a törökszentmiklósi körzetben, mint a pártja, és nem lehet mérget venni arra, hogy hozzá nem kopogtat be az ügyészség az uniós pályázatok elcsalása miatt indult eljárásban. Az eljárások alakulásától függetlenül Simonka és Boldog így aligha lesz ott a 2022-es indulók között. A többiek közül elsősorban azoknak inog a pozíciójuk, akikről a vezetésben úgy látják, a 2018-as országgyűlési voksolás és a körzetükben található települések polgármester-választási eredményei nem meggyőzőek.
A 24.hu  teljes cikkét ide kattintva olvashatják el.
Szerző

Úton az ítélkezési populizmus felé

Publikálás dátuma
2019.12.23. 08:00

Fotó: PAVEL BOGOLEPOV / NÉPSZAVA
Nem újdonság, de egyre gyakoribb: bírósági ítéleteket használ ki a kormány, hogy igazságügyi politikája támogatást kapjon.
– A konkrét ügyek másodlagosak. Az, hogy tragédiák történnek és a közvélemény érdeklődik vagy felhorgad, amikor egy-egy bírói döntésre irányul a figyelem, csak apropót szolgáltat arra, hogy egy populista büntető- vagy inkább igazságügyi politika támogatást kapjon. A büntetéspárti társadalmi közérzületre mindig lehet számítani, ha súlyos bűncselekmény történik – nyilatkozta lapunknak Fleck Zoltán jogszociológus. Szerinte a konkrét győri gyerekgyilkossági ügyben valóban történtek intézményes hibák, de ezek nem önmagukból a bírói ítéletek enyheségéből, hanem a családvédelmi rendszer gyengeségéből következtek. Általánosságban is igaz, tette hozzá, hogy ezekben az ügyekben nem a bírói ítéletekkel van a probléma.
A kormánypárti sajtó által feldobott Szeviép-ügyről is úgy vélekedett, hogy a politika gátlástalanul kihasználja a bírósági ítéleteket. Az adott ügyben azt akarják láttatni Fleck szerint, hogy a bírói kar valamilyen politikai vagy gazdasági erő kezében van, és ezért kell a politikának közbeavatkoznia. Minden ilyen esetben valamilyen hatalmi, politikai "közbeavatkozást" akarnak legitimálni. Kérdésünkre azt mondta, nem véletlenül keverik össze a Szeviép-ügyben a bírói összeférhetetlenség és az elfogultság fogalmát, hiszen az összeférhetetlenség a bírói tisztségre általában vonatkozik és szigorúan szabályozott, míg az elfogultság egy adott ügyből, perből való kizárást jelent. Megkérdeztük azt is, hogy vajon a bírói illetményemelés kérdését is "zsarolásra", a hozzá hű bírák jutalmazásra használja-e a kormány. Fleck azt mondta: a bírói fizetések kényszerű módon mindenhol a kormányzat kezében vannak, de általában megvannak a megfelelő garanciák, hogy ezzel ne éljenek vissza, ne használják politikai zsarolásra, jutalmazásra. Idehaza évek óta politikai mezőbe helyezik a béremelést, azt sugallva, hogy valamit várunk érte. De van egy bírákat megosztó szerepe is, hiszen a mostani fizetésemelés elképesztően igazságtalan: a Kúria tanácselnökei nagyon sokszor jobban járnak, mint az alacsonyabb szinten ítélkező bírák, ami komoly feszültségeket kelt. Ráadásul a kormány ugyanazzal a kezével hirtelen kötelezővé teszi a bíróságok számára a kúriai ítéletek követését, és megtiltja az ettől való eltérést – utalt Fleck a nemrég elfogadott igazságügyi salátatörvény rendelkezésére. Ez egy komplex játék, s csak kapóra jött a győri gyilkosság, hogy az alsóbb szinteken egy kicsit szorítsanak. Ezért is kérték a konkrét ügyben rögtön a Kúriát jogegységre. Ezek a lépések összefüggenek, a Kúriát jól megfizetik, de cserébe politikai szolgálatot kérnek, miközben az alsóbb szinteken lévő bírókat megfeddik és félelemben tartják. 
Az igazságszolgáltatást ért kormányzati támadások Fleck szerint ezzel nem értek véget. Utalt a lengyel bíróságok helyzetére, ahol most épp a fegyelmi szabályzatot szigorították elképesztő módon. Mint mondta, a következő itthoni lépés az lesz, hogy fegyelmivel szankcionálják azt a bírót, aki el akar térni a Kúria jogegységi döntéseitől, vagy kritizálja a bírósági vezetők kinevezését. Amikor mindennek a következményei megjelennek a bírói ítéletekben is, azt ítélkezési populizmusnak nevezzük, s ez politikai forrásból származik – tette hozzá Fleck Zoltán. Nem annyira jogszabályokban jelennek meg ezek az elvárások, hiszen a Btk.-t nemrég szigorították, az egyes bírói döntéseket, a bírói autonómiát kezdik inkább ki.
A bírói pártatlanságba vetett hitet aláássa a Szeviép-ügyben hozott ítélet – mondta Gulyás Gergely, aki szerint öt pontban merül fel az összeférhetetlenség gyanúja az ügyben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, ha igazak a sajtóban megjelent információk, akkor durva, akár a büntetőjogi felelősségig terjedő összeférhetetlenség állhat fenn a Szegedi Törvényszék esetében, amely másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottait. Gulyás Gergely szerint az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) kell választ adnia a szegedi igazságszolgáltatás pártatlanságát fenyegető komoly kockázatok miatt.
A miniszter az MTI tudósítása szerint kérdésre válaszolva az esettől függetlenül indokoltnak és helyesnek nevezte a bírák fizetésemelését, mivel bérezésük jelenleg az uniós rangsor végén található. A kérdést feltevő PestiSrácok tudósítása szerint azonban ettől némileg eltér. Gulyás a portál szerint úgy fogalmazott: "azzal kellett szembesülniük, hogy ha bármilyen területen a kormány a béremelésekről dönt, azt rendszerint széleskörű támogatás övezi, ez alól sajnálatosan kivételt képeznek a bírói béremelések. (...) Az mégsem jó, ha egy hatalmi ág és a társadalom között ilyen a viszony. Ha van egy hatalmi ág, amelynek a függetlenség a legfőbb értéke, és a társadalom bizalmát és megbecsülését mégsem olyan mértékben élvezi, ahogy az elvárható lenne." Gulyás szerint sajnálatos módon éppen az ilyen napvilágot látott ügyek rendítik meg a bizalmat a különben indokolt béremelés szükségességében.
A kancelláriaminiszter azt is mondta, a bírák pártatlanságába vetett bizalom a jogállam egyik alapköve, ami ugyanakkor nem ok arra, hogy bírákat listázzanak, mint ahogy azt a hódmezővásárhelyi polgármester teszi. Márki-Zay Péter a Transparency International decemberi rendezvényén arról beszélt: "Ma, ebben a bírósági rendszerben nagyjából attól függ, ki milyen ítéletet kap, hogy melyik bíróságon tárgyalják az ügyét. (…) Majd a vérbiró.hu-t elindítjuk, és előbb-utóbb elszégyellik magukat." A polgármester ötletét egyebek között a Magyar Helsinki Bizottság nevezte elfogadhatatlannak, veszélyesnek és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalomra nézve károsnak.
Szerző
Témák
bíróságok