Előfizetés

Sürgető feladat a panelházak hőszigetelése

B. M.
Publikálás dátuma
2019.12.28. 19:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Eddig csupán a házgyári lakások felét hőszigetelték, a jövő évtől viszont egy új előírás nyomán akár a duplájára is nőhet az energetikai korszerűsítés költsége.
A panelházak jelentős dilemmák hordozói: a tartószerkezeteik akár 80-100 esztendeig is ellenállnak az időjárás viszontagságainak, viszont a többi szerkezet és a hőszigetelés csak néhány évtizedig szavatos. Szerencsére megfelelő karbantartással és felújítással utóbbiak élettartama is meghosszabbítható. Az épület szerkezetét érintő első gondok általában 15-20 esztendő múlva jelentkeznek, mégpedig a tetőszerkezetben. Ennek oka rendkívül egyszerű: mivel a meleg levegő felfelé száll, így a tetőn keresztül a keletkezett fűtési energia 25 százaléka eltávozik, még az olyan házakban is, ahol jól záródó, modern nyílászáró szerkezetek vannak. A tetőszerkezet utólagos szigetelése közvetlenül befolyásolja a lakók mindennapi életét, különösen a legfelső szinten, viszont néhány hét alatt elvégezhető. (Most van terjedőben nálunk is egy új technológia, amely fújható üveggyapotot alkalmaz, azzal az ígéretek szerint egyetlen nap alatt be is fejezhető a művelet.) A megfelelő hőszigetelés elvégzése egyre sürgetőbb, ugyanis hamarosan duplájára nőhet az energiahatékonysági felújítási költsége annak a mintegy 590 ezer, még nem szigetelt panelháznak az esetében, amelyek nem lépnek időben. Szinte biztosan lehet állítani, hogy meghatározó többségük – a kényszerítő okok ellenére – nem lesz képes arra, hogy 2020. december 31-e után a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével elvégezze az energetikai célú felújítást.
Magyarországon a statisztikai adatok szerint mintegy 798 ezer úgynevezett ipari technológiával készült lakás van. Ezeknek napjainkig hozzávetőleg a harmadát, 250-300 ezret újítottak fel, azonban az energiahatékonyság szempontjából kulcsfontosságú homlokzati szigetelést csak a felüknél végeztek. A panelfelújítási program legnagyobb hányada, 50 százaléka Budapesten valósult meg. A tempó felgyorsításának számos akadály szab határt: az építőipar kapacitása, a rendelkezésre álló források szűkössége, a szigetelőanyagok folyamatos drágulása. Egy panelház teljes homlokzati szigetelése – az anyagköltségekkel és a munkadíjakkal együtt – nagyságrendileg négyzetméterenként 30 ezer forintba kerül, ez az összeg az új szabályozás nyomán közel a duplájára is nőhet. A költségnövekedés fő oka, hogy az eddigi átlagos 15-16 centiméter helyett 25-30 cm vastagságú szigetelést kell majd használni ahhoz, hogy az épület a szigorúbb hőátbocsátási értéknek is megfeleljen. Ugyanakkor az is tény, hogy a panelprogramban részt vevő lakóházaknál  a szigetelést követően a fűtési költségek átlagosan 30 százalékkal csökkentek a falszigetelés nyomán. Ha az ingatlanban a nyílászárókat is korszerűsítették, akkor a fűtési díjak meg is feleződhettek, de volt példa idehaza ennél nagyobb mértékű megtakarításra is. A teljes energetikai rekonstrukció nem csak a homlokzatra terjed ki, hanem a tetőre, a pincére és a lakások födémére is . Azonban, amint ezt Aszódy Tamástól, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, kényszerhelyzetben gyakran csak az úgynevezett végfalak kapnak borítást, bár kétségtelenül itt a legnagyobb az épületek hővesztesége. Érdemes emlékeztetni rá, hogy a társasházi tulajdonosok részéről a jelenlévők fele plusz egy szavazat elég a beruházás elindításához, azonban a legtöbb társasházi közösség szükségesnek érzi a tulajdonok kétharmadának a hozzájárulását.  

A visszabontás buktatói

Jó két esztendeje Lázár János (Fidesz) akkori kancelláriaminiszter elmondta, hogy az 5-8-10 emeletes házakban élőknek komoly életminőségbeli romlást okoznak az utóbbi évek forró nyarai. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a magasházakban élők problémáira nincs jó műszaki megoldás, mert az épületek elérték a 30-40 éves műszaki életciklusukat, ezért szerinte a tízemeletes házakat vissza kellene bontani. Sőt a mézesmadzagot is elhúzta a panelházakban lakók előtt, ugyanis felajánlotta, hogy állami támogatást nyújtanak azoknak, akik a panelépületből kertes házba költöznek. Akkor Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke nem lelkesedett a miniszter ötletéért, mondván: az összes lakó kiköltöztetése nélkül nem lehet biztonságosan visszabontani a tízemeletes panelházak felső öt emeletét. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy részben olyan épületekről beszélünk, amelyeket az állam már felújíttatott. -Nem az élettartamukkal, hanem a hőszigetelésükkel és az energiafelhasználásukkal volt probléma, energiafalók voltak - mondta Koji László. Az ÉVOSZ azt javasolta, hogy inkább a meglévő lakások felújítására kellene  kedvezményt adni a lakosságnak, akár a forgalmiadó-visszatérítési lehetőséget is be lehetne bevezetni. Máig egyetlen épületnél történt meg a visszabontás, de a tetemes költségek miatt aligha lesz hamarosan folytatása. A panelházak tömeges és részleges visszabontását – a hiányzó igény mellett – egyelőre az építőipari kapacitások szűkössége is gátolja. Emellett gondot jelent a visszabontott elemek elhelyezése is. A forrásínségen (nem a visszabontás, hanem inkább a szigetelés érdekében) segíthet, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2019. decemberében bejelentette: a "zöldhitelt" nyújtó bankoknak tőkekövetelmény-kedvezményt ad abban az esetben, ha ha olyanoknak nyújtanak kölcsönt, akik ingatlant felújítani szándékozóknak. A hitelt igénybevevők kamatkedvezményre számíthatnak.

Budapesti házgyári lakótelepek

Városrész                         Lakás (db)               Népesség (fő)                Épült Újpesti lakótelep                16840                       36000                        1969-1986 Újpalota                              15886                       33000                        1968-1977 Óbuda-Városközpont        13736                       29000                        1968-1975 Békásmegyeri lakótelep   13394                       28000                        1971-1983 Füredi úti lakótelep          12546                      26000                          1987-1978 Kispest-Városközpont       11464                      24000                          1977-1986 Kelenföld-Városközpont   9494                        20000                         1966-1983 József Attila lakótelep       8440                        17000                         1957-1981    

A legkülönfélébb vértanúk

N. Kósa Judit
Publikálás dátuma
2019.12.28. 15:37

Fotó: Béres Márton / Népszava
Ki gondolta volna, hogy a Tanácsköztársaság századik évfordulóján újabb szobordöntésnek leszünk tanúi, és ezen a tanulságos sorsú téren a Horthy-korszak újrafaragott totemoszlopát kell majd bámulnunk?
A Vértanúk tere azon kevés földrajzi pont közé tartozik Pest belvárosában, amelyet az utóbbi száz évben nyugodtan hívhattak volna mindvégig ugyanúgy. Hiszen milyen találó ez a név: nincs kor, amelynek ne volnának vértanúi, így nagyon helyesen jár el az összes városatya, aki minden jelző nélkül, drámai tömörséggel így keresztel el egy teret. Más kérdés, hogy a harmincas években konkrétan a kommün áldozataira gondoltak, amikor nevet adtak a Szabadság tér és a Kossuth tér közötti kis teresedésnek. 1945 után viszont igazán érthették volna e név alatt az egykor itt állt Újépületben kivégzett Batthyány miniszterelnököt, vagy a fasizmus és a világháború áldozatait. De sajnos akkor még mindenki emlékezett rá, hogy miféle emlékmű állt egy évtizeden át ezen a helyen, így gyorsan átkeresztelték Ságvári nevére.
A Nemzeti Vértanúk emlékműve nemcsak nehezen született meg, hanem viszonylag hosszú huzavona után tűnt is el a városnak erről a pontjáról. 1929 és 1934 között a kirendelt szoborbizottság háromszor dolgoztatta át az ősmagyar motívumokkal ékes, robusztus oszlopon álló alakokat, mert Hungáriát nem találta elég fenségesnek, a „destrukció hidrájával” küzdő férfiból pedig hiányolta a duzzadó erőt. Nem utolsó sorban a szobor sikerületlensége okozta tehát, hogy Európában még nem is ért véget a háború, amikor 1945. április 16-án úgy döntött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, hogy a megrongálódott Tisza-emlékművel együtt ezt is eltávolítja a Parlament környezetéből. De csaknem fél év telt el aztán intézkedés nélkül, míg végül szeptemberben a szobordöntő portyákra induló ifjú kommunisták vették át a kezdeményezést. A vértanú emlék helyén a szocializmus évtizedeiben kis park volt, mint látható, szökőkúttal. A tér a rendszerváltás után kapta vissza a nevét, s addigra olyannyira feledésbe merült Hungária és a hüllővel kínlódó vitéz, hogy hónapokig azon röhögött mindenki: a Ságvári téri központi házasságkötő terembe igyekvőkre vonatkozik az elnevezés. Amely aztán akkor nyert valódi értelmet, amikor 1996-ban itt állították fel a mártír miniszterelnök, Nagy Imre hidas szobrát. Ki gondolta volna akkor, hogy a Tanácsköztársaság századik évfordulóján újabb szobordöntésnek leszünk tanúi, és ezen a tanulságos sorsú téren a Horthy-korszak újrafaragott totemoszlopát kell majd bámulnunk?

Nem csak kevesek elefántcsonttornya

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.12.28. 09:55

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ha végignézzük a következő hetek programját, a dzsessz és a kortárs zene mellett szép számmal találhatunk a szó zenetörténeti értelmében vett klasszikus esteket is.
2013. március 23-án nyílt meg a Mátyás utcában a Budapest Music Center. Alapítója és igazgatója, Gőz László 1996-ban egy kis irodában kezdte azt a munkát, ami akkor még egy zenei információs központ működtetése volt. Gőz László harsonás, a magyar zenei élet ismert figurája, alapítótagja volt a népszerű 180-as csoportnak, de nem csak klasszikus, hanem populáris zenei projektekben is részt vett, játszott az LGT-vel és a Jazz+Az zenekarában is. Miután 1998-ban létrehozta a BMC Records lemezkiadót, producere lett több tucat magyar klasszikus, kortárs és dzsessz lemeznek, kiadványaik száma ma már 300 körüli. A lemezkiadás egyenes következménye lett a koncertszervezés, az ingyenes információgyűjtés és szolgáltatás pedig magával hozta a könyvtár kialakítását. Az internetes adatbázisban jelenleg 3000 művész és 19 ezer zenemű adatai érhetők el, a könyvtárban 90 ezer kotta, CD, könyv és hanglemez található. Az intézmény jórészt közhasznú, nonprofit tevékenységként működik, amit a rendezvényszervezés és a lemezkiadás hasznából fedeztek, bár ez utóbbi anyagi jelentősége nyilvánvalóan egyre kisebbé vált az elmúlt években. Emellett jelentős állami támogatást is kapnak. A szerteágazó és egyre terebélyesedő tevékenységek idővel szükségessé tették egy komoly működési tér megteremtését a régi ferencvárosi épület megvásárlása, és új funkcióinak megfelelő átalakítása 2006-ban kezdődött, a tervezésben Gőz Dorottya, a zenész lánya is részt vett. Hat éve tehát a központ minden szempontból megfelelő modern épületben működik, évi hétszáz rendezvényének felét a kortárs és dzsessz zenei hangversenyek, zenei ismeretterjesztő előadások, közönségtalálkozók, kurzusok és továbbképzések teszik ki, de más jellegű rendezvények is helyet kapnak itt. Ezeknek fő helyszíne az impozáns háromszáz férőhelyes hangversenyterem, de itt kapott helyet az Opus Jazz Cub, amely egyben étterem is, és persze nem hiányozhatnak a hangfelvételi stúdiók sem. Aki azonban azt gondolná, a Mátyás utcai intézmény kevesek szórakozását szolgáló elefántcsonttorony, ahol csak vájtfülűeket érdeklő programok követik egymást, nagyon téved. Ha végignézzük a következő hetek programját, a dzsessz és a kortárs zene mellett szép számmal találhatunk a szó zenetörténeti értelmében vett klasszikus esteket is. Lesz Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál, de gospelest is, három koncerten lép fel a Szent Efrém Férfikar, amelyeken Weimarhoz köthető zeneszerzők műveiből válogatnak, a Budapesti Vonósok pedig Purcellt, Schubertet viszik el a hangversenyterembe.